A „hűséges kéz” és az „állhatatos szem” viszonya x A taktilis és a vizuális megismerés összekapcsolhatósága a XVII. században Szerző: Pintér Lilla Témavezető:

Az előadások a következő témára: "A „hűséges kéz” és az „állhatatos szem” viszonya x A taktilis és a vizuális megismerés összekapcsolhatósága a XVII. században Szerző: Pintér Lilla Témavezető:"— Előadás másolata:

1 A „hűséges kéz” és az „állhatatos szem” viszonya x A taktilis és a vizuális megismerés összekapcsolhatósága a XVII. században Szerző: Pintér Lilla Témavezető: dr. Schmal Dániel

2 „Az igazi tudáshoz semmi sem szükséges annyira, mint hűséges kéz és állhatatos szem, hogy megvizsgáljuk és megörökítsük magukat a dolgokat úgy, amiként mutatkoznak.” /Robert Hooke/

3 A XVII. századi percepcióelméletek fő állításai az érzetek összekapcsolásáról Az érzékelés hatóoka az objektum. René Descartes: kicsiny fonalak → agy A lélek érzékel; közös érzék kapcsol össze. Szemmel befogadható érzettípusok: fény, szín, pozíció, távolság, méret, alak. John Locke: Az elme az, ami érzékel. Több érzéken keresztül is befogadható egyszerű ideák a látás és tapintás esetében: kiterjedés, alak, nyugalom, mozgás.

4 A Molyneux-probléma William Molyneux (1656–1698) 1688-ban fogalmazta meg híressé vált dilemmáját, miután elolvasta az Értekezés az emberi értelemről c. mű francia nyelvű kivonatát. A dilemma: ha egy születésénél fogva vak ember visszanyerné a látását, meg tudná-e különböztetni egymástól a korábban tapintás útján ismert kockát és golyót pusztán azok látványa alapján?

5 A lehetséges válaszok → Pozitív válaszok: Edward Synge Henry Lee G. W. Leibniz → Negatív válaszok: John Locke William Molyneux George Berkeley Thomas Reid

6 Az operációk válaszai a Molyneux-problémára 1728-ban William Cheselden (1688–1752) végrehajtotta az 1. hályogeltávolító műtétet. Az eredmény: - A látásukat visszanyerő vakok nem tudták értelmezni a szemük elé táruló látványt. - Nem tudták értelmezni a képi ábrázolást: sem a fényképeket, sem a festményeket.

7 A XVII. század eleji holland festészet A németalföldi festészeti hagyományt a látásba vetett megingathatatlan hit jellemezte. Céljuk mindenekelőtt a hű kép alkotása volt. Willem Kalf (1619–1693) Johannes Vermeer van Delft (1632–1675)

8 Kalf: Csendélet

9 Rembrandt van Rijn (1606–1669) Rembrandt számára a festék „olyasmi, amivel a festő a puszta kezével dolgozik – olyan anyag, amit nemcsak látni kell, hanem, talán legalább annyira, tapintani is.” /Svetlana Alpers/ Festményein kiemelten fontos szerepe van az érintés nek, illetve magának a kéz nek. → Rembrandt számára a látás tanúsága nem volt elegendő bizonyíték.

10 A tékozló fiú

11 Zsidó menyasszony

12 Öregasszony

13 Összegzés  Az újkorban egyre fontosabbá váltak a vizuális mellett a taktilis érzetek is.  Ennek kapcsán felmerült ezek össze- kapcsolhatóságának problémája.  Úgy tűnik, hogy az érzékelést illetően „két világ polgárai vagyunk”, és e két világ között a kapcsolatot csakis folyamatos tapasztalatszerzéssel és tanulással tudjuk biztosítani.

14 Köszönöm a figyelmet!