Kovács Ildikó (EME, Budapest) Lelovics Zsuzsanna (PTE ETK, Pécs)

Az előadások a következő témára: "Kovács Ildikó (EME, Budapest) Lelovics Zsuzsanna (PTE ETK, Pécs)"— Előadás másolata:

1 Egészséges életmód és táplálkozási szokások egyetemisták körében – spontán önjellemzés alapján
Kovács Ildikó (EME, Budapest) Lelovics Zsuzsanna (PTE ETK, Pécs) Lenkovics Beatrix (BGF KVIFK, Budapest) Marketing, public relations és reklám az egészségügyben 11. Országos Konferencia Budapest, február 21–22.

2 „Egyetemisták Egészséges Táplálkozásáért” (EGYET Program)
Nem reprezentatív, név nélküli kérdőíves felmérés Nappali tagozatos felsőoktatási hallgatók körében Az egyetemisták megítélése életmódjukról és táplálkozási szokásaikról, valamint a Szívbarát termékekről A Szívbarát program által 2006–2007-ben folytatott EGYET Program keretében összesen 681 fiatal felnőttet kérdeztünk meg A válaszadók közül 184 férfi és 497 nő, átlagos életkor 22,0, SD 2,8) között 2006-ban indítottuk az EGYET Programot, a megkérdezéseket előbb budapesti (BGF) majd vidéki (Szolnok) egyetemisták körében végeztük.

3 A megkérdezett hallgatók
Szolnoki Főiskola, Turizmus-vendéglátás szak: 197 fő, BGF KVIF Turizmus-vendéglátás alapszak, vendéglátás és szálloda szakirány: 150 fő, BGF KVIF Turizmus-vendéglátás alapszak, idegenforgalom és szálloda szakirány: 36 fő, BGF KVIF Kereskedelem és marketing alapszak, kereskedelem szakirány: 242 fő, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Dietetikus szak: 56 fő. A megkérdezett hallgatók döntő többségének leendő szakmája kapcsolatban áll a táplálkozással, így – véleményünk szerint – átlagon felül motiváltnak voltak.

4 „Mennyire folytatsz egészséges életmódot?”
Az „egészséges” vagy „teljes mértékben egészséges életmódot” folytatók a teljes vizsgált populáció 24%-át teszik ki (163 fő) 45 férfi (27,6%) és 118 nő (72,4%) átlagos életkor 22,0 év (SD érték 2,9) A fiatalok közepesen elégedettek életmódjukkal, mindössze 24%-uk gondolja, hogy mindent megtesz egészségéért.

5 Kutatásunk alapja, hipotézisünk
Kutatásunk alapja a McGuire házaspár tanulmánya a spontán énkép alakulásáról, amely szerint spontán önjellemzésben azok a tulajdonságok lesznek hangsúlyosak, amelyekben különbözik a személy az őt körülvevő csoport átlagától. Vajon az egészséges életmódról alkotott képet mennyiben befolyásolja az adott környezet? Más-e a saját életmódunkról alkotott képünk különböző szituációkban és közösségben? A hallgatók egészséges táplálkozásról alkotott képét az otthoni és a munkahelyi körülmények közötti szokások kapcsán vizsgáltuk.

6 Otthoni körülmények között
A hallgatók közül öten (az egészséges életmódot élőnek magukat tartók csoportban ez 3,1%-nak felel meg) nem reggeliznek és nem vacsoráznak, további tizenkét fő pedig nem rendszeresen reggelizik vagy vacsorázik. A napi táplálkozási ritmusban táplálkozás-élettani szempontból a hallgatók 68,1%-ánál (111 fő) a reggeli és a vacsora fogyasztásában (rendszeresség, megítélés) kifogásolni valót talál a szakember. Megjegyezzük, hogy a másik csoportban ez az arány 82,8%, tehát a korosztály táplálkozási szokásaihoz képest egy kicsit jobb a szokásokat vizsgálva a helyzet, azonban messze elmarad a kívánatostól.

7 Munkahelyi körülmények között
A hallgatók 58,4%-a fogyaszt friss, főtt (meleg) ételt ebédre, ugyanakkor 6,7%-uk(!) hétköznap nem ebédel, ez vizsgálatunkban 11 főt (3 férfi és 8 nő) jelent. Jellemzően hideg ételt 35-en (21,6%), illetve otthon készített ételt 22-en (13,3%) fogyasztanak. A nem egészséges életmódot folytatók 13,7%-a nem ebédel hétköznaponként, tehát kétszer annyian, mint az egészséges életmódot vallók között.

8 Mikor, mit és miként eszel?
Az egészséges életmódot folytatók 17,8%-a nem reggelizik. Ebédelni 6,7%-uk nem szokott, vacsorát 8,6% nem fogyaszt. Általában a hideg vacsora jellemző (55,9%), illetve a meleg ebéd (71,7%).

9 Színhelytől független – Szoktál-e nassolni?
Nassolni az egészséges életmódot folytatók „tábora” 68,1%-a szokott. A megkérdezettek 68,1%-a nassol. Ez az arány a másik csoportban 79,3%.

10 „El lehet kerülni a szív-ér rendszeri betegségeket?”
mindenkinek lesz ilyen A megkérdezett egyetemisták tudják, hogy az egészséges életmód a legfontosabb (92%).

11 „Megnézed-e élelmiszer-vásárláskor a címkén?”
Kíváncsiak voltunk, hogy ezek a fiatalok, akik munkájuk során szoros kapcsolatban lesznek a táplálkozással, mennyire tudatos vásárlók? Úgy tűnik, inkább árérzékenyek (74,4%), és a minőség megőrzésére ügyelnek (60,6%). A tápanyagtartalmat mindig vagy általában 52,8% figyeli, az összetételt még többen (61,9%). A tanúsító védjegyeket mindössze 26,7% keresi mindig vagy általában.

12 „Milyen élelmiszer-tanúsító védjegyet ismersz?”
Ismer „valamit” Ebből következik, hogy kevesen (44,8%) ismernek tanúsító védjegyeket. Gyakori, hogy nem tudják, mi az élelmiszer-tanúsító védjegy, így például ÁNTSZ, OÉTI, állatorvos stb. válaszokat is kaptunk.

13 „Ismersz Szívbarát termékeket?”
n=163 Kellemesen csalódtunk azonban a Szívbarát termékek ismertségét tekintve. Mindössze 7,4% nem ismer egyáltalán ilyen termékeket, 66,4% többet is, 12,9% tudatosan keresi is ezeket.

14 Szívbarát termékek Szívbarát termékek

15 Szívbarát kritériumok
Nátriumszegény, hozzáadott konyhasót nem tartalmaz. Energiaszegény, hozzáadott cukrot nem tartalmaz. Élelmi rostokban gazdag. Zsírszegény. Előnyös zsírsav-összetételű. A Szívbarát kritériumokat e körben mindenki ismeri. 10 élelmiszercsoportban lehet pályázni, természetesen az egyes csoportokban nem kell minden kritériumnak megfelelni (a zsíradáékoknál pl. a rosttartalom nem követelmény, de a nátriumtartalom igen!).

16 Szívbarát termékek ismertsége
n=163 Fehér színnel jelöltük azokat, akik ismerik az egyes termékeket, pirossal pedig, akik ezeket a termékeket Szívbarát termékként ismerik. Egyértelmű a Flora termékek ismertsége (a margarinról 84,7%, a majonézről 46,6% tudja, hogy Szívbarát). A nemrégiben védjegyezett termékek (Okos tojás, Olajessimo) még kisebb.

17 „Mi jellemzi a szívbarát ásványvizet?”
A Szívbarát termékek előnyös tulajdonságainak kihangsúlyozásában még van mit javítani a kommunikáción. Nem könnyű kérdés, még szakembernek sem: mitől szívbarát egy ásványvíz. A válaszok nagy szórást mutattak, a helyes választ csak kevesen tudták (14,7%).

18 Összefoglalás Összeállított kérdőívünk alapján a jelen vizsgált táplálkozási szokások közül a legnagyobb hibának a hétköznapi ebéd elmulasztását tartjuk. A 11 hallgató közül, aki nem ebédel, négyen reggelit sem fogyasztanak (további öt fő pedig nem rendszeresen), míg közülük egy fő vacsora fogyasztása sem tekinthető optimálisnak. Nassolni mind a tizenegyen szoktak. A maguk életmódját egészségesnek megítélő egyetemista többségének életmódja a feltérképezett szempontok (táplálkozás) alapján nem mondható egészségesnek. A rendszertelen életmód eredményezte rendszertelen táplálkozás az ő esetükben is megfigyelhető, mind az otthoni, mind a munkahelyi környezetben.

19 Általános következtetések
Az egészséges életmódról alkotott kép vizsgálatához elengedhetetlen az életmódot meghatározó szokások konkrét vizsgálata. Célszerű minél többféle helyzetbe, csoportba kerülve vizsgálni e szempontokat, mivel annál több dimenziója lesz az értékelésnek, s ez a tudás segít feltérképezni a vizsgált személyek egészségről és egészséges életmódról kialakított képét is. Ez a felismerés hasznosítható az egészséges életmód oktatása során is, hiszen az egészséges életmódra nevelés nem érhet véget a közoktatásból kikerülve, azt a fiatal felnőttek körében is folytatni kell korosztály-specifikus módszerekkel, interaktív programokkal, korszerű médiumokkal, színtérprogramokkal. Gondoskodni kell azokról a lehetőségekről, amelyek a táplálkozási prevenciót, és az egészséges táplálkozás szempontjait minél többféle aspektusból ismerteti annak érdekében, hogy azt alkalmazni tudják és aszerint éljenek.

20 Mit tehet a Szívbarát program?
Az egyes termékek ismertségének érdekében lényegi információk közlésére kell fókuszálnunk. Tömör, egyértelmű, korosztály-specifikus üzeneteket kell közölnünk – minél gyakrabban.

21 Egészséges Magyarországért Egyesület
1580 Budapest, Pf. 124 Telefon: