Az új Btk. szükségessége, előkészítése; a büntethetőséget kizáró és megszüntető okok változása, különös figyelemmel a jogos védelem újraszabályozására.

Az előadások a következő témára: "Az új Btk. szükségessége, előkészítése; a büntethetőséget kizáró és megszüntető okok változása, különös figyelemmel a jogos védelem újraszabályozására."— Előadás másolata:

1 Az új Btk. szükségessége, előkészítése; a büntethetőséget kizáró és megszüntető okok változása, különös figyelemmel a jogos védelem újraszabályozására és a büntethetőségi korhatár leszállítására Dr. Gáva Krisztián közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

2 Az új Btk. szükségessége
A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. tv. több, mint száz alkalommal módosult tíznél több alkotmánybírósági határozat érintette megbomlott belső egyensúlya, szankciórendszerének belső harmóniája új kódex szükséges

3 a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
Az új Btk. előkészítése alapelvek: hatékonyság, következetesség, egyszerűség, korszerűség, szigorúság széleskörű társadalmi, szakmai egyeztetés a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény

4 Az új Btk. preambulum nullum crimem sine lege, nulla poena sine lege
időbeli, területi, személyi hatály a bűncselekmény fogalma, alakzatai, stádiumai az elkövetők a büntethetőségi akadályok

5 Büntethetőségi akadályok
a cselekmény büntetendőségét és az elkövető büntethetőségét kizáró vagy korlátozó okok a büntethetőséget megszüntető okok a büntetőjogi felelősségre vonás egyéb akadályai, a melyek a büntethetőséget és a büntetőeljárást egyaránt akadályozzák

6 A gyermekkor kizárja a büntetőjogi felelősséget
hatályos Btk. szerint: általánosan tizennégy év új Btk. szerint: főszabály szerint tizennégy év, de emberölés alap- és minősített esetei erős felindulásban elkövetett emberölés életveszélyt okozó testi sértés tizenkettő év halált okozó testi sértés rablás kifosztás esetén

7 a megtámadott által kifejtett védekezés
A jogos védelem jogtalan támadás a megtámadott által kifejtett védekezés a támadó és az elhárító cselekmény közötti viszony szükségesség - törvény rögzíti arányosság - bírói gyakorlat alakította ki törvényi vélelem

8 „(2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha a) azt személy ellen aa) éjjel, ab) fegyveresen, ac) felfegyverkezve vagy ad) csoportosan követik el, b) az a lakásba ba) éjjel, bb) fegyveresen, bc) felfegyverkezve vagy bd) csoportosan történő jogtalan behatolás, vagy c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.”

9 A parkban sétáló személyre hárman támadnak és ütlegelni kezdik
A parkban sétáló személyre hárman támadnak és ütlegelni kezdik. A megtámadott a nála lévő zsebkéssel a támadók egyikét úgy szúrja meg, hogy az a sérülésébe belehal törvényi vélelem fennáll Éjjel jogtalanul hatol be egy idegen a lakásba, a lakás tulajdonosa leüti és ezzel halálos sérülést okoz a jogtalan támadónak törvényi vélelem fennáll

10 A tulajdonos arra lesz figyelmes, hogy nappal a bekerített udvarából a motorkerékpárját el akarják tulajdonítani. A tulajdonosnak van fegyverhasználati engedélye, van fegyvere és a lopás megakadályozása érdekében lelövi a tolvajt. a törvényi vélelem nem áll fenn

11 Megelőző jogos védelem
jogtalan támadás megelőzésére irányul a védelmi eszköz nem lehet élet kioltására alkalmas a védekezőnek mindent meg kell tennie, hogy a telepített eszköz ne okozzon sérelmet

12 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!