Környezetvédelmi költségek

Az előadások a következő témára: "Környezetvédelmi költségek"— Előadás másolata:

1 Környezetvédelmi költségek
Házi dolgozat Készítette: Tóth Erika BME, KGKIEG 2006. április

2 A környezeti számvitel
„Minden adottságok legnagyobbika: való értékük szerint becsülni föl a dolgokat.” (La Rochefoucauld: Reflexions; ou sentences et maximes morales) A környezeti számvitel A környezetvédelmi számvitel feladata a környezetvédelem pénzügyi vonzatainak kiszámolása és elemzése, pl. lehet-e költséget megtakarítani, és ha igen, milyen összeget egy környezetvédelmi projekt megvalósításával. Ez a megtérülési mutatók értelmezését és kiszámítását jelenti a környezetvédelmi hatásokkal járó beruházásokra. Másik szemszögből viszont a környezeti számvitel a gazdasági tevékenység bizonyos környezeti tényezőkre gyakorolt hatásait elemzi, mely elemzési folyamat kiterjed az adatok gyűjtésére, összesítésére, elemzésére, értelmezésére, végül pedig az érintettek felé történő közlésére.

3 A vállalati környezeti számvitel
A vállalati környezeti számvitel az általánosan elfogadott számviteli elveknek megfelelően elkészített pénzügyi jelentésekben megjelenő, a környezetvédelem költségeire vonatkozó információk összeállítására szolgáltat útmutatót.

4 A vállalati környezeti számvitel típusai és kérdéskörei:

5 Környezeti költségek kimutatása
Azokra a kérdésekre kell választ adni, hogy mennyibe kerül a cégnek a környezetvédelem, illetve, hogy mi a valós ára a környezetszennyező, sok veszélyes hulladékkal járó termékek gyártásának. Ha környezeti költségek beépülnek az árba, és az ár helyesen tükrözi a környezetet kímélő és az arra ártalmas termékek jövedelmezőségét, akkor ezen árképzés eredménye, hogy a környezetszennyező termékek többe fognak kerülni, mint a nem szennyezőek (tiszták). Ekkor a fogyasztó megfelelő alapon tud dönteni, melyiket vásárolja.

6 A szokásos költségfelosztás a következő:

7 Az általános költségek javasolt felosztása:

8 Környezeti költségek ráterhelése költséghelyekre
Ezt három lépésben tehetjük meg: A veszélyes hulladékok kezelésének költségét pl. először azokra az üzemegységekre terheljük, ahonnan a veszélyes hulladék származott. Majd az üzemegységen belül kerülnek a környezetvédelmi költségek a termékek között felosztásra annak arányában, hogy milyen mértékben járultak hozzá a veszélyes hulladék keletkezéséhez az adott egységen belül. A harmadik javasolt lépésben az irányítási költségeknek a környezetszennyező termékekre való ráterhezélést jelenti.

9 Költségokozók a környezetvédelemben
Aszerint, hogy minek az aránya szerint osztjuk fel a környezetvédelmi költségeket, alapvetően négyféle úgynevezett költségokozót különböztethetünk meg. A kibocsátások volumene A kibocsátás toxicitása Környezeti hatás Indukált relatív költségek

10 A költségek felosztásának hatása a termékek nyereségességére
Mivel a termék önköltségének 1 %-os változása a termék nyereségességét több százalékkal befolyásolhatja. Ezért a környezetvédelmi költségek termékekre történő pontosabb felosztása azok nyereségességét nagy mértékben befolyásolja.

11 Környezetvédelmi projektek megítélése a különböző költségtípusok figyelembevételével
A környezetvédelmi projektekben való döntések meghozatalánál a szokásos költségeken túl az alábbi költség kategóriákat is figyelembe kell venni: 1) Rejtett költségek 2) Feltételes költségek 3) Intangibilis költségek 4) Externális költségek

12 A környezetvédelmi projektek csoportosítása megtérülésük és elemzési módszerük alapján
Muszáj projektek Pénzügyi megtérülést nyújtó projektek Rejtett és feltételes költségek számbavételével megtérülő projektek Enyhén negatív jelenértékű projektek Meg nem térülő környezetvédelmi projektek

13 Becsléssel számszerűsíthető környezeti költségek
Csak becsléssel tudjuk megállapítani: Rejtett költségeket, Feltételes költségeket, Intangibilis költségeket, Externális költségeket.

14 A rejtett költségek becslése
A rejtett költségeket az alábbi csoportokba sorolhatjuk: „Elfelejtett” költségek, Eredendően rejtett költségek, Nem szabályozással kapcsolatos rejtett költségek.

15 A rejtett költségek becslése
Alapvetően 3 féle módszerrel becsülhetjük a rejtett költségeket: Valós adatokból, a gyakorlat alapján történő becslés. Megbecsüljük, hogy naponta mennyi időt fordítottak környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységre, adminisztrációra, majd ebből szorzással kapjuk meg az éves időtartamra eső költséget, végül pedig az éves fizetési adatok alapján a két szám összeszorzásával megkapjuk a rejtett költségek becsült értékét. Fentről-lefelé haladó módszer. Ezt a módszert akkor alkalmazzuk, amikor a költségeket nem lehet becsülni vagy túl sok időt venne igénybe a gyakorlat alapján való becslés. Ezekben az esetekben a vállalat egészére vonatkozó adatokból vagy szakértői becslésből állapítható meg. Előre meghatározott költségegyenletek felhasználása

16 A feltételes költségek becslése
A feltételes költségeknél az események csak bizonyos valószínűséggel következnek be. Így nem csak a kötelezettség mértékét, hanem a bekövetkezés valószínűségét is meg kell becsülni, azaz annak a valószínűségét, hogy fizetni kell –e majd vagy sem. A becslési problémák a következők: 1.) Becslést kell adnunk az esemény bekövetkezésének valószínűségére vonatkozóan. 2.) Értékelnünk kell az esemény bekövetkezése esetén várható költségek nagyságát. 3.) Becsülnünk kell az időzítést, azaz, hogy az esemény várhatóan mikor fog bekövetkezni.

17 A feltételes költségek becslése
A becslést alapozhatjuk: a rendelkezésre álló, tapasztalati adatokon nyugvó vállalati belő jelentésekre, vagy ha ez nem áll rendelkezésre, akkor iparági jelentésekre, illetve szakértői véleményekre, kockázatelemzésekre., paraméteres költségbecslési eljárásokra, biztosításmatematikai eszközökre, döntéselemzési eszközökre (pl.: döntési fák), forgatókönyv-eljárásokra, közgazdasági módszereken alapuló környezetértékelési eljárásokra.

18 Az intangibilis költségek becslése
Környezetvédelmi projekt marketingértékének meghatározásának lépései: Pénzügyi elemzést kell végezni, ki kell számolni a projekt megvalósítási költségeit, a szükséges tőke befektetést, munka – és eszközszükségletét. Rejtett költségeket és a környezeti felelősségből adódó feltételes költségeket éppúgy fel kell tárni, mint azt hogy mennyit lehet, megtakarítani a programmal. Ha költségek és jövedelmek összegzése után a jelenérték még mindig negatív, akkor meg kell vizsgálni, hogy van –e a programnak marketing értéke. Javítja –e a projekt a vállalat hírnevét, és ezzel a fogyasztó számára hozzáadott értéket teremt –e? Ha igen, és ez az érték akkora, hogy vele együtt éppen megtérül a projekt, akkor érdemes még beruházni. Ha még így sem térül meg, és egyéb minőségi dimenziókra vonatkozóan kiterjedő számítások sem tudják alátámasztani a projekt megtérülését, akkor a projektet nem szabad megvalósítani.

19 Az externális költségek becslése
Jövedelemtermelő képesség változása alapján, Helyettesítés költsége alapján, Hedonikus ár módszer alapján, Utazási költség módszer alapján, Feltételes értékelés módszere alapján,

20 Környezeti információk a magyar számviteli rendszerben
A kiegészítő mellékletben részletezni kell például a környezetvédelmi célú tárgyi eszközök adatait, a környezetbarát anyagok vagy esetleg a veszélyes hulladékok állományváltozását, stb..(Számviteli tv /2000/), 94§) A Számviteli törvény 95. § előírásai szerint az üzleti jelentésnek be kell mutatnia: A környezetvédelemnek a vállalkozó pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásoló szerepét, a vállalkozó környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségét; A környezetvédelem területén történt és várható fejlesztéseket, az ezzel összefüggő támogatásokat; A környezetvédelem eszközei tekintetében a vállalkozó által alkalmazott politikát; A környezetvédelmi intézkedések bevezetését, a munkák állását.