Immunológiai alapfogalmak. Az immunrendszer felépítése.

Az előadások a következő témára: "Immunológiai alapfogalmak. Az immunrendszer felépítése."— Előadás másolata:

1 Immunológiai alapfogalmak. Az immunrendszer felépítése.
„Az immunológia alapjai” TK 1. és 2. fejezet (3-21. oldal)

2 Koncepció Általános összefoglalás: az immunrendszer szerepe / működése, immunológiai alapfogalmak Az immunrendszer szervei és sejtjei Az immunrendszer sejtjeinek vizsgálata Kommunikáció az immunrendszer sejtjei között „Az immunológia alapjai” TK 1. és 2. fejezet (3-21. oldal)

3 Az immun-szervrendszer feladata
A szervezet identitásának fenntartása Saját  idegen versus veszélyes  veszélytelen Idegen anyag felismerése  immunválasz  elimináció immuntolerancia ignorancia Az immun-szervrendszer jellemzői Specifitás Szenzitivitás Memória Szelektivitás

4 TERMÉSZETES IMMUNITÁS ADAPTÍV IMMUNITÁS
(veleszületett / mintázat specifikus) ADAPTÍV IMMUNITÁS (szerzett / antigén specifikus)

5 LOKÁLIS TERMÉSZETES IMMUNVÁLASZ
Komplement rsz Alvadási rsz DC TLR Sérülés Vérlemezke Hízósejt Neutrofil gr. Makrofág Érpálya VVT Citokinek A szereplők hálózatot alkotnak.

6 MIT ISMER FEL? MIVEL ISMERI FEL? MIK A KÖVETKEZMÉNYEK?

7 MIT ÉS MIVEL ISMER FEL? Mintázat
(PAMP: pathogen associated molecular pattern) Antigén: bármely molekula, mely immunválaszt indukál. Mintázat felismerő receptor (PRR: Pattern recognition receptor) Antigénreceptor: BCR, antitest és TCR Mintázat (PAMP) felismerése Natív antigén felismerése Processzált antigén felimerése PRR: mintázat-felismerő receptorok. A patogének „általános” struktúráival (PAMP) reagálnak Antigénreceptor: a T- és B-sejtek antigéneket felismerő receptora (TCR és BCR). Egy adott limfocita egy adott epitóp felismerésére alkalmas receptort fejez ki. (TCR APC által prezentált peptid; BCR: közvetlenül az Ag-nel reagál) Professzionális antigénprezentáló sejtek (APS, APC): Mikrobák, egyéb struktúrák felvételére, feldolgozására és bemutatására képes sejtek, melyek a limfociták aktiváláshoz szükséges kostimulátor molekulákat is kifejeznek membránjukon.

8 Antigén determináns (epitóp)
az antigén T- vagy B-sejt receptor által felismert részlete Antitest 1 Antitest 2 Antitest 3 Antitest 4 epitópok Ag kötőhelyek „Epitope mapping” Diagnosztika Terápia Az ábrán poliklonális iv. látható. Az antigénnek 4 különböző epitopja van. Diagnosztika: lásd következő 3 gyakorlat. Terápiában: lásd Vakkcináció, immundomináns epitop Autoantigén: a szervezet saját struktúrája, amely ellenanyag termelést indukálhat Alloantigén: Ugyanazon faj egy másik, genetikailag eltérő egyedének immunrendszere által felismert antigén, amely a transzplantáció során kilökődést eredményező immunválaszt indukál. Xenoantigén: Egy másik fajból származó antigén, amely immunválaszt indukál.

9 A T-sejtek antigénfelismerő receptora.
Ellenanyag (antitest; immunglobulin) Antigén hatására a plazmasejtek (effektor B sejtek) által termelt, nagy méretű likoproteinek. (Membránkötött formája BCR) Feladatuk a szervezetbe jutó bakteriális vagy virális antigének megkötése. TCR A T-sejtek antigénfelismerő receptora. Feladatuk: a processzált és prezentált antigének felismerése Ellenanyag (antitest; immunglobulin): antigén hatására az aktivált B limfociták által termelt, nagy méretű glikoproteinek. Egyaránt jelen vannak a vérben és a biológiai folyadékokban. Feladatuk a szervezetbe jutó bakteriális vagy virális antigének megkötése (poliklonalitás-monoklonalitás). Autoantitest: a szervezet valamely saját autoantigén-struktúráját specifikusan felismerő ellenanyag Monoklonális ellananyag: Egy adott ellenanyag-termelő sejtklón terméke. Nehézlánc (H): IgG, IgM, IgA, IgE, IgD Könnyűlánc (L): k. l

10 MI A KÖVETKEZMÉNY? antigén
Passzív immunitás: immunológiailag kompetens sejtek és/vagy ellenanyagok átvitele. Aktív immunitás: immunogén (patogén, védőoltás) hatására kialakuló immunitás. Humorális immunválasz: ellenanyag-közvetített immunválasz. Sejtközvetített immunválasz: az effektor funkciókat sejtek végzik B sejt Klonális felszaporodás Plazmasejt képződés Memória-sejt antigén peptid peptid Passzív immunitás: Nem antigénnel, hanem egy már immunizált egyed immunológiailag kompetens sejtjeinek és/vagy ellenanyagainak (szérumának) a recipiens szervezetbe juttatásával kiváltott immunitás. Aktív immunitás: immunogén (patogén, védőoltás, stb.) hatására kialakuló immunitás Humorális immunválasz (ellenanyag-közvetített immunválasz): az immunválasznak az a formája, melyben az effektor funkció(ka)t az antigénnel komplexbe került ellenanyag-molekulák váltják ki. Sejtközvetített immunválasz: (celluláris immunválasz): az immunválasznak az a formája, melyben az effektor funkciókat sejtek közvetítik.

11 A felismerés és a válasz feltétele: a TALÁLKOZÁS
Az antigének felismerésére képes immunsejteknek el kell jutniuk az antigénhez: Járőrözés: RECIRKULÁCIÓ és HOMING

12 MÁSODLAGOS NYIROKSZERVEK ELSŐDLEGES
NYIROK, VÉR MÁSODLAGOS NYIROKSZERVEK ELSŐDLEGES „extra-lymphoid” gyulladásos PERIFÉRIÁS SZÖVETEK Ag expozició szövet-specifikus kemokinek PP: Peyer plakk Pl. NYCS.; PP

13 truncus lymphaticus dexter
tonsilla ductus thoracicus truncus lymphaticus dexter nycs thymus lép Peyer plakkok (PP) vékonybél Immun-szervrendszer vastagbél féregnyúlvány csontvelő szöveti nyirokerek

14 vörös csontvelő csontvelő sárga csontvelő www.bio.davidson.edu
medulla ossium rubrum sárga csontvelő medulla ossium flavum megakaryocyta csontvelő haemopoieticus állomány az erek között

15 CSONTVELŐ B sejtek lymphoid progenitor T sejtek haemopoieticus őssejt
thymus dendritikus sejt makrofág monocita granulocita myeloid progenitor eritrocita perifériás szövetek megakariocita vörös csontvelő

16 trabecula capsula zsírszövet erek Hassal cortex medulla testek

17 THYMUS CORTEX MEDULLA tok dajkasejtek szeptum; erek DC Hassal test Mf
Szubkapszuláris epitél Vér-timusz barrier Kortikális epitélsejt Medulláris epitélsejt DC Hassal test Mf CORTEX MEDULLA

18 THYMUS CORTEX pozitív szelekció negatív szelekció MEDULLA DN T sejt DP
További részletek T-sejt előadáson! Pozitív szelekció: aki felismeri a saját MHC-t, túlél. Negatív szelekció: aki felismeri a saját antigént (MHC-n) meghal. MEDULLA SP(4+) T sejt SP(8+) T sejt

19 trabecula medullaris vas afferens efferens sinus marginales folliculi
artéria véna folliculi corticales

20 paracortex, interfollikuláris tér
NYIROKCSOMÓ centrum germinativum osztódó B sejtek plazmasejtek makrofágok follikuláris dendritikus sejtek folliculus B sejtek kéreg paracortex, interfollikuláris tér T sejtek dendritikus sejtek medulla

21 Az őrszemnyirokcsomó (sentinel lymph node) elmélete
Gould, 1960: 28 parotisdaganatos beteg mûtétével kapcsolatban megállapította, hogy az elülsô és a hátsó vena facialis közötti szögletben található, úgynevezett angularis nyirokcsomó szövettani lelete a regionális nyirokcsomók daganatos állapotát jelzi. Ezt a nyirokcsomót őrszem- nyirokcsomónak (sentinel node) nevezte, és ennek a nyirokcsomónak az intraoperatív szövettani vizsgálatát javasolta a radikális nyaki blokkdisszekció szükségességének eldöntéséhez. Cabanas, 1977: peniscarcinomás betegein végzett limfangiográfiás* vizsgálataival megállapította, hogy létezik egy meghatározható nyirokcsomó, az ôrszemnyirokcsomó, amely a regionális áttétképzôdés elsô helye. Javasolta, hogy az ilioinguinalis blokkdisszekció elvégzése elôtt ezt a nyirokcsomót távolítsák el és vizsgálják szövettanilag. Morton melanomás betegeken végzett limfoszcintigráfia és kék festékkel végzett intraoperatív nyirokrendszer-feltérképezés és –biopszia eredményeit ismertette 1992-ben Kísérletes és klinikai vizsgálatai alapján pontosan definiálta az ôrszemnyirokcsomó fogalmát. Sentinel lymph node: The „hypothetical first lymph node or group of nodes” in a lymph node bed to receive lymphatic drainage from a tumor. Az őrszem nyirokcsomó a daganatos nyirokelvezetés első állomása, amelynek eltávolítás utáni részletes szövettani vizsgálata nagy pontossággal jelzi a daganatos regionális státuszt. Az őrszem nyirokcsomó áttétmentessége esetén a formális blockdissectio elhagyható. *lymphoscintigraphia: Radioizotóp + festék

22 trabecula kötőszövetes tok vörös pulpa sinusoid www.bio.davidson.edu
capsula trabecula vörös pulpa fehér sinusoid

23 periarterioláris hüvely (PALS)
LÉP Artéria marginális zóna DC sinus vörös pulpa Vvt, Mf periarterioláris hüvely (PALS) T sejtek fehér pulpa limfoid follikulus B sejtek

24 Nyálkahártyákhoz kapcsolt immunrendszer (MALT)
MALT: Mucosa Associated Lymphoid Tissue GALT: Gastrointestinalis apparátushoz tartozó nyirokszervek (mandulák, éregnyúlvány, Peyer-plakkok) BALT: Bronchoalveolaris rendszerhez tartozó nyirokszövetek (tüdő parenchyma, hörgők) Szerepe: az antigének feldúsítása SALT (SIS): Bőrben elhelyezkedő nyirokszövetek

25 Dendritikus sejtek!

26 Az immunrendszer sejtjei

27 Az immunrendszer általános jellemzői
Dinamikusan változó sejtösszetétel Képződés: a központi nyirokszervekben Differenciálódás: a perifériás nyirokszervekben az immunválasz helyszínén Morfológiai és funkcionális kategóriák Funkció zavar: immunhiányos állapot

28 Az immunrendszer sejtjei
VÉRALVADÁS IMMUNITÁS O2 SZÁLLÍTÁS

29 Cluster of Differentiation = CD (Differenciálódási markerek)
SEJTTÍPUSOK Cluster of Differentiation = CD (Differenciálódási markerek) Immunfenotipizálás: sejttípusok azonosítása a sejtfelszíni (néha intracelluláris) fehérjemintázatuk alapján (Lásd az Áramlási citometria prezentációban!) 1. Leukocyta szubpopulációk azonosítása 2. Leukocyták érési / funkcionális állapotának meghatározása „Az immunológia alapjai” TK Függelék 1. táblázat

30 Az immunrendszer sejtjeinek azonosítása immunfenotipizálással
CD34 TdT CD3 CD19 CD117 FceRII CD14 CD41 Glycophorin A MPO CD3- CD56+ Ic BB1 CD15 CD25 ic könnyűlánc IC: intracelluláris TdT: Terminal Deoxynucleotidyl Transferase BB1: basogranulin Glycophorin is a sialoglycoprotein (MSN vércsoport)

31 Lymphocyta alcsoportok
Funkcionális és morfológiai (immunfenotípus) kategóriák CD3- CD56+ CD3+ CD19+ gdTCR+ CD4- CD8- CD8+ CD4+ ic könnyűlánc+ Ly NK NKT T B B alcsoportok gdT Tc Th Plazmasejt Th alcsoportok (További részleteket lásd az Áramlási citometria prezentációban!)

32 T SEJTVONAL DIFFERENCIÁLÓDÁSI ANTIGÉN MINTÁZAT
CD34+ ckit (CD117) + HLA-DR+ TdT+ T SEJTVONAL DIFFERENCIÁLÓDÁSI ANTIGÉN MINTÁZAT CD2+ CD3+ CD5+ CD7+ CD4+ a/b TCR+ TdT+ CD38+ lymphoid progenitor g/d TCR+ Th Korai Thy Közös Thy Érett Thy Pro T CD2+ CD3+ CD5+ CD7+ CD8+ a/b TCR+ TdT+ CD38+ CD34+ CD38+ CD5 +/- CD7+ icCD3+ HLA-DR+ TdT+ CD38+ CD2+ CD5+ CD7+ icCD3+ TdT+ CD1a+ CD2+ CD3+ CD5+ CD7+ CD4+/CD8+ a/b TCR+ TdT+ CD38+ CD2+ CD3+ CD5+ CD7+ CD4+/CD8+ a/b TCR+ TdT+ CD38+ Tc

33 Az immunrendszer sejtjeinek vizsgálata
Quantitativ és qualitativ vérkép Csontvelő kenet ill. biopszia Cytokémia Flow cytometria, immunhisztokémia Genetika (Citogenetika, mol. gen.: lásd Genetika és genomika tantárgynál)

34 Quantitativ vérkép: Vérsejt szubpopulációk normál laboratóriumi értékei perifériás vér
Vvt f:4,32-5,66x1012 /L n:3,88-4,99x1012 /L Fvs f:3,7-9,5x109 /L n:3,9-11,1x109 /L Vérlemezke x109 /L Lymphocyta 1,1-3,5x109 /L B 0,06-0,66x109 /L T 0,77-2,68x109 /L NK 0,2-0,4x109 /L Granulocyta 1,8-8,9x109 /L Monocyta 0,21-0,92x109 /L Neu 1,5-7,4x109 /L Eo 0,02-0,67x109/L Ba 0-0,13x109 /L Milyen fiziológiás állapotban térhet el a normálistól?

35 Perifériás vér és csontvelő kenet
Normál perifériás vér Normál csontvelő A vizsgálat célja: Sejttípusok jelenlétének / hiányának vizsgálata Sejtarányok meghatározása Kóros sejtalakok kimutatása

36 Cytokémiai vizsgálatok
Mo Neu Ly Sudan black B MPO Nem spec. észteráz a-naftilbutirát észteráz a-naftilbutirát észt. NaF gátlással PAS

37 Flow cytometria Sejttípusok méret és struktúráltság szerint
Lymphocyta Basophil granulocyta Monocyta Neutrophil granulocyta Eosinophil granulocyta méret granuláltság Hasonló ábrát ad ahematológiai automata.

38 Immunhisztokémia a) b)
a) A normális boholystruktúra (hematoxilin-eozin festés, 200-szoros nagyítás), b) Gluténszenzitív enteropathia szövettani képe: megnövekedett számú intraepithelialis lymphocyta látható (CD3-reakció) LAM 2005;15(3):210-3.

39 Kommunikáció az immunrendszer sejtjei között

40 Kommunikációs lehetőségek
Célja a sejtek ismerkedése / találkozása, fajlagos sejtkölcsönhatások létrejötte  aktiváció / gátlás / differenciálódás / klonális felszaporodás / apoptózis „homing” Direkt sejt-sejt interakciók Partnermolekulák (receptor – ligand; adhéziós fehérjék)  átmeneti sejtkölcsönhatások kialakítása Szolubilis hírvivők citokinek; kemokinek; a plazma „nagy fehérje kaszkád rendszerei”; hormonok Mikrovezikulák

41 Direkt sejt-sejt interakció
T lymphocyta és APC kapcsolódása T sejt

42 Direkt sejt-sejt interakció
T lymphocyta és APC kapcsolódása

43 Kommunikáció szolubilis hírvívőkön keresztül: CITOKINEK
Peptidek, proteinek, glikoproteinek Membránreceptorokon keresztül hatnak Autokrin, parakrin és endokrin hatás Hatásuk gyakran átmeneti Funkcionális redundancia Antagonista, additív, szinergista hatások Pleiotrópia parakrin 43

44 EXTRACELLULÁRIS VEZIKULÁK Új kommunikációs útvonal
sejt CELL Kétrétegű lipidmembránnal körülvett részecskék 30 nm – 1000 nm, heterogén csoport sejtkultúrában a sejttípusok többsége szecernálja Specifikus, komplex FEHÉRJEMINTÁZATOK „stimuláció és kostimuláció” Elnyújtott hatás „membránhoz kötött stimuláló ágens” Csomagolt üzenetek (Pl. nukleinsavak) Izolálás: centrifugálás, ultracentrifugálás Kimutatás: FACS, ELMI

45 A molekuláris interakciók „következményei”
jelátviteli útvonalak befolyásolása GÉN-expresszió változás APOPTÓZIS SEJTOSZTÓDÁS

46 Következő hét: Antigén-antitest alapú módszerek
Irodalom Fülöp A. K. (Szerk.): Immunológiai szemináriumok, 1. fejezet. Falus A, Buzás E., Rajnavölgyi É. (Szerk.): Az immunológia alapjai, 3-21 old. Következő hét: Antigén-antitest alapú módszerek Fülöp A. K (Szerk.): Immunológiai szemináriumok, 2. fejezet. Falus A, Buzás E., Rajnavölgyi É. (Szerk.): Az immunológia alapjai, fejezet