Az iskolarendszerű felnőttképzés Magyarországon

Az előadások a következő témára: "Az iskolarendszerű felnőttképzés Magyarországon"— Előadás másolata:

1 A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon

2 Az iskolarendszerű felnőttképzés Magyarországon
1945 előtt XIX-XX. század fordulója: az írástudás már nem jegyzett tudásanyag A polgári iskola felértékelődik A II. világháborúig: iskolapótlás csak magántanulóként volt lehetséges 1945-ig: alfabetizáció a hadseregben, gyorsított ütemű oktatás 1945 után 1945/46: létrejött a szabályozott, iskolarendszerű felnőttoktatás. 1946/47: az első teljes tanév : kiemelt kedvezmények, gyorsított, fölülről szervezett, a középiskolák szerepe nő: munka melletti „levelező” oktatás bevezetése : elvont kedvezmények, hanyatlás : cél a tömegoktatás + érettségi - egyre több fiatal és nő

3 Az iskolarendszerű felnőttképzés Magyarországon
70-es évek: idősebbek hiánya a felnőttoktatásban Gimnáziumi helyett a szakmunkásképzés túlsúlya : szakmunkások szakközépiskolája - fiatalodás, funkcióváltás (a közoktatás működési zavarainak ellensúlyozása) 80-as évek: 1985-től decentralizáció, diverzifikáció, demokratizálódás

4 A rendszerváltást követő gazdasági, poli-tikai és társadalmi változások és hatásuk
A 90-es évek vége: A piacgazdaság megszilárdulásával – a rendszerváltás mobilitást élénkítő hatása megszűnt, a társadalom rétegződése és az egyenlőtlenségi rendszer lényegileg állandósult Az iskoláztatási szakasz hosszabbra nyúlt A legnagyobb mértékben az alacsony képzettségű munkaerő iránti kereslet esett vissza Számottevő munkanélküliség kialakulása 90-es évek eleje: Demokratikus átrendeződés, nemzetközi politikai átalakulás Nemzetközi szervezetek hatása (OECD, NATO, Európai Unió) Piacgazdaság kialakulása, a túlfoglalkoztatás leépülése, piaci verseny beindulása, keleti (Szovjetunió) piacvesztés privatizáció       az állami és önkormányzati tulajdonnal szemben túlsúlyba kerül a magántulajdonú üzleti szektor

5 Az iskolarendszerű felnőttképzés a rendszerváltást követő évek Magyarországán
A felnőttképzés piaci jellegének előtérbe kerülése, diverzifikáció A gazdasági társaságok megjelenése a képzési piacon A vállalati képzőhelyek megszűnése és átalakulása Az általános felnőttképzés háttérbe szorulása A távoktatás szerepének erősödése A politikai képző funkció tartalmának megváltozása A népfőiskolai rendszer feléledése a LLL felértékelődése 90-es évek: A tankötelezettség kitolódása, új tartalmak NAT, kerettantervek A „vállalkozó” iskola megjelenése Demográfiai csökkenés, javuló iskolázottsági mutatók A munkanélküliség megjelenése és a munkerőpiaci képzések súlyának növekedése

6 Az iskolarendszerű felnőttoktatás a mai Magyarországon
A közoktatási intézmények – főként a középiskolák (szakközépiskolák, gimnáziumok, szakiskolák) és a felsőoktatási intézmények működésének szerves része lett a felnőttoktatás Kialakult a második esély iskolarendszere A felnőttoktatás de iure – de facto egyenértékű lett a közoktatással Az iskolarendszerű felnőttoktatás kerettantervekre épülő helyi tantervek szerint zajlik Az érettségi vizsga rendszere a közoktatásban bekövetkezett változásoknak megfelelően változott

7 Az állam szerepe a felnőttoktatásban
A független felnőttoktatási szervezetek létrejöttének támogatása A társadalom és a gazdaság képzési szükségleteinek feltárása A felnőttoktatás jogi kereteinek biztosítása A különféle intézmények közti együttműködés ösztönzése: a formális és nonformális megoldások összehangolása A gazdasági/társadalmi döntéshozó szereplők (politikai pártok, egyházak, civil szervezetek, nagyvállalatok, szakszervezetek és egyéb szereplők) és a a felnőttoktatás együttműködésének ösztönzése Európai szintű együttműködések támogatása: nemzetközi kezdeményezések, partnerségek létrehozása

8 A felnőttképzésre vonatkozó törvények
Felnőttképzési törvény évi CI. törvény a felnőttképzésről. Felsőoktatási törvény évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról. Közoktatási törvény évi LXXIX. törvény a közoktatásról. Pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának törvénye évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról Szakképzési hozzájárulás törvénye évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról Szakképzési törvény évi LXXVI. törvény a szakképzésről

9 A Felnőttképzési törvény
2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről Kölcseyné Balázs Mária nyomán

10 A Felnőttképzési törvény megalkotásának célja:
Hogy „az alkotmányban biztosított tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön… hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába…”

11 A Felnőttképzési törvény felépítése (fő fejezetek)
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A FELNŐTTKÉPZÉS IRÁNYÍTÁSA ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE A FELNŐTTKÉPZÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI FELNŐTTKÉPZÉSI TÁMOGATÁSOK ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12 Mely intézmények tartoznak a törvény hatálya alá ?
A felnőttképzést folytató közoktatási intézmények, szakképző intézmények, Felsőoktatási intézmények, közhasznú társaságok,egyesületek, köztestületek, alapítványok, közalapítványok, egyéb jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, valamint ezek felnőttképzési tevékenységet folytatására létrehozott társulásai.

13 Mi minősül felnőttképzési tevékenységnek* a törvény alapján?
a rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés nyújtása, amely képzés célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás. * Vigyázat: ez nem az andragógia/felnőttképzés fogalma, hanem a felnőttképzési funkciójú szolgáltatás mint gazdasági tevékenység meghatározása.

14 Ki számít felnőttnek a 2001. évi CI. törvény szerint ?
Az a felnőttképzésben résztvevő természetes személy, aki a külön törvényben meghatározottak szerint tankötelezettségét teljesítette.

15 A Felnőttképzési törvény főbb pontjai:

16 A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/ 1
A felnőttképzést irányító szervezetek Szociális és Munkaügyi Minisztérium Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) Regionális munkaügyi központok Regionális képző központok Országos Szakképzési és Felnőttképzési Tanács Felnőttképzési és Akkreditáló Testületet (FAT)

17 A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/2
Az Országos Képzési Jegyzék A Nemzeti Szakképzési Intézet (ma NSZFI: N. Szakképzési és Felnőttképzési I.) kifejlesztette a modulokból felépülő, új követelményrendszeren alapuló Országos Képzési Jegyzéket (OKJ). Ebben egy-egy szakképesítés egymásra épülő rész-szakképesítésekből áll, amelyek bővíthetők, fejleszthetők.

18 A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/3
Az OKJ-hoz kapcsolódó, új tartalmú szakmai és vizsgakövetelmények kötelező jellemzői Kompetencia alapúak Moduláris szerkezetűek Szakmacsoportos rendszerbe illesztettek Gyakorlat/tevékenységközpontúak

19 A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/4
A felnőttképzés hazai pénzügyi támogatási rendszerének jogi biztosítékai foglalkoztatási törvény felnőttképzési törvény szakképzési hozzájárulásról szóló törvény

20 A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/5
A felnőttképzés financiális támogatási rendszere Iskolarendszerű felnőttképzés normatív támogatása Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés normatív támogatása Álláskeresők iskolarendszeren kívüli képzésének támogatása Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés támogatása Saját dolgozók képzése a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére

21 A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/6
Támogatási források A felnőttképzési direkt és indirekt rendszerű állami támogatások alapvetően három fő forrásból táplálkoznak:  a hazai központi költségvetés,  a hazai Munkaerő-piaci Alap, az EU forrásrendszere – pl. Humánerőforrásfejlesztési Operatív Program (HEFOP) (25%-os hazai  társfinanszírozással a Munkaerő-piaci Alap terhére). 

22 A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/7
Intézményi akkreditáció A nyilvántartásban szereplő felnőttképzést folytató intézmény a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézethez benyújtott kérelemmel kérheti intézménye akkreditálását. Az akkreditáció követelményei:     szakmai tanácsadó testület megléte     éves képzési terv megléte     felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatások megléte   A kérelemről független szakmai testület a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban FAT) dönt.

23 Sajátos felnőttképzési szolgáltatás: A tanulás előtti tudás mérése
Hand out: TET – Miskolc

24 A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/8
Program-akkreditáció  A felnőttképzést folytató intézmény által kidolgozott program akkreditációja iránti kérelmet az NSZFI-hez kell benyújtani. A program-akkreditációs eljárás során a FAT megvizsgálja a képzési cél megvalósíthatóságát, a pedagógiai követelményeknek való megfelelést és ezek alapján hitelesíti a képzési programot, amelyet - az akkreditálást követően -, mint akkreditált képzési programot más felnőttképzést folytató intézmények is alkalmazhatnak. A program-akkreditáció érvényességének időtartama legalább kettő, legfeljebb öt év lehet, időtartamát a FAT a képzési program sajátosságai alapján állapítja meg.

25 A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/9
A nyilvántartásba vett felnőttképzést folytató intézmény egyéb kötelezettségei   A felnőttképzést folytató intézmény köteles a nyilvántartási számát a tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban - jelenléti ív, haladási napló, bizonyítvány stb.-, valamint a képzéssel kapcsolatos dokumentumokon folyamatosan használni. A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása nyilvános.

26 Fogalmak definíciója a törvényben (Ld
Fogalmak definíciója a törvényben (Ld.: a fogalmak megadva részletesen a levélmellékletben) Nyitott képzés vagy távoktatás Általános célú képzés Felnőtt Hátrányos helyzetű felnőtt A felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás Fogyatékkal élő felnőtt Iskolarendszeren kívüli képzés Kompetencia Álláskereső felnőtt Elméleti tanóra Belső képzésnek Nem formális tanulásnak Gyakorlati foglalkozás Konzultáció Modul Moduláris rendszer

27 Példa a FTV szerint: Kompetencia:
a felnőttképzésben részt vevő személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére.