Mozgás az óvodáskorú gyermek lételeme

Az előadások a következő témára: "Mozgás az óvodáskorú gyermek lételeme"— Előadás másolata:

1 Mozgás az óvodáskorú gyermek lételeme
Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2013. október 10., november 14. Makszin Imre PhD.

2 Gondolatok a gyermekről
Milyen a gyermek? – Gyönyörű, mert Isten képmása Szeretet nélkül közelíteni se próbáljunk a gyermekekhez! A szeretet az alap A gyerek legyen biztos abban, hogy szeretjük és törődünk vele! Csak akkor tudjuk gyermekeinknek szeretetünket átadni, ha megtanuljuk feltétel nélkül szeretni őket!

3 Szeretetnyelv (G. Chapmann, R. Campbell)
Érzelmi tank Szeretet kifejezésének módjai: - testi érintés elismerő szavak minőségi idő ajándékozás szolgálatkészség A szeretet megvonása vagy hiánya minden fájdalom gyökere

4 A szeretetkapcsolat jelentősége
Befolyásolja a gyermek tanulási képességét Meghatározza, hogy mikor válik alkalmassá új ismeretek befogadására Az érzelmi érettséget a születés pillanatától, talán a fogantatástól alakíthatjuk A gyermek el kell jusson az érzelmi érettség megfelelő szintjére ahhoz, hogy korának megfelelő hatékonysággal tudjon tanulni A jobb iskola és jobb tanár nem oldja meg a tanulási nehézségeket

5 Az érzelem fontossága Az érzelmeknek van legnagyobb befolyása a személyes jóllétre Az érzelmi harmónia frekvenciajelzés az agynak, hogy küldjön pozitív üzenetet a test többi részének Közvetlen kapcsolat van az érzelmek, az agytevékenység és a test működése között

6 Az ősi szövegek ismétlődően figyelmeztetnek, hogy testünk „ajándék”, mellyel bölcsen kellene bánnunk. A testünk az első legfontosabb felelősségünk, mert parancsaink végrehajtója. A Názáreti Jézus így figyelmeztet: „Nem tudjátok-é, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten lelke lakozik bennetek? Mert az Isten temploma szent, ezek vagytok ti.”

7 Testről szóló elképzelések
Honnan és mikor kezdődnek a testről szóló elképzelések? A legtöbbet kicsi gyermekkorban tanuljuk, de A magzat már jól ismeri mindkét szülő meggyőződéseit, attitűdjeit Szuggesztió negatív alkalmazása: védőoltások, a betegség nagy üzlet, félelem biznisz (ne ismerd fel a test és elme közötti kapcsolatot)

8 A mozgásfejlődés az emberi fejlődés részterülete
Növekedés: a szervezetben bekövetkező mennyiségi változások (asszimiláció) Fejlődés: a minőségi változások folyamata, amelyet a mennyiségi változások készítenek elő A mozgásfejlődés fő faktorai: a. Genetikai potenciál. Strukturális sajátosságok és testalkati jellemzők. A fejlődés örökletes elemei, reflexek és elemi mozgásminták b. Mozgástapasztalatok, edzésingerek, természeti környezet, társadalmi és szociális viszonyok

9 A mozgásfejlődés biológiai folyamata
A mozgatórendszer fejlődésének jellemzői: a fejlődés nem egyenletes; a csontok megszilárdulnak, a porcszövet csontszövetté alakul, csontok hosszanti és keresztmetszeti növekedése, a csontok kémiai összetétele is változik; az izomrendszer tömege az egyes életkorokban eltérő a testtömeghez viszonyítva A lábizmok a feszítő izmok fejlődnek gyorsabban,

10 Az idegrendszer a születéskor a fejlődés kezdetén tart
Piramispályák mozgatómezőből indulnak, nincs kapcsolat a gerincvelői mozgató idegsejtekkel Mielinizáció (velőhüvelyesedés) folyamata: érzékszervektől az agykéreg felé vezető idegpályákon alakulnak ki először; 3 éves korra kell befejeződnie.

11 Anatómiai és fiziológiai változások:
Óvodáskor jellemzői A kisgyermekkor fejlődési eredményei biztosítják ebben a periódusban az önállóság, aktivitás kibontakozásának lehetőségeit. Anatómiai és fiziológiai változások: A testi növekedés lassúbb, mint az előző korban, 5 éves korban ismét gyorsul. A súlygyarapodás lassúbb, mint a hosszanti növekedés, megerősödik a csontrendszer, de nagyfokú hajlékonyság jellemzi, károsodás Izomrendszer: a mozgató apparátus tökéletesedik, a nagyfokú mozgásigény miatt Sokmozgásos játékokat szeretik

12 Kialakulásának legfontosabb feltétele:
A mozgáskoordináció tökéletesedését az izom és csontrendszer megerősödése segíti elő Kialakulásának legfontosabb feltétele: Az inakban izmokban lévő érzékelő apparátusok jó működése Információforrások (analizátorok), receptorok: látó, halló, tapintási, egyensúlyozási, mozgási Mozgásérzékelés: a receptorok nyújtják testünkről, mozgásunkról a szükséges információkat – kinesztézis kin-mozgás, esthesia-érzékelés Ízületi receptorok: Ruffini-végződések, Paccini-testecskék, Golgi-féle ínreceptor Izomorsók

13 A kultúra nem kikapcsolódás, ellenkezőleg:
Bekapcsolódás, a létezés foglalata. A játék és kultúra: A kultúra a játékból keletkezik, ahogy kezdetben játsszák a kultúrát. Az élet egy nagy játék. A játék régebbi, mint a kultúra, mivel a kultúra társadalmat feltételez. Játékot pedig az állatok is játszanak. A játéknak értelme, célja, tartalma van, mely önmagában van. A valós életből való kilépést jelenti

14 A játék, mint a tevékenység fő formája
Tárgyi cselekvés által tudatosodó világ kitágul, de elemi szükségletté válik a felnőtt világgal való kapcsolatteremtés is. A játékban a gyermeknek a környezettel való aktív viszonya tükröződik. A játék nevelő hatása: a játékban, mint egy csomópontban gyűlik össze és rajta keresztül alakul a gyermeki személyiség lelki életének minden oldala.

15 Az óvodáskor legjellemzőbb játékai
Szerepjátékok: kisgyermekkorban is megjelennek, itt továbbfejlődnek Alkotó (konstruáló) játékok: domináló szerepe van a tervezésnek Szabályjátékok: cselekvési szabályok elfogadása Didaktikus játékok: játékfeladatba kapcsolódó előkészítő műveletek sorozata. Megismerési funkciók fejlesztése, alakzatok, színárnyalatok kiválasztása Mozgásos játékok: mindig emocionális élményt jelentenek Testnevelési és sportjátékok

16 Játékelméletek Klasszikus játékelméletek: filozófusok írásaiban jelenik meg először Platonnál: a polgárok nevelésének eszköze Comenius: a tanulás érdekében kell használni Rousseau: a gyermekhez hozzátartozik a játék F. Fröbel: a játékos foglalkozások és eszközök komplex rendszerét alkotta meg. Az óvóképzés törvénykönyvvé vált H. Spencer: erőfelesleg-elmélet

17 Modern játékelméletek: a reformpedagógia irányzatai nagyobb szerepet szánnak a játéknak
Nagy László: gyermektanulmány; a gyermek sajátosságaihoz való alkalmazkodást a játékkal is próbálták biztosítani E. Claparede, J. Dewey: a gyermek fejlődésének biológiai jelensége a játék J. Huizinga: a játék funkcióját a kultúrában ragadja meg

18 A kultúra nem kikapcsolódás, ellenkezőleg:
Bekapcsolódás, a létezés foglalata. A játék és kultúra: A kultúra a játékból keletkezik, ahogy kezdetben játsszák a kultúrát. Az élet egy nagy játék. A játék régebbi, mint a kultúra, mivel a kultúra társadalmat feltételez. Játékot pedig az állatok is játszanak. A játéknak értelme, célja, tartalma van, mely önmagában van. A valós életből való kilépést jelenti

19 - J. Piaget: a játék helyzetmegoldó alkalmazkodás, értelmi működés, az új benyomások asszimilációja a régi sémákba. Akkomodáción a külső világhoz illeszkedő szükségszerű hozzáidomulást érti, amely az információ feldolgozását szolgálja. Utánzás. Az értelmi fejlődés szakadatlan élénk kölcsönhatást jelent az asszimiláció és akkomodáció között. Értelmes alkalmazkodás: egyensúly Asszimiláció túlsúlya: játék.

20 A motoros tanulás folyamata

21 Szenzoros tárolás ábrája

22 Emlékezeti rendszerek