Regionális politika.

Az előadások a következő témára: "Regionális politika."— Előadás másolata:

1 Regionális politika

2 A regionális politika fogalma
a területrendszer működésébe történő tudatos beavatko-zásokat jelenti célja az egyes területek fejlettségbeli eltéréseinek korrigá-lása, az elmaradott, leszakadó térségek felzárkóztatása Mo-n inkább a területfejlesztés fogalmat használják, ami ugyanazt jelenti alkalmazásának alapvető feltétele, hogy a területi jellem-zőket számszerűsítsük, összehasonlíthatóvá tegyük (pl.: egy főre jutó GDP, munkanélküliségi ráta)

3 A regionális politika fogalma
el kell határolni mind a településfejlesztés, mind a terület-letrendezés fogalmától a regionális politika önálló szakpolitika sokszereplős politika (a központi kormányzat mellett: helyi önkormányzatok, vállalkozások, non-profit vagy érdekvé-delmi szervezetek, állampolgárok is) a regionális politika jelentősége, a hozzá rendelt intéz-mény- és eszközrendszer országonként más és más

4 A regionális politika és az ágazati politikák viszonya
Forrás: Rechnitzer, 1998

5 A regionális politika céljai
növekedési cél stabilitás, fenntarthatósági cél kiegyenlítő, jóléti cél környezeti célok

6 A regionális politika eszközei
pénzügyi ösztönzők pl. tőkejuttatások, költségvetési támogatások, kedvezményes hitelkonstrukciók, kamat- és adókedvezmények, gyorsított értékcsökkenési leírás központi szabályozás pl. területi tervezés, programozás, állami vállalatok alapítása, intézményrendszer decentralizálása, növekedési pólusok, fejlesztési területek kijelölése infrastrukturális beruházások pl. közlekedési hálózat, ipari parkok kialakítása, K+F kapacitások, gazdasági - pénzügyi szolgáltatások kiépítése, szakemberképzés

7 Az Európai Unió regionális politikája

8 Az európai regionális politika története
1957, Római Szerződés: a közösségi szintű regionális politika kialakítását még nem tartalmazta a 60-as évek vége: elindul a tagállamok regionális politi-káinak összehangolása 1972, az Európa Tanács párizsi csúcsértekezlete: a tag-államok döntenek a közös regionális politika létrehozásá- ról az újabb bővítések (1973, 1981, 1986) tovább növelik a közös regionális politika kialakításának szükségességét

9 Az európai regionális politika története
1987, Egységes Európai Okmány: hivatalosan is közös-ségi szintre emeli a regionális politikát 1988: a regionális politika átfogó reformja (pl.: NUTS-rendszer bevezetése) 1989: a Strukturális Alapok létrehozása 1993: Maastrichti Szerződés – a Kohéziós Alap létreho-zása 1997: Agenda 2000 – a regionális politika újabb reformja a keleti bővítés tükrében 2004, 2007: az EU keleti bővítése

10 Az EU regionális politikájának alapelvei
szubszidiaritás és decentralizáció a döntések és a végrehajtás a legnagyobb kompetenciá-val rendelkező (és a lehető legalacsonyabb) területi szin-ten történjen partnerség együttműködést jelent a célkitűzésektől az intézkedések megvalósításáig a különféle szintek (közösségi, nemzeti, regionális, helyi) és ezek szereplői között

11 Az EU regionális politikájának alapelvei
programozás egy-egy önálló projekt helyett középtávú fejlesztési prog-ramok készítését finanszírozzák koncentráció és addícionalitás - a különböző forrásokból (uniós, nemzeti) rendelkezésre álló pénzügyi eszközök együttes és koordinált felhaszná-lása a legelmaradottabb területeken - társfinanszírozás, azaz az uniós források csak kiegészí-tik a hazai támogatásokat

12 A támogatásra jogosult térségek lehatárolása
az 1988-ban bevezetett NUTS-rendszer szerint NUTS 1: makrorégió (3-7 millió fő) NUTS 2: tervezési-statisztikai régió (800 ezer – 3 millió) NUTS 3: megye (150 ezer – 800 ezer) NUTS 4: kistérségek NUTS 5: települések a beavatkozás oka szerint meghatározott, az adott költ-ségvetési periódusra vonatkozó célkitűzések alapján

13 Az EU regionális politikája 2000-2006 között
Célkitűzések a gazdaságilag elmaradott régiók fejlődésének és szerkezetátalakításának segítése NUTS 2 régiók, ahol a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP a közösségi átlag 75%-a alatt van a strukturális nehézségekkel küzdő térségek gazda-sági és társadalmi szerkezetváltásának támogatása az első célkitűzésből nem részesülő térségek

14 Az EU regionális politikája 2000-2006 között
az oktatási, képzési, foglalkoztatási rendszerek mo-dernizációjának támogatása Közösségi kezdeményezések INTERREG III: határon átnyúló együttműködési progra-mok támogatása URBAN II: válságban lévő városi körzetek regenerálása EQUAL: a munkaerőpiaci diszkrimináció és esélyegyen-lőtlenség elleni küzdelem LEADER +: vidékfejlesztés

15 Az EU regionális politika pénzügyi alapjai 2000-2006 között
Strukturális Alapok 1989-ben hozzák létre 3 meglévő alapból (1993-ban egy negyedikkel egészül ki ERFA (1975) - Európai Regionális Fejlesztési Alap ESZA (1960) – Európai Szociális Alap EMOGA (1962) – Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap HOPE (1994) – Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz

16 Az EU regionális politika pénzügyi alapjai 2000-2006 között
Kohéziós Alap a maastrichti szerződés hozta létre, hogy támogassa az EU legszegényebb tagállamainak monetáris unióba való belépését feltétel: az egy főre eső GNP nem éri el a közösségi átlag 90%-át infrastrukturális (közlekedési) és környezetvédelmi beru-házásokat támogat 2000 és 2006: 4 ország (Görögország, Írország, Portugá-lia, Spo.) veheti igénybe – a keleti bővítés után: az új tag-államok is

17 Az EU regionális politikája 2007-2013 között
Célkitűzések Konvergencia - NUTS 2 régiók, ahol a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP a közösségi átlag 75%-a alatt van - „phasing out” régiók 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás a konvergencia célkitűzés hatálya alá nem tartozó ré-giók versenyképességének erősítése, foglalkoztatott-sági mutatóik javítása

18 Az EU regionális politikája 2007-2013 között
3. Európai Területi Együttműködés a korábbi Interreg program szerepét veszi át és a hatá-ron átnyúló együttműködéseket támogatja Közösségi kezdeményezések JASPERS: nagy volumenű környezetvédelmi és közle-kedési projektek JEREMIE: mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások pénzügyi támogatása JESSICA: városrehabilitációs, városfejlesztési projektek

19 Az EU regionális politika pénzügyi alapjai 2007-2013 között
Strukturális Alapok két alap marad meg: ERFA, ESZA EMOGA helyett: két alap - Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) - Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) de: ezek már a közös agrárpolitikához tartoznak a HOPE helyett: Európai Halászati Alap (EHA) – már a közös halászati politikához tartozik Kohéziós Alap

20 Az egyes célkitűzéseket támogató alapok 2007-2013
Strukturális Alapok és eszközök Konvergencia ERFA ESZA Kohéziós Alap Regionális Verseny-képesség és Foglal-koztatás Európai Területi Együttműködés

21 Az EU költségvetési kiadásai 2007-2013

22 A kohéziós politika és a 2007-2013-as uniós költségvetés
347 milliárd euró, ami az európai költségvetés 35%-a Konvergencia 81,5% = 283 milliárd euró 84 régiót érint 17 tagállamban (köztük 16 phasing in régió) Regionális versenyképesség és foglalkoztatás 15,95 % = 55 milliárd euró 168 régiót érint 19 tagállamban (köztük phasing in 13 régió) Európai területi együttműködés 2,5% = 8,7 milliards d'euros