Frontális Pedagógia helyett Konstruktivista Pedagógia

Az előadások a következő témára: "Frontális Pedagógia helyett Konstruktivista Pedagógia"— Előadás másolata:

1 Frontális Pedagógia helyett Konstruktivista Pedagógia
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim! A módszertani vagy neveléstudományi konferenciák rendszeres időközönként történő megrendezése azt mutatja, hogy mindig van új, amit még el lehet sajátítani, amit még lehet tökéletesíteni. Azt, hogy végleges megoldást adhassunk az összes nevelés és oktatási kérdésre gyakorlatilag soha el nem érhető céllá teszi a minket körül vevő élet, a tudomány és a technológia folyamatos fejlődése. Korunk legfontosabb változtató ereje elsősorban a digitális technológiák robbanásszerű fejlődése, ezért ezek hatnak a leginkább a nevelési- oktatási igények változására is. Így az infokommunikációs technológia válik az oktatási módszertani reformtörekvések szellemi és fizikai infrastruktúrájává. Dr. Magyar Bálint Oktatási Minisztérium Fővárosi Pedagógiai Napok 2004 „A TUDÁSALAPÚ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMÉRT” URÁNIA NEMZETI FILMSZINHÁZ

2 5 évente a létező szakmák 5%-a kicserélődik
Gyorsuló idő 5 évente a létező szakmák 5%-a kicserélődik Az infokommunikációs technológiai ismeretek nélkül űzhető szakmák száma 2 évente 5%-kal csökken Az alapvető IKT ismeretek nélkül űzhető szakmák jövedelemtermelő képessége a minimálbér körül mozog Lássunk néhány adatot: Az elhelyezkedés, a szakma vállalás elsősorban az előzetes tanulmányoktól és elsajátított képességektől függ. Az informatikai képességek, a digitális írástudás ma már meghatározó nem csak az informatikával kapcsolatos szakmák esetén is.

3 A tudásváltás jellemzői
A megtanult szakmai ismeretek 10 év alatt elévülnek A munkavállaláshoz kapcsolódó ismeretek mennyisége az Interneten 2 évente 32-szeresére nő Az Internet kapcsolatok száma évente megduplázódik Az elérhető sávszélesség folyamatosan emelkedik Egyre nagyobb kihívást jelent az oktatás számára, hogy a hosszú évek alatt átadott tudás, adott esetben akár már az iskola elhagyásakor elavul. Megfordítva, olyan tudást kell oktatni, amit még nem használnak, majd csak fognak, esetleg olyan tudást kellene oktatni, amely még nem is létezik. Természetesen ez lehetetlen. Ugyanakkor például az Internet egyre több naprakész tudást tesz hozzáférhetővé egyre több ember számára. Mindenesetre a naprakész tudás elsajátításának új formáival találkozunk, és új módszereket kell átadnunk a tanulóknak is a munkájukhoz szükséges tudás megszerzése érdekében. Immár az értelmiségi lét nem függ a könyvtár közelségétől.

4 Kimeneti követelmények
Tudásalapú társadalom elvárásai: A tudás eszköz, nem cél Képességek: Idegen nyelv Számítástechnikai ismeretek Szociális kompetenciák Újra tanulás képessége A manapság lépten nyomon emlegetett tudásalapú társadalom a tudással, mint erőforrással, eszközzel számol. Nem a tudás megszerzése, hanem annak megfelelő felhasználása a cél. A tudás hatékony felhasználásához ugyanakkor nemcsak a lexikális tudásra, hanem a tudás felhasználásának, problémákra alkalmazásának képességére is elengedhetetlenül szükség van. A munkaerő piaci környezet elvárja továbbá, hogy a munkavállalók az eléjük tárt eseti problémák, feladatok megoldásához egyéb készségekkel is rendelkezzenek. Így például az idegennyelvtudás, az informatikai eszközök, vagy szociális helyzetek kezelésének készségével. Talán mégis a legfontosabb ugyanakkor az élethosszig tartó tanulás készsége, amely lehetővé teszi a tanulónak, hogy az iskolai környezetből kikerülve is képes legyen az aktuálisan felmerülő problémák megoldásához szükséges tudás információ elemeinek felkutatására és adekvát tudássá rendezésére. Éppen ezért a nemzetközi oktatási eredményvizsgálatok immár nem érik be az ország-rangsorok felállításával, hanem a pedagógiai módszerek megújításának útját kutatják a készségek oktatásának hatékonyságát vizsgálva. Az OECD égisze alatt ezen kulcskompetenciák azonosítására és leírására szerveztek programot (Rychden és Salganik, 2001) A magyar oktatásban is szükség van egy olyan, folyamatosan naprakésszé tehető kimeneti követelmény-rendszer kialakítására, amely a mindenkori igényeknek megfelelően kéri számon a szükséges alaptudás és kompetenciák meglétét.

5 Információs Technológiától a Digitális Kultúra felé
Informatika Információs Technológia Info-specialisták Merev, korlátozott tudás Tanítás Digitális Írásbeliség Digitális Kultúra Felhasználók Rugalmas, határtalan tudás Mentorálás Visszapillantva, egy évtizeddel ezelőtt a közoktatásban az Információs Technológia alatt az Informatikát értettük. Sajnos azonban még ma, az Információ Korában is számtalan szakértő meggyőződése, hogy az oktatásban a kihívást a hardverről, szoftverről és egyéb alkalmazásokról lévő tudás megszerzése jelenti. Az információs kultúra magja azonban a Digitális Írástudás:a digitálisan továbbított információ előállítása, tárolása, feldolgozása, visszakeresése és értelmezése. A korszerű Információ-Kommunikációs Technológiai (IKT) eszközök már többet közvetítenek magánál az információs technológiánál – a Digitális Kultúra kialakulásához, fejlődéséhez járulnak hozzá. Ezért napjainkban az IKT oktatás fókuszában a felhasználó, és nem az Info-specialista áll. A tudásalapú társadalomban való részvételhez szükséges alapvető felhasználói képességek/készségek kifejlesztése az alaptanterv része kell, hogy legyen. A hagyományos tanórákon közvetített merev, korlátozott tudást a rugalmas, korlátok nélküli tudásnak kell felváltania. Az IKT Kultúra demokratikus – demokratikusabb, mint bármely, a tantermeket a számítógépek előtt elérő innováció. Párhuzamosan ezzel a folyamattal, a tanulás módja a tantermek helyhez kötöttségétől az összekapcsolt közösségek rugalmas, folyamatosan változtatható „virtuális univerzumához” vezet, és a tanítást mentorálássá változtatja. A tanár már nem az egyedüli forrása a tudásnak, hanem útitárs, kísérő és támogató az információk dzsungelében.

6 Konstruktív oktatási környezet
Ipari társadalom Tudás alapú társadalom Tények, adatok, szabályok Képességek és kompetenciák Zárt, végleges, tankönyv-tudás átadása egyszeri alkalommal Élethosszig tartó kapcsolat tudás-hálózatokkal Rögzített, homogén csoportos tanulás Tanulás rugalmas, heterogén csoportokban (személyre szabott) Frontális oktatás „Konstruktivista” oktatás Ezekben az iskolákban a „készen kapott” kérdéseket és válaszokat probléma kijelölés és probléma megoldás váltja fel. A kompetenciák és a hozzáállás kialakítása sokkal fontosabb a tények oktatásánál. A tanulás sokkal inkább egy élethosszig tartó folyamat, mint a gyerekkornak a felnőtt valóságtól elzárt szakasza. A tanár többé már nem a legjelentősebb forrása a bölcsességnek – megtanulta, hogy szerepét hogyan fordítsa át „a katedrán álló bölcs” szerepéből a „tanuló mellett álló irányítóvá”. Az IKT „leszorítja a pódiumról” a frontális oktatást. A számítógép által támogatott tanulási környezet kiváló „terep” a „konstruktivista” paradigma felismerésére: személyre szabott instrukciók az életviteli képességek kialakításában. Természetesen a kompetencia alapú oktatásnál is a lexikális alapismereteket olyan szinten kell megkövetelni, amely képes mobilizálni a kompetenciákat.

7 Tanulni és tanítani egy időben, Növelni az egyenlőséget és megértést,
A tanulás a 21. században Interaktív folyamat, Tudásépítő közösség, Tanulni és tanítani egy időben, Növelni az egyenlőséget és megértést, A tanítás teljes infrastruktúrájának megváltoztatása. Az előzőekben leírt paradigmaváltás következtében az oktatás maga is átalakul egy interaktív, az oktatási környezetre reflektáló folyamattá, hiszen az oktatás magába foglalja az egyedi kompetenciák fejlesztését is, amely mindenkinél más és más alapról indul. Az oktatásnak adaptívan kell alkalmazkodnia az egyének szociális helyzetéhez, problémamegoldó képességéhez, egyéb, meglévő kompetenciáihoz. A tanuló immár nem üres, fehér lap. A diákokat, tanáraikat, szüleiket, sőt az őket körülvevő életközösséget egy olyan egységként kell tekinteni, amelynek minden eleme hozzáad az énkép kialakulásához, a személyes adottságok kifejlesztéséhez, a tudáselemek elsajátításához. A 21. sz. tanulója olyan készségekkel rendelkezik, amelyek hozzásegítik, hogy a közösségben végzett bármely interakció egyben tanulási folyamat is legyen. Sőt egyben tanítási is. A csoportban végzett, párhuzamos munkafolyamatokra épülő kooperatív projekt típusú szemlélet a csoport minden tagját a csoport tagjaitól való tanulásra és egyben a többi csoporttárs tanítására ösztönzi. A 21. sz. tanulója megérti és elfogadja, hogy egy-egy jelenség, tény leírható több különféle úton, különböző információk alapján is. Ugyanaz a tudás elérhető más és más metodológiával is. Ez a tapasztalat az emberek egymás közti különbségeinek megértését és elfogadását is elősegítheti. A széles körű, gyakorlatilag korlátlan információ hozzáférés továbbá segít a különbségek mérséklésében is. A 21. sz. tanulója és pedagógusa a maitól alapjaiban eltérő szellemi és technológiai infrastruktúrára támaszkodhat.

8 Sulinet Digitális Tudásbázis
Korábbi kezdeményezések Sulinet honlap oktatási tartalma Digitális órák (statikus HTML tartalom) Cél: a műveltségi területeket minden iskolai évfolyamon felölelő, dinamikus, elektronikus tananyag-adatbázis LCMS (Learning Content Management System) keretrendszer Tartalom - pályázatok A Sulinet honlap oktatási tartalma eddig főleg digitális tanórákból állt. Ezt a statikus tartalmat váltja fel a Digitális Tudásbázis interaktív, dinamikusan bővülő rendszere. Az SDT-rendszer a műveltségi területeket minden iskolai évfolyamon lefedő elektronikus tananyag-adatbázis és tartalomkezelési eszköz kombinációja. A létrehozott adatbázis minden elemében leképezi az iskola tantervét a különböző műveltségi területeken, és konkrét felhasználási útmutatókat, tananyagokat és újrahasznosítható tananyagelemeket nyújt a pedagógusok és a tanulók részére. Az elemeire bontott tartalmakból elkészülnek a NAT és a kerettantervek követelményeinek megfelelő tananyagegységek, vagyis például egy műveltségi terület egy tantárgyának adott évfolyamra vonatkozó elektronikus törzsanyaga. Célunk egy teljes, a műveltségi területeket minden iskolai évfolyamon felölelő, dinamikus elektronikus tananyag-adatbázis létrehozása. A felhasználók a központilag létrehozott törzsanyagokon kívül a már meglévő és/vagy általuk létrehozott új elemekből saját tananyagegységeket is készíthetnek, amelyeket a rendszer megjelenítő felületén vagy abból exportálva más felületeken is használhatnak az órán. Az SDT komplett tankönyvek digitalizált (az informatika minden lehetséges eszközével, interaktív feladatokkal, szimulációkkal, tesztekkel támogatott) változatát, egy vagy több tanórát felölelő foglalkozásokat, otthoni elsajátításra készült anyagokat, valamint a mai magyar lehetőségeknek legjobban megfelelő 5-15 perces elektronikus blokkokat kínál a hagyományos tanítás kiegészítésére. A tananyag tárolására LCMS (Learning Content Management System) tananyagkezelő keretrendszert fejlesztettünk ki, ennek tulajdonságairól még lesz szó ebben az előadásban. Tartalom – pályázatokkal gondoskodunk arról, hogy autentikus, rendszerbe illeszkedő és sokoldalúan használható digitális tartalmat kínálhassunk a magyar közoktatás valamennyi szereplője számára. A kiépítendő rendszernek az országban található összes olyan intézményét (pl. középiskola) ki kell tudnia szolgálnia, amely kapcsolódik a Program céljaihoz. Ezen felül ki kell szolgálnia ezen intézményekhez tartozó felhasználói köröket (pl. szülők) is. A várható intézmények száma több ezer, a várható felhasználók száma milliós nagyságrendet is elérheti.

9 Sulinet Digitális Tudásbázis
A Sulinet honlap oktatási tartalma eddig főleg digitális tanórákból állt. Ezt a statikus tartalmat váltja fel a Digitális Tudásbázis interaktív, dinamikusan bővülő rendszere. Az SDT-rendszer a műveltségi területeket minden iskolai évfolyamon lefedő elektronikus tananyag-adatbázis és tartalomkezelési eszköz kombinációja. A létrehozott adatbázis minden elemében leképezi az iskola tantervét a különböző műveltségi területeken, és konkrét felhasználási útmutatókat, tananyagokat és újrahasznosítható tananyagelemeket nyújt a pedagógusok és a tanulók részére. Az elemeire bontott tartalmakból elkészülnek a NAT és a kerettantervek követelményeinek megfelelő tananyagegységek, vagyis például egy műveltségi terület egy tantárgyának adott évfolyamra vonatkozó elektronikus törzsanyaga. Célunk egy teljes, a műveltségi területeket minden iskolai évfolyamon felölelő, dinamikus elektronikus tananyag-adatbázis létrehozása. A felhasználók a központilag létrehozott törzsanyagokon kívül a már meglévő és/vagy általuk létrehozott új elemekből saját tananyagegységeket is készíthetnek, amelyeket a rendszer megjelenítő felületén vagy abból exportálva más felületeken is használhatnak az órán. Az SDT komplett tankönyvek digitalizált (az informatika minden lehetséges eszközével, interaktív feladatokkal, szimulációkkal, tesztekkel támogatott) változatát, egy vagy több tanórát felölelő foglalkozásokat, otthoni elsajátításra készült anyagokat, valamint a mai magyar lehetőségeknek legjobban megfelelő 5-15 perces elektronikus blokkokat kínál a hagyományos tanítás kiegészítésére. A tananyag tárolására LCMS (Learning Content Management System) tananyagkezelő keretrendszert fejlesztettünk ki, ennek tulajdonságairól még lesz szó ebben az előadásban. Tartalom – pályázatokkal gondoskodunk arról, hogy autentikus, rendszerbe illeszkedő és sokoldalúan használható digitális tartalmat kínálhassunk a magyar közoktatás valamennyi szereplője számára. A kiépítendő rendszernek az országban található összes olyan intézményét (pl. középiskola) ki kell tudnia szolgálnia, amely kapcsolódik a Program céljaihoz. Ezen felül ki kell szolgálnia ezen intézményekhez tartozó felhasználói köröket (pl. szülők) is. A várható intézmények száma több ezer, a várható felhasználók száma milliós nagyságrendet is elérheti.

10 Sulinet Digitális Tudásbázis
A Sulinet honlap oktatási tartalma eddig főleg digitális tanórákból állt. Ezt a statikus tartalmat váltja fel a Digitális Tudásbázis interaktív, dinamikusan bővülő rendszere. Az SDT-rendszer a műveltségi területeket minden iskolai évfolyamon lefedő elektronikus tananyag-adatbázis és tartalomkezelési eszköz kombinációja. A létrehozott adatbázis minden elemében leképezi az iskola tantervét a különböző műveltségi területeken, és konkrét felhasználási útmutatókat, tananyagokat és újrahasznosítható tananyagelemeket nyújt a pedagógusok és a tanulók részére. Az elemeire bontott tartalmakból elkészülnek a NAT és a kerettantervek követelményeinek megfelelő tananyagegységek, vagyis például egy műveltségi terület egy tantárgyának adott évfolyamra vonatkozó elektronikus törzsanyaga. Célunk egy teljes, a műveltségi területeket minden iskolai évfolyamon felölelő, dinamikus elektronikus tananyag-adatbázis létrehozása. A felhasználók a központilag létrehozott törzsanyagokon kívül a már meglévő és/vagy általuk létrehozott új elemekből saját tananyagegységeket is készíthetnek, amelyeket a rendszer megjelenítő felületén vagy abból exportálva más felületeken is használhatnak az órán. Az SDT komplett tankönyvek digitalizált (az informatika minden lehetséges eszközével, interaktív feladatokkal, szimulációkkal, tesztekkel támogatott) változatát, egy vagy több tanórát felölelő foglalkozásokat, otthoni elsajátításra készült anyagokat, valamint a mai magyar lehetőségeknek legjobban megfelelő 5-15 perces elektronikus blokkokat kínál a hagyományos tanítás kiegészítésére. A tananyag tárolására LCMS (Learning Content Management System) tananyagkezelő keretrendszert fejlesztettünk ki, ennek tulajdonságairól még lesz szó ebben az előadásban. Tartalom – pályázatokkal gondoskodunk arról, hogy autentikus, rendszerbe illeszkedő és sokoldalúan használható digitális tartalmat kínálhassunk a magyar közoktatás valamennyi szereplője számára. A kiépítendő rendszernek az országban található összes olyan intézményét (pl. középiskola) ki kell tudnia szolgálnia, amely kapcsolódik a Program céljaihoz. Ezen felül ki kell szolgálnia ezen intézményekhez tartozó felhasználói köröket (pl. szülők) is. A várható intézmények száma több ezer, a várható felhasználók száma milliós nagyságrendet is elérheti.

11 Digitális tartalomszolgáltatás
Sulinet Digitális Tudásbázis 7-12. évfolyamok közismereti tárgyainak digitalizált tananyagai 8 tantárgy Példák, animációk, demonstrációs filmek Kiegészítő adatbázisok, háttér információk Módszertani segédletek, óravázlatok Egyedileg alakítható tartalom Fórum, chat, kollaborációs lehetőség

12 Foglalkozások (tananyagegység), gyűjtemények felhasználása a tanórán
Mire jó az SDT? Tanár Foglalkozások (tananyagegység), gyűjtemények felhasználása a tanórán Foglalkozás, téma átszerkesztése tananyagelemek (képek, animációk stb.) felhasználása pl. órai bemutatóhoz Kooperatív munka a tanórán vagy projektfeladat Tartalomfejlesztés egyénileg vagy szakmai együttműködésben (munkacsoport) A tanár teljes foglalkozásokat (tananyagegységet), képes, hangos szöveges archívumokat, filmgyűjteményeket használhat fel a tanórán. Lehetősége van arra is, hogy a foglalkozás, téma átszerkesztésével testre szabja a tananyagot. Az önálló tananyagelemeket felhasználhatja a tanórai bemutatóhoz, a magyarázat színesítésére. Az SDT-t, mint hiteles tudásforrást, tanulónak bemutatva kooperatív tanulási feladatokat és projektfeladatokat tűzhet ki tanórai munkaként vagy házi feladatul. Mivel ma már a Net Nemzedék tagjai – a számítógépes kultúrával együtt felnövők – is lassan katedrára kerülnek, egyre inkább számíthatunk rá, hogy a tanárok részt kérnek az SDT tartalomfejlesztési munkáiból és egyénileg vagy szakmai együttműködésben (munkacsoportban) gazdagítják a témák és feladatok körét.

13 Háttér a felkészüléshez (házi dolgozat, kiselőadás stb.)
Mire jó az SDT? Diák Órai munkaformák Egyéni tanulás Háttér a felkészüléshez (házi dolgozat, kiselőadás stb.) Kollaboratív, kooperatív tanulás Tartalomfejlesztés egyénileg vagy együttműködésben (munkacsoport) A diákok az órákon, tanári felügyelettel, de az egyéni tanulásban is könnyen alkalmazhatják az SDT felhasználóbarát tanulási lehetőségeit. A tudásbázis kiváló háttér a felkészüléshez (az anyaggyűjtéshez házi dolgozat, kiselőadás elkészítéséhez). Mivel minden diák beléphet az SDT-be az iskolán kívül is, lehetőség van a könyvtárban, teleházban – vagy akinél erre mód van, otthon – elvégezni a projektfeladatot, közösen folytatni az órán elkezdett izgalmas kutatási témát, újra lejátszani egy érdekes kísérletet. Az iskolapadban is a Net Nemzedék tagjai ülnek – számíthatunk rá, hogy nemcsak játszani és beszélgetni, de tanulni és dolgozni is készek, képesek kollaboratív oktatási környezetben. Számíthatunk arra, hogy részt kérnek a tartalomfejlesztésből, s egyénileg vagy csoportosan létrehoznak taneszközöket, bemutatókat.

14 Klasszikus és digitális pedagógia
Papír-alapú és multimédiás tananyag és tudásbázis A tudásszervezés módjai: a tananyag felépítése lineáris és visszacsatoló rendszerben Tanítási módszerek hagyományos és informatikai oktatási környezetekben Tanuláskövetés, számon kérés, értékelés, vizsga hagyományos és informatikai környezetekben Helytelen lenne azt állítani, hogy az oktatási informatika minden esetben jobb, korszerűbb, mint a hagyományos módszerek, érdemes viszont összevetni a két eszköztárat, hogy eldönthessük, mikor melyiket célszerű alkalmazni. A klasszikus és a digitális pedagógiai paradigmát a következő szempontok szerint hasonlítjuk össze. Papír-alapú könyvtár és multimédiás tudásbázis – a tudás-szerzés, tárolás és visszakeresés klasszikus és digitális módszerei A tudásszervezés módjai: a tananyag felépítése szigorú rendben egymásra épülő, lineáris illetve sokféle kapcsolatot építő, visszacsatoló rendszerben Tanítási módszerek hagyományos és informatikai oktatási környezetekben – a korszerű oktatási paradigmák esélyei egykor és ma Tanuláskövetés, számon kérés, értékelés, vizsga hagyományos és számítógépes értékelő környezetekben – áttetszővé válik a tanulási folyamat

15 A) Papír-alapú és multimédiás tananyag és tudásbázis – 1.
Hagyományos tananyag tárolási szemlélet Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) Fragmentált tudáselemek A tudáselemek nem kapcsolhatók össze és nem helyezhetők át. A bővítés esetleges, Diszciplináris ismerethalmaz életidegen környezetben. A konstruktivista pedagógia intellektuális infrastruktúrája. Részelemi kiemelhetők, és betehető más adattárakba, A dinamikus bővítés folyamatos, Segíti a praktikus, „tudni, hogy hogyan” (know how) típusú ismeretszerzésnek. A hagyományos pedagógia tartalma és eszköztára fragmentált, az egyes tudáselemek (pl. könyvillusztrációk, jegyzetszövegek, teljes művek) elkülönülnek. A kapcsolatok létrehozása esetleges, a felhasználó műveltségétől és információkezelési technikáitól függ. A bővítés esetleges – a könyvkiadói elképzelésektől és a könyvtár anyagi helyzetétől függ. Az új kötetek és egyéb dokumentumok integrálása tárgyszavas katalógusokkal történik. A könyvekben szereplő képek, Jegyzetszövegek, teljes művek nem kapcsolhatók össze és nem helyezhetők át. A digitális pedagógia tartalma és eszköztára a konstruktivista pedagógia intellektuális infrastruktúrája. Részelemi kiemelhetők az adattárakból, és betehető más adattárakba, könyvtárakba, tananyagokba. A későbbi adattár-pályázatok az elemes felépítést és az áthelyezhetőséget előfeltételként követelik meg., a dinamikus bővítés formai előírásokat tartalmazó így folyamatosan garantált. A későbbi adattár-pályázatok az elemes felépítést és az áthelyezhetőséget előfeltételként követelik meg. Az iskolai tananyag rendszerezését hosszú időn át kizárólag a tudományok rendszere, a diszciplináris tudás határozta meg. A gazdaságban azonban nem elemi fokú tudósokra, hanem ismereteiket integrálni képes, sokoldalúan művelt dolgozókra van szükség. A tudásnak tehát azonnal felhasználhatónak és a feladatok jellege szerint szervezettnek kell lennie. Az interdiszciplináris tananyag-építés, komplexitás és tantárgy-integráció nemcsak a munka világára készít fel jobban, de a gondolkodásfejlesztésben is hatékonyabb, mint a tantárgy-orientált elrendezés. A konvergens – reproduktív helyett a divergens - kreatív gondolkodásra nevelés a többféle feldolgozási rendszert megengedő ismerethalmazzal hatékonyan megoldható. Empowerment: (a tanár és a diák feljogosítása, képessé tétele a tudás-konstrukcióra és megosztásra) tökéletesen megvalósul, ha a tananyagelemek rendezetten és a szerkesztő rendszer könnyen kezelhetően és ingyenesen bármikor rendelkezésre áll. A digitális oktatási környezet kedvez a praktikus, „tudni, hogy hogyan” (know how) típusú ismeretszerzésnek.

16 A) Papír-alapú és multimédiás tananyag és tudásbázis – 2.
Hagyományos tananyag tárolási szemlélet Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) Hagyományos archívum Zárt tudásegységeket ír le és tárol. Keresés véges számú leíró szó alapján. Nincs benne beépített elrendezés, a tudásanyag masszaként jelenik meg. A felhasználóra bízza a kapcsolatok feltárását. A tárolás és előhívás testre szabható Nyitott tudásegységek sokoldalú kapcsolataira épül Bevált ismeretszerző utakat kínál, de újak is létrehozhatók Hatékony tudásmenedzsment: a megismerés útjainak kijelölése = rendezett információhalmaz + kognitív struktúra A hagyományos tárolási rendszer a szerkezetében évszázadok óta változatlan, bár új leíró kategóriákkal bővíthető archívum-logikát követi. Zárt tudás-egységeket ír le és tárol, a keresés pedig véges számú leíró szó alapján lehetséges. Nincs benne beépített elrendezés, a tudásanyag masszaként jelenik meg. Nem képez le tanulási utakat és kognitív struktúrákat. A felhasználóra bízza az információk közötti kapcsolatok feltárását és kiépítését. Az SDT tudásmenedzsment rendszerében viszont a tárolás és előhívás rendszere könnyen változtatható, testre szabható.. Pl.: standardizált utakat kijelölhet a vizsgáztató (állam) de egy megrendelő (vállalat is) A bizonyítvány például egy államilag elfogadott tanulási út /learning trajectory/ végeredménye. A tudásszerzés néhány hatékony útja beépült a tananyagba, de a tanár és a diák új, mások számára is hasznos utakat is kijelölhet. A megismerés útjainak kijelölésével nem pusztán egy rendezett információhalmazt, hanem kognitív struktúrákat hozunk létre. Ez a megközelítés jellemzi a gazdasági szférán belül is a tudás megszerzésével és közvetítésével foglalkozó szervezeteket. Az itt kialakult, gyakorlat-orientált tudáskoncepció visszahat a pedagógiára. (Csapó, 2003)

17 B) A tananyag felépítése lineáris és visszacsatoló rendszerben
Lineáris tananyagszervezés Visszacsatoló tananyagszervezés Leíró struktúra: a tananyag a tudást ismeretek formájában tartalmazza Logikai struktúra: információ a hálózati kapcsolódásain keresztül él. Statikus ágazati, tantárgyi szemlélet Interdiszciplináris szemlélet Öncélú, lexikális tudás Autentikus, életszerű tudás Lineáris tanulásszervezés „Just in time” learning. A lineáris tananyagszervezés leíró szerkezetű: a tananyag a tudást ismeretek formájában tartalmazza. Ezzel szemben, az SDT alapjául szolgáló tananyag-szervezési modell logikai struktúrát követ: az információ a hálózati kapcsolódásain keresztül él – linkek – tantárgyi kapcsolatok azonnal kialakíthatók – „útelágazás-jelölők”. A tananyagrendszer koncentrikus és érintkező körökben rendeződik. A hagyományos pedagógiát a statikus ágazati, tantárgyi szemlélet jellemzi, ezt jelképezi a pedagógusképzés szaktanári szervezete is. A korszerű tudásközvetítés azonban a tantárgyközi kapcsolatokra épít, interdiszciplináris szemléletű. Szervezési elve a tananyag-integráció, koncentráció és a kereszt-referenciák beépítése. Így válik egységes és élményszerű kor-képpé a barokk művészet, tudomány, életmód, politika ismeretanyaga. A nemzetközi vizsgálatok immár a kompetenciákat mérik – feleslegessé vált az öncélú, lexikális, a kiemelt anyag összefüggéseiből kiszakított ismerethalmaz. Az SDT ezért autentikus, életszerű tudást közvetít, a kiemelt tananyag a beépített visszacsatolások, hivatkozások révén kapcsolatban marad környezetével A lineáris tanulásszervezésű iskola egyenletesen nagy terhelést ad és a tudás felhasználhatóságát a távoli jövőben ígéri. A digitális pedagógia az ismeretforrások rendezett közreadásával az éppen szükséges tudást nyújtja. A munka világában régóta alkalmazott modell, a „just in time” learning, amikor az életszerű és hasznos tananyagot akkor hívom elő, és akkor gyakorlom be, amikor szükségem van rá – és nem előbb.

18 Hagyományos oktatási környezet Digitális oktatási környezet
C) Tanítási módszerek hagyományos és informatikai oktatási környezetekben Hagyományos oktatási környezet Digitális oktatási környezet Zárt, lexikális, gyorsan avuló tudástömb átadása Öncélú presztízs-tudás – a társadalmi különbségek átörökítése. Tudásforrások birtoklása meghatározza a sikerességet és a társadalmi mobilitást. „Kvíz feladatok”: a klasszikus műveltség erodálódása, tömegműveltséggé válása Nyitott, tartós, alkalmazható, szituatív tudás. Kompetenciák fejlesztése - mindenki hozzáférhet az ismeretforrásokhoz, a tudás nem sajátítható ki. Munka világában fontos készségek: csoportmunka, vita, projekt: kutatás, feldolgozás és prezentáció – az élet helyzetei az iskolában A hagyományos oktatás zárt, lexikális, gyorsan avuló ismerettömb átadása a frontális oktatás szertartásos keretei között, melyek a tanárt, mint az „új anyag” egyedüli birtokosát szolgálják. A tananyag a szaktudomány egyszerűsített alapjait tartalmazza, kevés köze van a mindennapi gyakorlathoz. Öncélú presztízs-tudás ez, amely kiválóan alkalmas a társadalmi különbségek átörökítésére. A tudásforrások birtoklása jórészt meghatározza a sikerességet és (az ehhez kapcsolódó) társadalmi mobilitást. Ebben a rendszerben az értékelés kvíz-feladatokra emlékeztető, életidegen teszt-kérdések megoldását jelenti. a klasszikus műveltség erodálódása, tömegműveltséggé válása. A digitális pedagógia tartós, alkalmazható, szituatív tudást közvetít. Mivel a cél a kompetenciák fejlesztése, elengedhetetlen, hogy mindenki hozzáférjen az ismeretforrásokhoz, bármilyen szociális környezetben van is. A tudás így nem sajátítható ki.

19 Hagyományos értékelő környezet Digitális értékelő környezet
D) Tanuláskövetés, számon kérés, értékelés, vizsga hagyományos és digitális értékelő környezetekben Hagyományos értékelő környezet Digitális értékelő környezet Tantárgyi tesztek Egy tantárgyhoz nem köthető kompetencia, szakértelem és műveltség vizsgálata. Szummatív értékelés túlsúlya Formatív és diagnosztikus értékelés Ritka értékelési alkalmak: témazáró, félévi összefoglaló, nagydolgozat A napi oktatásba épülő, rutinszerű teljesítménymérés Teszt-variánsok előállítása nehéz, ezek gyakran különböző nehézségűek Egyéni feladatsorok egyszerűen, gyorsan, megbízhatóan – bemért feladatok adatbankjából. A nemzetközi képességkutatásban egyre nagyobb szerepet kapnak az egy tantárgyhoz nem köthető kompetencia, szakértelem és műveltség vizsgálata. A kognitív forradalom – a gondolkodás kutatása, a kognitív pszichológia – hatottak az oktatás elméletére is. A kompetencia fogalmát a neveléstudomány a generatív nyelvészet nyomán honosította meg. Ez a kifejezés a tudásnak arra a formájára utal, amelyet természetes, életszerű közegben sajátítunk el és alkalmazunk. Ilyen például az anyanyelv tanulása A szakértelem egy jól körülhatárolható szakterületen hasznos fogások, viselkedési és gondolkodási sémák összessége. A műveltség eredetileg az angol literacy szóból ered, de manapság gyakran többes számban használják, utalva az egyes tudásterületekhez kapcsolódó, általános tájékozottságot biztos eligazodást jelentő tudásra. A digitális pedagógia legfőbb célja, hogy megfelelő környezetet és eszköztárat teremtsen e három tudásforma iskolai kialakításához. Az informatikai eszközökkel segített tanulás legnagyobb vonzereje a személyesség és az egyidejűség. Az SDT nemcsak tananyagot kínál, de segít a begyakorlásban és az önértékelésben is. A digitális értékelő környezet azonnali visszacsatolást biztosít, hiszen közli a helyes megoldást, magyarázattal szolgál, és jelzi a tanuló teljesítményét is. Számos kutatás bizonyítja (pl. Kozma, 2001, Pelgrum, 2002) hogy az eredményközléssel kísért tesztelés teljesítménynövelő és motiváló hatása igen jelentős. A teljesítmények nyomon követése és tárolása / visszakereshetősége az árnyalt, személyre szabott értékelést teszi lehetővé, amely a differenciált fejlesztő programokban nélkülözhetetlen. A hagyományos pedagógiát a szummatív értékelés túlsúlya jellemzi, hiszen a témazáró, adat-visszakérdező teszteket a legkönnyebb elkészíteni és értékelni. A digitális feladatbank viszont alkalmas a kritérium-oerientált, diagnosztikus értékelésre, amely a tananyag számon kérése helyett az ismeretek alkalmazását, az egyes kompetenciákban nyújtott teljesítményt kéri számon. A ma iskolájában a valamennyi tanulót érintő számon kérés kitüntetett értékelési alkalmakhoz kapcsolódik, ilyen a témazáró, félévi összefoglaló „nagydolgozat”. A számítógéppel segített napi oktatásba épülő, rutinszerű teljesítménymérés a pedagógiai gyakorlat természetes része. A tesztelő környezetben a tanár diákonként állíthatja be a feladatok számát, nehézségét, sorrendjét és a megoldás idejét. Egy-egy pedagógusnak igen körülményes a megbízható teszt-variánsok előállítása, s a munka eredményeként gyakran különböző nehézségű, tehát egymással összemérhetetlen eredményt adó feladatsorok állnak elő. A számítógéppel az egyéni feladatsorok egyszerűen, gyorsan, megbízhatóan készíthetők el a bemért feladatok hiteles adatbankjából.

20 Pedagógus továbbképzés
Tanár továbbképzés és eszközvásárlási támogatás 2004 tavasz: pedagógus IKT alapú továbbképzése 2004 – pedagógus kompetencia központú IKT továbbképzése eszközvásárlási támogatással Sulinet Expressz adókedvezmény

21 Internet hozzáférés biztosítása
Közháló program az Informatikai és Hírközlési Minisztérium szervezésében Minden közintézmény szélessávú Internet hozzáférést kap 2301 végpont migrációja 2004 szeptember 30.-ig További 1000 végpont bekötése 2004 végéig 5500 közoktatási intézmény 2005-ig

22 Internet hozzáférés biztosítása
Helyi hálózatok kialakítása 2004 első félévében 300 wireless hálózat átadása a középiskolák számára az IHM által kiírt pályázat keretében 2005-ben további kb. 300 db wireless hálózat középiskolák számára 600 elzárt vagy határon túli intézmény számára műholdas adatszórás (2004)

23 IKT infrastruktúra kialakítása
Számítógépes laborok számának növelése NFT Regionális Operatív Program 2.3 (12,2 mrd Ft) Phare program (4,8 mrd Ft) SuliNet program Innovatív Iskolák (0,3 mrd Ft) Decentralizált pályázatok (0,3 mrd Ft) Zsúrkocsi program 2004 (3,3 mrd Ft) 2005-től informatikai fejlesztésének normatív támogatása (4,5 mrd Ft/év) új multimédiás PC 2006-ig Amint a kivetítőn látszik is, több különböző forrás állt és áll az intézmények rendelkezésére, hogy megteremtsék a szükséges informatikai infrastruktúrát. Kiemelném ugyanakkor a 2005-től várható informatikai normatívát, amely a közoktatási intézmények számára lehetővé teszi, az alkalmi, esetleges, folytatás és támogatás nélküli beszerzések rémétől való megszabadulást és folyamatosan rendelkezésre álló forrást biztosít évről évre. A normatíva alapú finanszírozással elérhető, hogy az igényeknek megfelelő infrastruktúra kerülhessen kialakításra, majd ezt az infrastruktúrát az intézmények naprakészen karban tartsák, esetleg fejlesszék. Az évente mintegy 8 mrd Ft értékű normatív támogatás segítségével az intézmények IKT felhasználása kitörhet a számítástechnika órákról és teret nyerhet egyéb tárgyak oktatásában is.

24 IKT eszközök az oktatásban
Mobil, digitális prezentációs eszköz (digitális zsúrkocsi) Tartalma: 1 laptop 1 projektor Erősítő, hangfal, mikrofon VHS, DVD Tartódoboz Digitális bőrönd: laptop + projektor Minden középiskolába zsúrkocsi és bőrönd A projekt bonyolítója az IHM.

25 A digitális technológia egyéb hasznai
Adminisztráció Tanulásszervezés Nyomon követés Piaci alapú elektronikus dokumentum elosztás A digitális technológia, illetve infrastruktúra túl a korábbiakban bemutatott módszertani és tudás disszeminációs támogatáson túl az oktatás számára egyéb segítséget is nyújt. Az oktatás, illetve az oktatási intézmények adminisztrációja a digitális technológia segítségével minden korábbinál egyszerűbbé és naprakészebbé tehető, ami rengeteg ismétléstől, illetve automatizálható folyamat felesleges elvégzésétől szabadítja meg az intézményeket. Az adminisztrációs rendszerek bevezetéséhez a korábbiakban említett normatíva szintén jelentős segítséget nyújthat. Az intézményi adminisztráción túl az oktatásszervezés, feladatkiosztás, számonkérés során tehetnek jó szolgálatot az LMS – Learning Management Rendszerek. Az intézmények, fenntartók és a minisztérium számára, de a szülők számára is követhetővé teszik az elektronikus rendszerek a tanulmányi előmenetelt, a szakképesítések megszerzését, de akár az iskolaelhagyást és a tehetségkövetést is. A papíralapú tankönyvkiadás jelentős problémákkal küzd, elsősorban a felsőoktatásban. A kispéldányszámú kiadványokat egyszerűen nem éri meg kinyomtatni. Ezekben az esetekben, illetve, ha interaktív vagy multimédiás tartalom és a tananyag része, mindenképpen a digitális forma választása az egyetlen alternatíva.

26 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!