Az Ulmi Folyamat és az európai Duna-stratégia

Az előadások a következő témára: "Az Ulmi Folyamat és az európai Duna-stratégia"— Előadás másolata:

1 Az Ulmi Folyamat és az európai Duna-stratégia
Nemzetközi Tanulmányok Intézet

2 Az előadás vázlata 1. Bevezetés 2. Az „Ulmi folyamat”
3. A Duna-stratégia elkészítésének menetrendje 4. Aktualitások 5. Válasz az opponensi kérdésekre, észrevételekre

3 Bevezetés Vizsgálati keret: az „Ulmi folyamat” történetének bemutatása és szerepének ismertetése az EU Duna-régiós Stratégiájának kialakításában elsősorban elsődleges forrásokra támaszkodva 14 érintett ország: 8 EU-tagállam (Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Románia, Bulgária) és további 6 állam (Horvátország, Szerbia, Montenegró, Moldova, Ukrajna,Bosznia- Hercegovina) Makrorégió: forrászervező térség Minta: Balti-stratégia, Mediterrán Unió

4 A Duna-stratégia politikai pillérei
I. Az „Ulmi folyamat” II. A Dunai Együttműködési Folyamat III. Egyéb bilaterális megállapodások 4 Nemzetközi Tanulmányok Intézet

5 Az „Ulmi Folyamat” I. szakasza
2001. február Ulm: Kis Duna-csúcs: Baden-Württemberg, Bajorország, Ausztria, Magyarország 2001. Melk, Esztergom, Passau, Stuttgart szünet Regionális együttműködés új dimenziója Magyar EU-tagság elősegítése Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem 5 Nemzetközi Tanulmányok Intézet

6 Közlekedés (vízi utak, vasút) Gazdasági együttműködés, kkv-k
Benes-dekrétumok Decentralizáció, szubszidiaritás, regionalizmus Kulturális, oktatási, civil együttműködés Identitásőrzés 6 Nemzetközi Tanulmányok Intézet

7 Duna-konferenciák a brüsszeli képviseleten (2006., 2008., 2010.)
Baden-Württemberg Duna-konferenciák a brüsszeli képviseleten (2006., 2008., 2010.) Vegyes kormányülések Duna-koordinátor, Európai „többletérték” Duna-csúcs Ulm- az „Ulmi folyamat” felélesztése, kibővítése 7 Nemzetközi Tanulmányok Intézet

8 A stratégiaalkotás menetrendje
2008. október: Duna Stratégia szükséges (EB) 2009. június: Európai Tanács megbízza az EB-t egy Duna- régiós EU stratégia elkészítésével Cél: a Duna-régiót egy transznacionális európai fejlesztési terület legyen, mely nagyobb biztonságot, jólétet és békét biztosít a Duna-medence polgárai számára Duna-csúcsok (2009. Ulm, Budapest) Stakeholder-konferenciák (Ulm, Bp., Pozsony-Bécs, Constanza, Ruse) Nemzeti hozzájárulások, prioritások 8 Nemzetközi Tanulmányok Intézet

9 Aktualitások 2010. december: EB javaslata a Duna-stratégiára: 4 cselekvési terület A régió összekapcsolása a többi régióval (hajózás, energia, turizmus) A környezet védelme (vízminőség, biodiverzitás megőrzése) Jólét megteremtése (tudásalapú társadalom, K+F, klaszterek) Intézményi működés erősítése, biztonság javítása, szervezett bűnözés elleni harc

10 2011. február Prioritási területek koordinátorai
Mobilitás, intermodalitás fejlesztése (belvízi hajózás: Au., Ro., közlekedés: Szlovénia, Szerbia) Fenntartható energiafelhasználás (Mo., Cseho.) Kultúra, idegenforgalom (Bulgária, Románia) Vízminőség megőrzése (Mo., Szlovákia) Környezeti kockázatok kezelése (Mo., Románia) Biodiverzitás megőrzése (Bajoro., Ho.) Tudásalapú társadalom (Szlovákia, Szerbia) Vállalkozások versenyképesség-javítása (B-W., Ho.) Emberi erőforrások kiaknázása (Au., Moldova) Intézményi együttműk. (Au.- Bécs, Szlovénia) Biztonság, szervezett bűnözés elleni harc (No., Bulgária) 10 Nemzetközi Tanulmányok Intézet

11 2011. február: EP, április: Régiók Bizottsága: vélemény 2011. június: Várható elfogadás a magyar EU- elnökség alatt Stratégia megvalósításának kezdete: lengyel elnökség Finanszírozás („3N”), zászlóshajó-projektek, látszólagos ellentmondások

12 Válaszok Német belpolitikai reakciók Ulm-Budapest „barátság” okai
Andrássy Egyetem Donau Institut (2010 október) Európai tükör (2011. január)

13 Köszönöm a figyelmet! 13 Nemzetközi Tanulmányok Intézet