Katonai logisztikai alapismeretek 2. előadás

Az előadások a következő témára: "Katonai logisztikai alapismeretek 2. előadás"— Előadás másolata:

1 Katonai logisztikai alapismeretek 2. előadás
Derzsényi Attila alezredes NKE HHK KLI Műveleti Logisztika Tanszék Tel:

2 A civil és katonai ellátási lánc különbözőségei és azonosságai
Cél Az elsődleges cél a fogyasztói igények kiszolgálása; ezt kell egyensúlyba hozni a költségekkel és az eszközök megtérülésével (profit) elsődleges cél a felhasználói igények kielégítése, amit költséghatékonyan kell teljesíteni csak a termelői tag profitorientált Kiterjedés a teljes folyamatot átfogja, a termék vagy szolgáltatás előállításától a végső fogyasztóhoz történő eljuttatásig megegyezik Rendszerszemlélet az összes szereplőt és folyamatot egy egységes rendszerbe integrálja Együttműködés szervezeti határokon ível át; mind a szervezeten belüli, mind a szervezetek közötti kapcsolatok kiemelkedően fontosak megegyezik + többnemzeti Megvalósítás eszköze a kooperációt és koordinációt olyan információs rendszeren keresztül valósítja meg, amelyben a tagok addig titkosan kezelt információkat osztják meg. megegyezik +együttműködés +NATO koncepció (megbízik a Szövetséges által működtetett láncban, átláthatóvá teszi a rendszert Információ, mint mozgató és hatalmi tényező az egész rendszer mozgatója, esetenként a dominancia eszköze A műveleti és harcászati szint vezeti a rendszert (Pull elv működik)

3 Civil és katonai ellátási lánc elemei
Beszállító Termelő Nagy-kereskedő Kis-kereskedő Fogyasztó Logisztikai szolgáltatás Civil Termelési log. Műveleti Információs csatorna Gyártás Hadászati készletek Hadműveleti, hadszíntéri készletek Harcászati készletek Felhasználó Jelmagyarázat: anyagáramlás információáramlás beszerzés Fogyasztói log. Integrálódó ellátási, fenntartási funkció

4 Megváltozott feltételrendszer (a katonai logisztika fejlődésének irányai)
A megváltozott biztonsági környezet Szövetségi rendszer Hatás alapú műveletek Többnemzeti alkalmazás Párhuzamos hadviselés Civil és katonai logisztikai rendszer változása Civil eljárások a katonai logisztikában Ellátási láncok Logisztikai funkciók kiszervezése (outsourcing) Ellátó bázisú logisztika

5 A Katonai Kifejezések Szótára
(Directory of Military and Associated Terms, Joint 1-O2) USA 1989. A legáltalánosabb értelemben a logisztikához tartoznak a katonai tevékenység mindazon összetevői, amelyek: Anyagi javak (anyag, felszerelés, eszköz) kutatásával, tervezésével, fejlesztésével, beszerzésével, rendszerbe állításával, tárolásával, mozgatásával, elosztásával, fenntartásával, mentésével és átcsoportosításával (kategorizálásával), Személyek (személyzet, állomány) szállításával, mentésével és ápolásával, Létesítmények megszerzésével, vagy megépítésével, ezek működtetésével, fenntartásával, rendelkezésre bocsátásával, valamint Szolgáltatások megszerzésével, vagy megszervezésével (létesítésével) kapcsolatosak.

6 KATONAI LOGISZTIKA Általános fogalom: A logisztika mint tudomány elméletének katonai alkalmazása Célja a katonai rendszer alaprendeltetés szerinti feladata – a fegyveres harc, illetve az erre való felkészülés – végrehajtásának támogatása. Szűkebb értelmezésben a katonai rendszer – a katonai szervezetek közötti és az azokon belüli – termék- (anyag- és eszköz-) áramlásának (készletgazdálkodás, elosztás, szállítás, tárolás, anyagmozgatás), szélesebb értelemben a katonai rendszer erőforrásai (élőerő, eszköz, anyag, energia, létesítmények és szolgáltatások, valamint – különleges erőforrásokként – a pénz, az idő és az információ) kezelésének (megszervezésének és optimális hasznosításának) tervezésére, szervezésére, irányítására és lebonyolítására irányuló tevékenységeket (folyamatokat), az ezeket végző szervezeteket és a tevékenységek végrehajtására vonatkozó szabályzókat integráló komplex rendszer.

7 A KATONAI logisztika lényege
Gazdasági számítások alapján szervezett és működő biztosítási rendszereket, valamint a bennük (és közöttük) lezajló anyagi, technikai, egészségügyi, szállítási, elhelyezési, szolgáltatási, valamint információs folyamatokat és tevékenységeket jelenti, amelyeket azzal a céllal szerveznek, hogy a fegyveres erők ellátási és mozgatási problémáit békében és háborúban, valamint egyéb katonai műveletek során egyaránt – gyorsan, komplex módon és optimális ráfordítással tudják megoldani.

8 A logisztikai támogatás fogalma
A logisztikai támogatás a katonai szervezetek anyagi-, technikai-, egészségügyi-, közlekedési- (szállítási-) és elhelyezési szükségleteinek kielégítésére irányuló rendszabályok és szakirányú tevékenységek összessége. A NATO dokumentumok megfogalmazása szerint: A logisztikai támogatás a katonai szervezetek mozgatásának és fenntartásának tervezésével, szervezésével foglalkozó tudomány. .

9 A haderő támogatás rendszere
Harctámogatás Harckiszolgálói támogatás Hadműveleti, harcbiztosítás Logisztikai támogatás Adminisztratív támogatás Tűztámogatás Anyagi támogatás LOGISZTIKAI ERŐFORRÁSOK 1. MH költségvetéséből: -rendszeresített hadfelszerelés, -beszerzett anyagkészletek, -igénybevett polgári kapacitások (eseti ill. bérlet), 2. Más nemzetektől igénybevett képességek, 3. Nemzetgazdasági erőforrások a hadi költségvetés terhére (háborús helyzetben) Technikai támogatás Közlekedési támogatás Infrastruktúra (elhelyezési) támogatás Egészségügyi támogatás Szolgáltatások 9

10 Logisztikai alapfunkciók
Fő funkciók: Anyagi funkció (az anyagok biztosításával és kezelésével kapcsolatos műveletek összessége) Technikai funkció (a technika üzemben tartása, fenntartása) Mozgatási (szállítási) funkció (dinamikus elem), Infrastruktúra funkció, Szolgáltatási funkció. Egészségügyi funkció, Támogató funkciók: - Logisztikai informatika, - Logisztikai rendszertechnika biztosítása, - Költségvetési gazdálkodás, - Termékazonosítás.

11 A logisztikai támogatás célja
Békében, béke,-és válságreagáló műveletekben és háborúban az alkalmazásra kialakított parancsnoki elgondoláshoz igazodva: a hadianyag készletek megfelelő mennyiségben és minőségben történő felhalmozásával, az anyagfelhasználás normatív szabályozásával, a felhasznált készletek utánpótlásával; a haditechnikai eszközöknek az alkalmazásra történő felkészítésével, a megsérült és meghibásodott eszközök helyreállításával, visszatérítésével; a katonai műveletek során megbetegedett és megsebesült személyi állomány gyors és szervezett hátraszállításával, teljes körű egészségügyi ellátásával; a személyi állomány, a haditechnikai eszközök és a hadianyag készletek megfelelő elhelyezésével; a csapatmozgások, a szállítási feladatok végrehajtásával, a katonai közlekedési rendszer folyamatos működésének biztosításával; a logisztikai szervezeteknek a támogatott katonai szervezetek műveleteihez igazodó hatékony alkalmazásával; biztosítani a katonai szervezetek állandó hadrafoghatóságának és harcképességének fenntartását; megfelelő támogatást nyújtani a katonai műveletek végrehajtásához, biztosítani a műveletek sikeres végrehajtását.

12 A cél elérhető Saját és más nemzetek szervezetszerű,
a megerősítésül kapott, valamint a vásárolt logisztikai kapacitások hatékony alkalmazásával, a művelet végrehajtására kialakított parancsnoki elgondoláshoz igazodva, a szükségletek teljes körű és szükséges mértékű kielégítésével, a műveleteket végrehajtó harcoló-, harctámogató- és harckiszolgáló katonai szervezetek szükséglet szerinti ellátásával érhető el.

13 A logisztikai támogatás tartalma
A katonai logisztikai támogatás magába foglalja a Magyar Honvédség alaprendeltetéséből eredő, valamint a nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségeken alapuló katonai műveletek anyagi-, technikai-, egészségügyi-, közlekedési- és infrastruktúra (elhelyezési ) szükségleteinek tervezését és kielégítését. A katonai logisztikai támogatás a hadfelszerelésbe tartozó hadianyagok és haditechnikai eszközök beszerzésével, rendszerbeállításával, rendszerbenntartásával – ezen belül elosztásával, felhasználásával, üzemeltetésével és helyreállításával -, illetve a hadfelszerelések rendszerből történő kivonásával; a személyi állomány anyagi-, egészségügyi-, elhelyezési igényeinek kielégítésével, a katonai közlekedési hálózat kijelölésével, előkészítésével, üzemeltetésével, helyreállításával, a katonai szállítások megszervezésével foglalkozó szabályozó, integráló komplex rendszer.

14 Katonai logisztikai rendszer
A rendszer hordozója a szervezet, amely a logisztikai támogatásra célirányosan össze-válogatott, egymást szinergikusan támogató elemekből áll. Funkcionális összetevők: - Vezető szervek: pl. J4, logisztikai alegységnél parancsnokság (törzskari szervek: J- k) Funkcionális elemek (a logisztikai alapfunkcióknak megfelelően) Biztosító és kiszolgáló elemek a zavartalan és önálló működőképesség biztosítására.

15 Hadfelszerelés Hadianyagok (egyszeri felh.)
Haditechnikai eszközök (többszöri felh.) Harcanyagok Fenntartási anyagok Ellátási anyagok Harceszközök Biztosító eszközök Kiszolgáló eszközök lőszer robb. ag. hcjmű. repülőgép tüzérség híradó műszaki felderítő vv. műhely gk. vontató gk. seb. szállító vízszállító Javító, kar- bantartó ag. Élm. Ruh. Üza.

16 Anyagi támogatás összetevői
Hadinormák alapján; Műveleti tervek alapján; Kiképzési szükséglet alapján Szükségletszámvetés Beszerzés Hadászati klt. (23 nap) Dandár klt. (2 nap) Zászlóalj klt. (5 nap) Rendszeresítés Készletezés, raktározás Felhasználás szabályozása Fogyasztási normák Futási norma, üzemidő, Repülési idő kiszabatok, Kiképzési normatívák Szállítás+Anyagi támogatás=Ellátás Felesleges anyagok hátraszállítása

17 Az anyagok csoportosítása az ellátási láncban való mozgásuk szerint
A katonai szervezetek általános szükségleteit kielégítő anyagok: jellemzőjük a tömegesség (lőszer, üzemanyag, élelem, víz). Pótlásuk a fogyásnak megfelelően napi (vagy rövid periódusú) rendszerességgel történik. Speciális funkciót végző szervezetek (javító, egészségügyi, vegyi mentesítő stb.) szakanyagai. Pótlásuk az alkalmazás során keletkező fogyáshoz igazodik. Létesítmények kiviteli tervei szerint szükséges anyagok (építő, erődítési, helyreállító anyagok) Személyi állomány és technika felszerelései (első ellátmányt követően időnkénti pótlás)

18 Anyagi támogatási ágazatok, anyagfajták
rakéta, lőszer, fegyverzeti fenntartási anyag; műszaki harc és fenntartási anyag; vegyivédelmi anyag; híradó (elektronikai) anyag; páncélos és gépjármű anyag; üzemanyag ellátás; repülő-műszaki szakanyag; élelmezési anyag; ruházati anyag; egészségügyi anyag; térképellátás közlekedési anyag; elhelyezési anyag; méréstechnikai anyag; közlekedési szakanyag. vízellátás (nem önálló ágazat), állategészségügyi anyag (nem önálló ágazat). Jelenleg béke-időben az MH-ban hagyományos ágazati rendszer működik.

19 Harcanyagok Azok a hadianyagok, amelyeket a csapatok a fegyveres küzdelemben (harcban) az ellenség pusztításához, saját csapatok harcképességének megóvásához felhasználnak. A csapatok harcanyag felhasználása térben és időben differenciáltan alakul, a harc intenzitásától, a szemben álló erők harc-és túlélő képességétől függ.

20 Ellátási anyagok Azok az anyagok, melyeket a személyi állomány létszükségletére és a technika üzemeltetéséhez a harccselekményektől függetlenül, folyamatosan biztosítani kell. Az csak részben kapcsolódik össze a csapatok feladatával a harctevékenység intenzitásával. Mind béke-időszakban, mind pedig műveletek során fogynak.

21 Fenntartási anyagok A haditechnikai eszközök működőképességének, hadrafoghatóságának fenntartását biztosítják. A technikai eszközök üzemben tartásához szükséges anyagok: - javító anyagok (alkatrészek, részegységek) - karbantartási anyagok, Szakjavító és karbantartó felszerelések: - szerszámzat, diagnosztikai és műhelyfelszerelés, - szerviz eszközök. - tábori (mobil) szakjavító eszközök.

22 Ellátási-számvetési mértékegységek
Javadalmazás: a csapatok anyagi szükségleteinek, igényeinek és ellátottságának meghatározására szolgáló ellátási-számvetési egység, egy főre fegyverre, harcjárműre, a repülőgépre, helikopterre katonai szervezetre meghatározott harc vagy fenntartási anyag mennyiség. Feltöltés: speciális ellátási- számvetési egység, amely a különböző haditechnikai eszközök működéséhez szükséges, különleges harc és fenntartási anyagok mennyiségének meghatározására szolgál. DOS (Day off supply) Az egy napi harctevékenység biztosításához szükséges anyagi készletek teljes mennyisége. 1 átlagos napi ja. x intenzitási tényező

23

24 NATO LOGISZTIKA A haderő mozgatásának és fenntartásának tervezésével és végrehajtásával foglalkozó tudomány. A legszélesebb értelmezésben az alábbi katonai tevékenységi területekre terjed ki: az anyagok1 tervezése és fejlesztése, beszerzése, raktározása, szállítása, elosztása, fenntartása-karbantartása, kiürítése és kiosztása; személyszállítás; létesítmények vásárlása vagy építése, karbantartása, működtetése és elosztása; szolgáltatások beszerzése vagy nyújtása; orvosi, valamint az egészségügyi szolgáltatás biztosítása. 1 Anyag és eszköz a legtágabb értelmében, amely magába foglalja a gépjárműveket, fegyvereket, lőszereket, üzemanyagokat, stb.

25 A NATO LOGISZTIKAI TÁMOGATÁSI KONCEPCIÓJÁNAK ELEMEI
A logisztikai támogatási koncepciót alátámasztó fő alapelvek: az együttműködés, a koordináció, a hadműveletek elsőbbsége, a rugalmasság és a szinergia. A logisztikai erőkifejtés koordinációját és bizonyos korlátozásokkal, a Befogadó Nemzeti Támogatás-i egyezmények/megállapodások tárgyalására, valamint az anyagi készletek és eszközök újraosztására vonatkozó jogkört egyensúlyba kell hozni az erők ellátásának a hozzájáruló nemzeteknél maradó végső felelősségével. A logisztikai koordinációs testületeknek rendszerint a Többnemzetiségű Összhaderőnemi Logisztikai Törzs (CJ-4) szerves részeit kell képezniük. A kibővített koordinációs igények, azaz a szerződéskötések területe, az ingatlangazdálkodás és a többnemzetiségű logisztika, szükségessé tehetik egy, a Többnemzeti Összhaderőnemi Harci Kötelék (CJTF) igényének megfelelő Többnemzeti Összhaderőnemi Logisztikai Központként (MJLC) ismert központi koordinációs szerv létrehozását. AJP-4

26 Handbook on the Phased Armaments Programming System (PAPS) – AAP-20 NATO System Life Cycle Stages and Processes – AAP-48

27 NATO ellátási osztályok
I. Osztály : élőlények napi életviteléhez szükséges anyagok II. Osztály : állománytáblában rendszeresített, hadinormás anyagok III. Osztály: üzemanyagok (kenőanyagok, hajtóanyagok) - III/a.: repülő hajtóanyagok IV. Osztály: - nem alaprendeltetési feladathoz szükséges anyagok - állománytáblán felüli anyagok V. Osztály : lőszerek, robbanó anyagok, pirotechnikai anyagok

28 Egyesült Államok Hadseregének ellátási osztályai
NATO ellátási osztályok kibővítve az alábbiakkal: VI. Osztály : kantináru (piperecikkek, dohányáru) VII. Osztály : késztermékek (komplex eszközök pl. járművek) VIII. Osztály: egészségügyi anyagok IX. Osztály : javító-karbantartó anyagok, alkatrészek X. Osztály : nem katonai eszközök (pl. humán segélyanyagok, fűnyíró, kerékpár)