A stratégiai tervezés eszközei: STAKEHOLDER-elemzés

Az előadások a következő témára: "A stratégiai tervezés eszközei: STAKEHOLDER-elemzés"— Előadás másolata:

1 A stratégiai tervezés eszközei: STAKEHOLDER-elemzés
Készítette: Püspöki Nóra Radics Erzsébet Rozmán Kornélia Virág Mária

2 A stratégiai tervezés fogalma:
Folyamatos tevékenység, amely egy hosszabb távot fog át célja: a vállalkozás nyerő helyzetbe hozatala hosszú távon feladata: olyan változások beindítása, melyek a sikert növelik, ezért aktív magatartást igényel

3 A tervezés legfontosabb jellemzői:
felsővezetői feladat egyedi folyamat változásorientált akciókra épül jövőbe tekintő rendszerszemléletű

4 Mi nem a stratégiai tervezés?
nem hozunk jövőbeni döntéseket nem a jövő leírásának az eszköze nem helyettesíti a vezetői tudást, ismeretet

5 /Piet Hein: A bölcsességhez vezető út/
„Hibázunk, Megint hibázunk, És ismét hibázunk, De kevesebbet, És kevesebbet, és Egyre kevesebbet.” /Piet Hein: A bölcsességhez vezető út/

6 A stakeholder-elemzés
Modern szemlélet: A vállalatot a társadalom szélesebb kontextusába helyezi Mai vállalatnak komplex környezetben kell sikeresen működnie. Nagyon sok, egymástól sokszor alapvetően eltérő egyén vagy csoport bír sajátos érintettséggel a vállalatot illetően.

7 A vállalati érintettek - stakeholderek
Stakeholder, érintett minden olyan csoport vagy egyén, aki befolyásolhatja a szervezet célmegvalósítását, vagy érintve van abban. Az érintettek érdekeik érvényesítésére igyekeznek érdekcsoportokba tömörülni.

8 A vállalati érintettek
Tulajdonosok Alkalmazottak Fogyasztók Szállítók Kis- és nagykereskedők Versenytársak Hitelezők Állam Helyi közösségek Szakszervezetek Természeti környezet

9 Az érintett-csoportok kategorizálása I.
Belső érintettek Tulajdonosok Menedzserek Alkalmazottak Külső érintettek 1.) Mikro környezet Szállítók Vevők Forgalmazók Finanszírozók Versenytársak 2.) Makro környezet Állami, önkormányzati, nemzetközi intézmények

10 A vállalati érintettek kategorizálása II.
Piaci (elsődleges) érintettek Tulajdonosok Alkalmazottak Fogyasztók Szállítók Versenytársak Nem piaci (másodlagos) érintettek Helyi közösségek Média Környezetvédő csoportok Fogyasztói érdekvédelmi csoportok

11 A stakeholder-menedzsment
Célja, feladata: A menedzsmentnek, különösen a felső vezetésnek, egyensúlyt kell teremtenie az egymással konfliktusban levő érintett-érdekek között. (Ha az egyensúly felborul, a vállalat élete veszélyben kerül.) A legszélesebb értelemben vett érintettségi kör is kezelhetővé válik.

12 A stakeholder-menedzsment szintjei: (Freeman) 1. Racionális szint:
Kik a szervezet érintettjei? Milyen érintettség jellemző rájuk?  Az érintett térkép: Az érintett-csoportok által kijelölt vállalati környezetet szokás a vállalat érintett-térképével jellemezni, segítségével jól szemléltethető az az erőtér, amelyben a vállalat működik. Elkészítése az adott problémában érintettek teljes körének feltárását jelenti. Folyamatosan változik/változhat. További szegmentálás szükséges.

13 Fogyasztói érdekvédők
Fogyasztói érdekvédők Alkalmazottak Szakszervezetek Fogyasztók Vállalat Szállítók Bankok Tulajdonosok Politikai csoportok Kormányzat Egy vállalt tipikus érintett-térképe Versenytársak

14 Az érintett-háló mátrix:
Befolyásolási Piaci érdekeltség Tulajdoni Érdekeltség Politikai Gazdasági Szavazati Hatalom

15 2. Folyamatok szintje: 3. Tranzakciók szintje:
Milyen folyamatokon keresztül irányítja a vállalat az érintettekkel való kapcsolatát?  A vállalati döntések horizontja kitágul: a teljesítmény értékelése olyan többszempontos kritériumrendszer szerint történik, amelynek alapja az érintettek elvárásrendszerének történő megfelelés. 3. Tranzakciók szintje: Milyen motiváció irányítja a vállalat érintettekkel kapcsolatos ténykedéseit? „A sikeres tranzakció az érintettek legitimitásának elismerésén alapszik, és rutinszerűen alkalmazott eszközöket tételez fel a stakeholder-problémák kezelésére.” (Freeman)

16 A stakeholder – elemzés lépései I.
1.    Az érdekeltek kapcsolatainak feltérképezése Általános helyett specifikusabb stakeholder-térkép készítése 2.    Az érdekeltek szövetségeinek feltérképezése Előnye: a vezetők látják, a különböző érintettek mennyire összehangoltan működnek együtt a speciális esetekben, így a vezetők a helyes választ adhatják nekik 3.    A stakeholderek érdekeinek megállapítása Minden egyes stakeholder egyéni érdekekkel rendelkezik: Tulajdonosok - tulajdonjogi érdek - tőkéjüket a vállalatba fektették Vásárlók, szállítók és kereskedők - piaci érdek - „tőkéjük” abban áll, hogy megkapják azt, amiért fizettek Kormány, helyi közösségek és érdekvédelmi csoportok - nempiaci hatás - „tőkéjük” tágabb kategória

17 A stakeholder – elemzés lépései II.
4.    A stakeholderek erejének megállapítása A különböző érdekeltek különböző típusú és fokú erővel rendelkeznek: Szavazati erő ≠ politikai, választási szavazat Gazdasági erő (vevők, szállítók, kereskedők) Politikai erő (kormány) Egy érintett többfajta erőt is gyakorolhat 5. Az érdekeltek prioritás-mátrixának elkészítése Érintettek azonosítása→tőkéjük, érdekeik, erejük elemzése→mátrix készítése 6. A szövetségek változásainak nyomon követése, ellenőrzése Az érintettek koalíciói nem állandóak Koalíció-változás miatt kívánatos a vállalati érintettek időszakos vizsgálata + stakeholder-térkép + prioritás-mátrix periódikus készítése   

18 Köszönjük megtisztelő figyelmüket!