Milyen egészségbiztosítási rendszerünk lehet 10-15 év múlva? Prof. Dr. Orosz Éva Egyetemi tanár, ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az.

Az előadások a következő témára: "Milyen egészségbiztosítási rendszerünk lehet 10-15 év múlva? Prof. Dr. Orosz Éva Egyetemi tanár, ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az."— Előadás másolata:

1 Milyen egészségbiztosítási rendszerünk lehet 10-15 év múlva? Prof. Dr. Orosz Éva Egyetemi tanár, ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője

2 T/4221 - Megválaszolandó kérdések A szabályozás hiányosságai milyen hatásokat idéznek elő az átmeneti időszakban? Működőképes lesz-e a javasolt biztosítói intézményrendszer?

3 T/4221 - Megválaszolandó kérdések Eredményesebb lesz-e, mint a lehetséges alternatívák? Jobban szolgálja-e az alapvető egészségpolitikai célokat:  az egészségi állapot (minőség, hatékonyság) javítását  a betegek elvárásait (pl. szolgáltató-választás)  az esély-egyenlőtlenség csökkentését  a fenntartható finanszírozást

4 T/4221 - Megválaszolandó kérdések Milyen kockázatok épülnek be a rendszerbe? (Milyen „forgatókönyvek” lehetségesek hosszabb távon?) Szükséges-e / lehetséges-e a törvénykezés jelenlegi szakaszában alapvető jellemzők módosítása?

5 Milyen egészségbiztosítási rendszerünk lehet 10-15 év múlva? Kétséges, hogy a biztosítók közötti verseny a minőség javulására irányul-e (rövid és hosszú távon) Kockázatok:  a szolidaritási elv érvényesülésének a gyengülése (a biztosítási díj és a szolgáltatási csomag differenciálódása)  az egészségpolitikai céloknak és az üzleti biztosító (profit)érdekének az ütközése (pl. szolgáltatási csomag, finanszírozási szabályok alakításában)

6 Milyen egészségbiztosítási rendszerünk lehet 10-15 év múlva?(2) Kockázatok (folyt.):  A kötöttségek lazítása, felszámolása -- fokozatos haladás a kötelező magánbiztosítás felé  A biztosítók versenye: magasabb működési költségek, a minőség és hatékonyság javulására gyakorolt hatás kétséges

7 A biztosítók közötti verseny rövid távon Milyen eszközök állnak a biztosítók rendelkezésére a tagok toborzására az induláskor?  Ígéretek a szolgáltatások minőségének javítására (számonkérhető!)  Ajándékutalvány / nyereménysorsolás típusú marketing eszközök

8 Egy példa a nyugdíjbiztosításból …

9 VárakozásokNemzetközi tapasztalat: Holland reform (a 90-es évek eleje óta lehetséges verseny a biztosítási alapok között) „ Az új szereplők új szemlélet hoznak, a köztük lévő szabályozott verseny pedig folyamatosan javuló minőséget és hatékonyságot eredményez” (T/4221, Általános indoklás) „Hosszú távon az a nagy kérdés, vajon a fokozott verseny alkalmas-e a jó minőségű, fenntartható ellátás biztosítására?. A hevesen versenyző biztosítók valóban a biztosítottak szükségletének a képviselői lesznek (ahogy azt a kormányzat feltételezi) vagy elsősorban a szolgáltatások áraira koncentrálnak…? ( Health Insurance reform in the Netherlands, Health Policy Monitor, 2006, www.hpm.org )www.hpm.org Mire irányulhat a biztosítók közötti verseny hosszabb távon?

10 Előterjesztés a Kormány részéreMABISZ Háttértanulmány: a „kedvezőbb szcenárió”: szabadabb biztosítói verseny „A jól meghatározott fejkvóták miatt a pénztáraknak nem is áll érdekükben a szelekció” „Egyszerű, csak kor, nem és művese szerint súlyozott (fejkvóta), jelentős szerepet engedve a kockázati szelekciónak a biztosítók közötti versenyben.” A T/4221 nem tartalmaz konkrét algoritmust a fejkvóta kiszámítására

11 VárakozásokNemzetközi tapasztalat „A pénztárak nem szelektálhatnak a betegek között.” (T/4221, Általános indoklás) “Arra következtetésre jutottunk, hogy ha a biztosítók bevételének a kockázatok szerinti korrekciója nem tökéletes – és ez volt a helyzet mind az öt országban* 2001-ben – az egészségbiztosítási alapok számára pénzügyi ösztönző működik a kockázatszelekcióra, ami veszélyezteti a szolidaritást, hatékonyságot és minőségét, valamint a fogyasztók elégedettségét.” */Belgium, Hollandia, Izrael, Németország, Svájc Forrás: Van de Ven, W., et al:. Health Policy, 65 (2003), 75-85 Kiküszöbölhető-e a jó egészségi állapotúakért folytatott verseny?

12 T/4221 Egészségügyi Minisztérium vitaanyaga, 2007 január A biztosítók senkit sem utasíthatnak el Jövedelemarányos, egységes mértékű járulék „Csak akkor van értelme több biztosítót működtetni, ha ez – belátható időn belül, egy rövid 1-2 éves átmeneti periódus után – együtt jár az egységes egészségbiztosítási csomag további differenciálódásával, megbontásával is. Ha (a biztosító) … semmilyen módon sem differenciálhat a biztosítottakat terhelő díjak tekintetében, akkor … a működési költségek növekedéséből származó hátrányt önmagában a verseny léte aligha fogja ellensúlyozni.” Azonos szolgáltatáscsomag Gyengülhet a kockázatközösség

13 Kérdéses az egészségpolitikai célok érvényesülése (a modell „logikáján” belül is) Az igazgatóságban a kisebbségi tulajdonos pénzügyi befektető rendelkezik a többséggel A Díjtétel Bizottság gyakorlatilag nem dönthet az üzleti biztosítók hozzájárulása nélkül Nincs megfelelő szabályozás a nagyértékű ellátásokra Kockázatszelekcióra ösztönző a fejkvóta; A Fejkvóta Bizottság működése nem transzparens Alapvető folyamatok szabályozása hiányzik

14 Egészségpolitikai célokKockázatok egészségi állapot (minőség, hatékonyság) javítása A meghatározó érdekeltség: a szolgáltatások költségeinek csökkentése (a minőség rovására is) Az új technológia jelentős része csak a kiegészítő biztosításba kerülhet be betegek elvárásaiA szolgáltatók közötti választási lehetőség szűkülhet esélyegyenlőségRomolhat: az egészséges ügyfelekért folyó verseny és a díjak és szolgáltatási csomagok differenciálódása következtében Kérdéses az egészségpolitikai célok érvényesülése (a modell alapvető jellemzői következtében)

15 A javasolt modell nem igazolható nemzetközi tapasztalatokkal A bővítés előtti EU tizenöt országa közül tizennégyben közszféra keretein belül, a kormányzat, a helyi önkormányzatok vagy a non- profit társadalombiztosítási alapok finanszírozzák az alapvető ellátást. A reformok nem irányultak ennek megváltoztatására. Egyedül Hollandiában váltotta fel a társadalombiztosítást a kötelező magánbiztosítás; 2006-ban a non-profit biztosítási alapokat átalakították profit-érdekeltségű biztosítókká

16 A javasolt modell nem igazolható nemzetközi tapasztalatokkal (2) Nincs nemzetközi példa a vegyes tulajdonra a társadalombiztosítás működtetésében Vizsgálandó hazai tapasztalatok más területen (pl. Fővárosi Vízművek)  Megfelelően érvényesülnek-e a többségi tulajdonos érdekei?

17 Az alapvető egészségügyi ellátás finanszírozása EU(15) országok Állami egészségügyi szolgálat vagy helyi önkormányzatok (9 ország) Dánia, Finnország, Svédország Nagy-Britannia, Írország, Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország Társadalombiztosítás Nem lehetséges választás a non- profit biztosítási alapok között (3 ország) Ausztria, Franciaország, Luxemburg Társadalombiztosítás - lehetséges választás a non-profit biztosítási alapok között (2 ország) Belgium, Németország* Versenyző üzleti biztosítók (1 ország) Hollandia Németországban a lakosság kb. 10%-a */ Németországban a lakosság egy jövedelmi határ feletti kb. 10%-ára nem terjedt ki a társadalombiztosítás

18 A rossz döntésnek vagy a döntés elhalasztásának (alternatívák újbóli mérlegelésének) nagyobb-e a hosszú távú társadalmi költsége?