Ifjúsági foglalkoztatás, ifjúsági garancia program

Az előadások a következő témára: "Ifjúsági foglalkoztatás, ifjúsági garancia program"— Előadás másolata:

1 Ifjúsági foglalkoztatás, ifjúsági garancia program
BORBÉLY-PECZE, Tibor Bors, Ph.D. szakmai tanácsadó Balmazújváros, május 9.

2 Az előadás tartalma EU/OECD kitekintés Hazai helyzetkép
Itthoni lépések Célok/Kimenetek

3 I. EU/OECD kitekintés

4 Hol vannak a kérdések a fiatalok társadalmi beilleszkedésében?
OECD, Logez, 2013

5 Ifjúsági Garancia Kezdeményezés (YGI)
Az ifjúsági garancia keretében a tagállamok vállalták annak biztosítását, hogy a 25 év alatti fiatalok a munkahelyük elvesztését vagy az iskolarendszerű tanulmányaik befejezését követő négy hónapon belül színvonalas állásajánlatot kapjanak, vagy számukra tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki programban való részvételi lehetőséget biztosítsanak. Európai Tanács

6 Az ifjúsági „társadalmi tétlenség” mérőszáma: NEET, Európai Unió
Eurofound, 2012

7 Összetett célcsoport Eurofound, 2012

8 Veszteségek Az ifjúsági munkanélküliség költségei tagállamonként (Eurofound, 2012)

9 Eszközkészlet az ifjúsági munkanélküliség elleni harchoz (EU szerszámkészlet)
Alacsony kamatozású hitelek a mikro, KKV számára Alacsony kamatozású, államilag támogatott hitelek kis és közepes vállalkozások számára. Az EIB 2013-tól újabb 6 Mrd. EUR tesz elérhetővé erre a célra Bérjellegű támogatások A 25%-os ifjúsági munkanélküliséget meghaladó régiókban (NUTS II.) az Európai IG Alap (IGA) forrásai felhasználhatóak lesznek bérjellegű támogatásokra. A többi régióban erre ESZA forrásokat szükséges felhasználni. Vállalkozóvá válás promóciója Az EIB erősebb támogatást fog nyújtani kezdő vállalkozásoknak (start-up, inkubátor) különös tekintettel a fejlődő gazdasági szektorokban. EURES, ERASMUS+ Az ERASMUS+ és az EURES rendszerek megerősítésre kerülnek annak érdekében, hogy a tagállamok közötti szakmai mobilitást támogathassák. Ide értve a gyakornoki, tanulószerződéses lehetőségek bemutatását is től az EURES tevékenységeit az ESZA finanszírozza. Iskola és munka közötti átmentek támogatása Az ESZA forrásai elérhetőek lesznek a horizontális szakpolitikai partnerség-építésben (iskolák, szakképzők, NFSZ, ifjúsági szervezetek, szülői szervezetek) amelyek célja, hogy az érintett fiatalok befejezzék az iskolát és jobb minőségű szakképzettséghez jussanak, vagy eljussanak a második esély iskolákhoz. Európai képzési szövetség /duális szakképzés Az ESZA, EIB és az IGA is forrásokat biztosít majd a munkaadói szövetségekkel, munkaügyi központtal együttesen kialakítandó gyakorlatorientált szakképzés kialakítására, az iskolára és a munkahelyre alapozott képzési tevékenységek kombinációjára. Nemzeti pályaorientációs struktúra kialakítása A munkaügyi szervezetek országos egységes pályatanácsadó rendszereket alakítanak ki, amelyeknek koordináltan kell működniük az iskolai pályatanácsadással. Benchmarking a tagállami foglalkoztatási szolgálatok között (NFSZ) A tagállami munkaügyi szervezetek (HoPES) intézménnyé fejlődhet, és folyamatos figyelmet fordít majd az egyes tagállamokban megvalósuló IG tapasztalatainak megosztására, elemzésére. Munkaügyi szervezetek strukturális reformja A tagállami munkaügyi szervezeteket 4 funkció mentén szükséges újrastrukturálni; a) a munkapiaci kereslet és kínálat átláthatóvá tétele, b) országos pályatanácsadó hálózat kialakítása, c) a közvetítés és munkapiaci képzés hatékonyságának javítása, d) hatékony aktíveszköz alkalmazás Forrás: július 3.-i berlini konferencia valamint SWD(2012) 409 final alapján

10 Átalakuló életmód, termelés és családmodellek: demográfiai kihívások

11

12

13 Forrás: http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=906

14 II. Hazai helyzetkép

15

16 Foglalkoztatási ráták 15-24 évesek 32,30 19,80 32,70 18,60
Foglalkoztatási ráták alakulása a foglalkoztatottak főbb csoportjaiban, munkanélküliségi ráta és a NEET ráta 2013 2012 EU-28 Magyaror-szág % Foglalkoztatási ráták 15-24 évesek 32,30 19,80 32,70 18,60 25-49 évesek 77,00 75,60 77,40 74,80 55-64 évesek 50,10 38,50 48,80 36,90 20-64 évesek Alapfokú végzettségűek 51,40 38,20 52,10 37,50 Középfokú végzettségűek 69,30 63,60 69,50 64,90 Felsőfokú végzettségűek 81,70 78,90 81,80 78,70 Férfiak 74,20 69,70 74,50 68,10 Nők 62,50 57,00 62,30 56,40 Munkanélküliségi ráta (15-74 évesek) 10,8 10,2 10,5 10,9 NEET ráta (15-24 évesek) 13,0 15,4 13,1 14,7

17 Hazai célcsoport Tétlenség (NEET) -100 magyar fiatal közül 13- nak nincs munkája és az oktatásban sem vett részt 2011-ben– ez 164 ezer ember. Ez megegyezik az EU-s átlaggal. A fiatalok munkaerő-piaci esélyeit erőteljesen meghatározza iskolai végzettségük: 2011-ben az alacsony iskolázottságúak 5 %-át, a középfokú végzettségűek 29 %-át, a diplomások 57 %-át foglalkoztatták. (Szepesi, Hétfa, 2013)

18 15-24 éves foglalkoztatottak
2012 2013 Foglalkoztatottak száma, ezer fő 216 224,9 népesség, ezer fő 1 161,2 1 135,7 ráta, % 18,6 19,8

19 15-24 évesek; NEET ráta 15-24 éves, nem tanuló, nem dolgozó 170 334
2012.IV.n.év 2013. I. név 2013.II.n.év 2013.III.n.év 2013.IV.n.év 15-24 éves, nem tanuló, nem dolgozó 15-24 éves, teljes népesség NEET ráta, % 14,8 15,7 14,9 16,9 14,3 KSH, MEF

20 Szegénységi kockázatok a fiataloknál
„A szegénység kockázata csökken az életkorral. A legmagasabb szegénységi kockázatú életkori csoport a gyermekeke es a fiataloké. Az általános, 17 százalékos szegénységi rátával szemben a 0–17 évesek körében a szegénység 26, a 18–24 evesek körében pedig 23 százalékos. A felnőttek közül a középkorúak (25–64 évesek) esetében a szegénység kiterjedése átlagos, 16 százalék korul van. Az idős, 65 év feletti népesség szegénységi kockázata ezzel szemben alacsonyabb az átlagosnál, mindössze 8 százalék.” (Egyenlőtlenség és polarizálódás a magyar társadalomban 2012, TÁRKI, 2013)

21 Veszélyeztetett csoportok (2009-2013)
inaktívak vagy munkanélküliek sokgyermekesek alacsony iskolai végzettséggel (vagy azzal sem) rendelkezők fiatalok roma háztartásfővel élők (Tárki, 2013)

22

23 Magyar fiatalok migrációs szándékai 1993-2013

24 Magyar fiatalok migrációs szándékai 1993-2013 (2)
Forrás TÁRKI

25 Erős területi különbségek

26 A munkanélküliség alakulása 2013-ban településenként

27 A foglalkoztatási ráta alakulása 2011-ben Hajdú-Bihar megyében településenként
Forrás: KSH, Népszámlálás, 2011

28 III. Előkészítés

29 Az Ifjúsági Garancia építőelemei 1.
Stratégiai megalapozás - korai iskolaelhagyás elleni stratégia, - köznevelési stratégia, - az egész életen át tartó tanulás keretstratégiája - szakképzési reform, - Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, közötti foglalkoztatáspolitikai intézkedések megalapozását szolgáló stratégia

30 Az Ifjúsági Garancia építőelemei 2.
Ágazatközi koordináció: foglalkoztatás, oktatás, ifjúságügy, társadalmi felzárkózás Partnerségi hálózatok kialakítása, igénybe vétele a fiatalok elérése érdekében: ifjúságpolitikai koordinációs mechanizmus, (ISZEF) ifjúsági intézkedések Korai beavatkozás és aktiválás: oktatási, szakképzési és felzárkózási intézkedések a tartós eredmények megalapozására Munkaerő-piaci integrációt segítő beavatkozások – a kimeneti eredmények biztosítása

31 Fő partnerek (Szakmai Irányító Testület)
Kiemelt szaktárcák: NGM (koordinátor), EMMI, KIM Egyetlen belépési pont: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (20 munkaügyi szakigazgatási szerv és 173 járási kirendeltség) Köznevelési intézményrendszer és fenntartói Fő szakmai háttérintézmények: Nemzeti Munkaügyi Hivatal (koordinátor), Oktatási Hivatal, Oktatáskutatási és Fejlesztési Intézet, Nemzeti Családpolitikai és Szociális Intézet Tanácsok, fórumok: Nemzeti Ifjúsági Tanács, Ifjúsági Szakmai Egyeztető Fórum, Nemzeti Szak- és Felnőttképzési Tanács, Civil, non-profit szervezetek Érdekképviseleti szervezetek, fórumok: ORÖ, MKIK, VKF, FIVOSZ

32 Források Megvalósításhoz uniós források felhasználása:
foglalkoztatás-képzés: Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) ifjúságpolitika, oktatás: Emberi Erőforrás OP (EFOP) A 25%-nál magasabb ifjúsági munkanélküliséggel sújtott régiók kiegészítő uniós forrásban részesülnek (4 hazai érintett régióra mintegy 15 Mrd Ft) Kb. 200 Mrd Ft

33 + munkaerő-piaci szolgáltatások
Hazai építőelemek ( ) Támogatások köre: Álláslehetőség Gyakornoki program (ösztöndíjas foglalkoztatás) Munkatapasztalat-szerzés támogatása Bértámogatás Mobilitási támogatás Vállalkozóvá válás támogatása Szakképzési lehetőség Tranzitfoglalkoztatás Nonprofit szervezetek fiatalokat célzó munkaerő-piaci programjai „Második esély iskola”, HÍD program Kompetencia-fejlesztés bizonyos formái Felzárkóztató képzés + munkaerő-piaci szolgáltatások

34 Ifjúsági garancia – hazai bevezetés alapelvei
Egy belépési pont: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Központi koordináció Partnerek: ifjúsági tanácsadók, köznevelési intézményrendszer, pályaorientációs szakértői hálózat, IKSZT hálózat, ifjúsági és társadalmi felzárkózási területen aktív civil és egyéb szervezetek, Ifjúsági mentorhálózat építése megkezdődött Komplex munkaerő-piaci programokhoz hasonlóan NFA előfinanszírozás a foglalkoztatási programokhoz, hazai kiegészítő költségvetési források a rendszerszerű oktatási esélyegyenlőségi és ifjúsági programokhoz Hátrányos helyzetűek, alacsony iskolai végzettségűek fókuszban Fokozatos bevezetés Heterogén célcsoport – differenciálás – támogatás tartalma, intenzitása, tartama eltérő lehet alcsoportonként Egyéni fejlesztési terv, együttműködési kötelezettség Álláskeresőként nem regisztrált fiatalok elérése

35 Ifjúsági Garancia – első program
országos szintű aktív munkaerő-piaci program a leghátrányosabb helyzetű (alacsony iskolai végzettségű, tartósan állást kereső regisztrált) fiatalokra fókuszál 2014. II. félév – II. félév célcsoport: kb fő forrás: kb. 40 Mrd Ft (ESZA és YEI) hazai előfinanszírozás

36 III. Mi az eredmény?

37

38

39 Köszönöm a figyelmet!