Ágazati és vállalati érdekérvényesítés az Európai Unióban Érdekérvényesítési modellek és az érdekképviselet szabályozása 2005. November 17. Budapest.

Az előadások a következő témára: "Ágazati és vállalati érdekérvényesítés az Európai Unióban Érdekérvényesítési modellek és az érdekképviselet szabályozása 2005. November 17. Budapest."— Előadás másolata:

1 Ágazati és vállalati érdekérvényesítés az Európai Unióban Érdekérvényesítési modellek és az érdekképviselet szabályozása 2005. November 17. Budapest

2 A meghatározó kérdések „Mi ez az egész?” Miért van rá szükség? Kinek és mikor van rá szüksége? Hol van szükség érdekérvényesítésre? Kik az érdekérvényesítés szereplői? Hogyan kell eredményesen érdeket érvényesíteni Brüsszelben és melyek a feltételei?

3 Az európai érdekképviseleti tevékenység 4 „klasszikus kategória”: –Szolgáltatási funkciók: specifikus – gyakran kizárólagos – szolgáltatások nyújtása az Ügyfél, vagy a tagszervezet számára (pl. információk szerzése, továbbítása) –Lobbi funkciók: a döntés-előkészítés és a döntéshozatal eljárások befolyásolása „kívülről” (pl. konzultációk Bizottsági tisztviselőkkel, vagy részvétel meghallgatásokon) –Döntéshozatali funkciók: a döntések befolyásolása „belülről” (pl. részvétel a bizottsági szakértő munkacsoportok munkájában, projektek értékelése) –Végrehajtási funkciók: részvétel a „policy” végrehajtásában (pl. program-végrehajtási funkciók átvétele a Bizottságtól)

4 A tevékenység Szolgáltatási és érdekképviseleti funkciók: –Jelenlét Brüsszelben –Monitoring –Early warning Piacszabályozás Trendek (policy, jogalkotás) –Álláspontok, pozíciós papírok –Meghallgatások –Formális és informális konzultációk –Kommunikációs csatornák –Rendezvények, események – reputation management –Sajtó – media profiling –A hazai és a brüsszeli kommunikáció összehangolása

5 Miért van rá szükség? Érintett piacok: tagállami, közösségi, Európai Unión kívüli Multiplikálódó és összetettebb gazdaság- környezeti sajátosságok Új és... –... még több információ –... nagyobb „pálya” –... többszintű szabályrendszer –... összetettebb viszonyrendszer –... nagyságrenddel több szereplő –... nagyobb tétek Bővülő közösségi szintű szerep, szűkülő nemzeti mozgástér

6 Kinek és mikor van rá szüksége? A vállalat mérete, ereje Az „Új és még több...” esetek száma és hatása a vállalati célokra Kicsi / elenyésző Tipikus példa: Magyar nagyvállalat, vagy leányvállalat erős sajátosságokkal Tipikus példa: Középvállalat Jellemző önálló akcióterület Társulás jelleg (iparági szövetségek) Kiegészítő tevékenységként Nagy / fontos Tipikus példa: Hazai leányvállalat, erős „KKE divízió” jelleggel

7 Az érdekérvényesítés területei A hosszú távú érdekérvényesítés: a játékszabályok meghatározása –Policy EU politikák mind a szabályozás (pl. egységes piaci irányelvek, Lisszabon), mind a források (pl. költségvetés, kohéziós politika) területén –Szabályozás Különböző szintű jogszabályok (regulation, directive, recommendation, communication) –Forrásokhoz történő jutás Strukturális politikák – kohéziós politika A fővárosok és Brüsszel egymáshoz viszonyított aránya Azonnali érdekérvényesítés: mozgástér a hatályos játékszabályokon belül

8 Az érdekérvényesítési modell 1/2 Rövid távú érdekérvényesítés (és fókusza) Hosszú távú érdekérvényesítés (és fókusza) EU politika (-ák) € § Az ágazat/vállalat döntése: az erőforrás- és figyelemmegosztás -hosszú és rövidtáv, ill. -forrás- és szabályozásközpontú érdekérvényesítés közt

9 Az érdekérvényesítési modell 2/2 Az uniós politika készenléti foka A gazdasági környezet meghatározásának szakaszai Kezdemé- nyezés A politika elfogadása Javaslattétel EU szinten A (jog)szabályok elfogadása (pol.) EU operatív terület (kidolgozás, működtetés, kidolgozás, működtetés,...) EU politikai döntéshozatali terület (megvitatás, elfogadás, megvitatás, elfogadás,...) A (jog)szabály működtetése, felkészülés felülvizsgálathoz Uniós politikai vita* Uniós operatív vita* Nemzeti implementáció 1 – 2 év Nemzeti implementációs sáv (nemzeti mozgástér) x év alkalm. x év előkész. *Megj: a politikai és operatív előkészítés többciklusos, politikai döntéssel zárul.

10 A szereplők Európai Bizottság - tisztviselők Európai Parlament – képviselők, asszisztensek, titkárság Kb. 3000 érdekcsoport – 2 kategória: Non-profit szervezetek és gazdasági vállalkozások –Kb. 15.000 lobbista –500 európai és nemzetközi iparági szövetség és NGO (kb. 5000 nemzeti iparági szövetséget tömörítve) –50 regionális, tartományi, stb. képviselet –200 vállalat közvetlen képviselete –100 konzultáns cég/ügynökség (PR/PA) –100 jogi iroda Eu mandátummal rendelkező egyéb szervezetek (pl. ERG) Brüsszeli média képviselői A Tanács - tagállamok?

11 A tevékenység feltételei A feltételek hiánya – természetesség, vagy a legitimáció kérdése? A demokrácia és az Európai Unió alapelvei –A partnerség alapelve –A konzultáció alapelve –Az átláthatóság alapelve –A nyitottság alapelve Regisztráció/Akkreditáció –Európai Bizottság PAP – EPACA SEAP NGO Directory/CONECS –Európai Parlament Akkreditáció – lobbilista

12 A tevékenység feltételei Az etikai és magatartási kódexek –Európai Parlament: az EP Eljárási Szabályainak 10 pontos magatartási kódexe –Bizottság: PAP kódex –Alapelvek: Tisztesség és integritás Átláthatóság és nyitottság Pontos, hiteles és tisztességes információ- és adatszolgáltatás és kérés A bizalmasság kérdése Az érdekellentétek elkerülése Volt EU tisztviselők alkalmazása Ajándékozás A szankcionálhatóság kérdése (figyelmeztetés/kizárás)

13 PA/PR szakma brüsszeli szövetségei Public Affairs Practionnaires (PAP) European Public Affairs Consultancies Association (EPACA) (1993/2005)– vállalati tagság/szakmai szövetség (TA) –Döntőbizottság a „nem-megfelelésről” SEAP (1997) – egyéni tagság NGO Platform: EU Civil Society Contact Group Új kezdeményezések –AALEP (Association of Accredited Lobbyists to the European Parliament) A reprezentativitás kérdése

14 Szabályozás Ön- vagy kötelező szabályozás? Kötelező akkreditáció? Kötelező jelentéstétel – US/Kanada gyakorlat? Költségvetés (60-90 mEUR/év?) A szabályozás szükségességével kapcsolatos konszenzus hiánya –Addicionális terhek – negatív hatás a kis cégekre + új csatlakozókra A különböző tagországi és 3. országbeli gyakorlatok eltérése Az NGO-k szerepe (Friends of Earth, Greenpeace stb.)

15 A tranaszparencia kezdeményezés Előzmények: –CEO levél 2004. október (260 NGO) és 2005. május –Barroso bizottság egyik stratégiai alapelve az átláthatóság biztosítása –Az állampolgárok és Brüsszel közötti gyanakvás megszüntetése és a szakadék megszüntetése – az Alkotmány elutasítása Átláthatóság – bizalom, hatékonyság, korrupció Pénzügyi beszámoltathatóság – 80 milliárd EUR –Mezőgazdasági kifizetések –Strukturális Alapok Az EU források kedvezményezettjeivel kapcsolatos információk hozzáférhetősége Vagyonbevallások teljessége (EP)

16 A transzparencia kezdeményezés Az átláthatóság és beszámoltathatóság növelése –Az EU pénzek felhasználásának átláthatóbbá tétele –A mezőgazdasági kifizetések átláthatósága –A lobbitevékenység szabályozása Az önszabályozás elégtelensége A szankcionálhatóság hiánya Az NGO-k szerepe: –Bizottság: fejlődő országoknak juttatott kb. 2 milliárd EUR NGO-k keresztül, de átláthatatlanul 2005. május: Bizottsági vita 2005. november: Bizottsági Kommunikáció 2006. Zöld Könyv - konzultáció 2007. esetleges szabályozási javaslatok