Kertészet általános jellemzése

Az előadások a következő témára: "Kertészet általános jellemzése"— Előadás másolata:

1 Kertészet általános jellemzése

2 A kertészet egyedi ápolást igénylő növények termesztésével és parkok, kertek gondozásával foglalkozó művelési ág. Kertészeti termesztés Kertészeti termékek értékesítése Kertészeti termékek feldolgozása Kertgazdaság

3 Kertészet alapvető feladatai
lakosság kertészeti termékekkel való ellátása export ipari alapanyagok előállítása munkaerő foglalkoztatása ipari termékek felhasználása

4 Mezőgazdaság Kertészet gyümölcstermesztés szőlőtermesztés zöldségtermesztés gyógy- és aromanövény termesztés dísznövénytermesztés táj- és kertépítészet (gombatermesztés) (kertimag termesztés (palántanevelés) (faiskolai termesztés)

5 Kertészet általános jellemzői
az agrárgazdaság talán legsokoldalúbb és legsokszínűbb főágazata fogyasztás volumene szoros kapcsolat-ban áll az életszínvonallal kiemelkedően munkaigényes beruházási igénye és bruttó termelési értéke nagy kiemelkedő szerep a vidéki lakosság foglalkozta-tásában és jövedelmi színvonalában szerepe van az emberi környezet alakításában

6 Kertészeti termesztés jelentősége Magyarországon (MKT, MZGYT 2003)
Kertészeti növények termesztésével hasznosított terület kb. 340 ezer ha ami az összes mező-gazdasági terület 6%-a. A kertészeti főágazat éves termelési értéke kb. 440 Mrd. Ft ami az összes mezőgazdasági termelési érték 19%-a. A kertészeti főágazat évi exportja kb. 170 millió Euro ami az összes mezőgazdasági export 24%-a.

7 Zöldségtermesztés

8 I. Zöldségtermesztés általános jellemzése

9 A zöldségfélék: növények. lágyszárú, intenzív művelést kívánó,
nyersen vagy feldolgozva emberi táplálékul szolgáló, nagy biológiai értékű, sok vitamint, ásványi sót, íz- és zamatanyagokat tartalmazó növények.

10 Zöldségnövények táplálkozási jelentősége
vitaminforrások ballasztanyagképző szerep íz- és zamatanyag források fontos ásványi anyag források fehérjeforrások (gomba, borsó, bab) alacsony energia tartalom gyógyászati jelentőségük is van káros anyagokat is felhalmozhatnak Hazánkban a fogyasztás kb. 100 kg/fő/év, a feldolgozott termékek aránya %.

11 A zöldségtermesztés a zöldségfélék előállításával foglalkozó termelési tevékenység.
Alágazatai: szabadföldi zöldségtermesztés zöldséghajtatás zöldségvetőmag-termesztés gombatermesztés

12 Zöldségtermesztés általános jellemzői
nagy faj és fajta választék rövid tenyészidejű növények nagy szerepe nagy alkalmazkodó képesség intenzív technológiai elemek kiemelkedő szerepe termesztéstechnológia nagyon függ a termesztési céltól nagy beruházási igény alacsony fokú gépesíthetőség  nagy kézimunkaigény  nagy termelési érték  frisspiacra kisméretű üzemek is jövedelmezőek lehet jelentős népességeltartó képessége van 

13 A rendszerváltás hatásai a zöldségtermesztési ágazatra
Üzemméret csökkenése. Termésmennyiség csökkenése, termőterület növekedése. Feldolgozóipari felhasználás aránya csökkent. Termékszerkezet átalakulása. Intenzív technológiai elemek térhódítása. Jövedelmezőség csökkenése (agrárolló). Export és import értékének növekedése. Értékesítésben új csatornák, üzletláncok szerepének növekedése.

14 Zöldségtermesztési ágazat jelenlegi helyzete (MZGYT)
ezer ha (összes mg.-i terület 2%-a). 1,5-2,0 millió t/év, melynek kb. 75%-a szántóföldi zöldség. Ebből hazai fogyasztásra 55%, exportra 45%. 180 Mrd Ft termelési érték. Export: friss 77, feldolgozott 340 millió $. Import: friss 49, feldolgozott 37 millió $. Termesztés 70%-a az Alföldön van.

15 Jelenlegi helyzet II A termelési költségek továbbra is jobban emelkednek, mint az értékesítési árak. Termésátlagok alacsonyak, de nagy a szórás. Gazdaságok zöme 1ha alatti, 1/3-a 1-5 ha. Termelés 80%-a magángazdaságokból, 72%-a kisgazdaságokból származik. ezer család él zöldségtermesztésből. Hazai frisspiaci értékesítés: helyi piac 15-20%, direkt áruházlánci 35-40%, nagybani piacok szerepe csökkenőben.

16 Zöldségtermesztésünk szerkezete (MZGYT 1995-2003)

17 Zöldségtermesztésünk szerkezete (MZGYT 2003)

18 A magyar zöldségtermesztés erősségei
Az ország kedvező adottságai Hagyományok és gyakorlat Modern technológiák ismerete és jó ellátottság a szükséges anyagokból és eszközökből Elégséges és viszonylag olcsó munkaerő Teljes körű szakmai képzés Nagy kapacitású feldolgozóipar

19 Az előrelépéshez elvégzendő feladatok
Átlagos üzemméret növelése. Öntözött területek arányának növelése. Intenzív termesztés arányának növelése. Integrált termesztés arányának növelése. Működő szaktanácsadói hálózat kiépítése. TÉSZ-ek megerősítése. Post-harvest tevékenység korszerűsítése. Feldolgozottság mértékének növelése. Minőségbiztosítás általánossá tétele. Marketing tevékenység javítása. Hazai fogyasztás és az export növelése.

20 Zöldségtermesztési alágazatok helyzete

21 Szabadföldi zöldségtermesztés
ezer ha, millió tonna frisspiaci és feldolgozóipari célú termesztés élesen különvált öntözés növekvő szerepe frisspiaci célnál intenzív technológiai elemek egyre nagyobb szerepe fontosabb növények: csemegekukorica, görög-dinnye, paradicsom, vöröshagyma, sárgarépa, zöldborsó, étkezési paprika, fejes káposzta, konzervuborka, petrezselyem, fűszerpaprika

22 Zöldséghajtatás kb. 5000 ha, 0.4-0.5 millió t
zömében fóliaborítású létesítmények; 80% fűtetlen, fűtés termálvízzel vagy gázzal termesztőlétesítmények és termesztéstechnológia folyamatosan korszerűsödik (talaj nélküli termesztés, biológiai növényvédelem) fontosabb növények: melegkedvelők - étkezési paprika, paradicsom, uborka; hidegtűrők - káposztafélék, salátafélék fontosabb körzetek: Szentes, Szeged-Mórahalom, Kiskunság, Pest-vidék, Békés, Jászság

23 Zöldségvetőmag-termesztés és kereskedelem
multinacionális cégek uralják a kereskedelmet mindent az ökológiailag és gazdaságilag optimális helyen termeltetnek meg csak bizonyos fajok és speciális helyi fajták jönnek szóba hazánkban csökken az itt szaporított fajták száma ha, ebből 2000 ha zöldborsó profi és hobbi piac élesen szétvált éles verseny, önszabályozó piac

24 Gombatermesztés 32 ezer t/év, ennek 46%-a exportra megy
biztos exportpiacok (Németo., Ausztria, Olaszo.) gombakonzervből nettó importőrök vagyunk 2 kg/fő/év hazai fogyasztás - növelhető a komposzt előállítás igen jó, a termesztőlétesítmények közepes színvonalúak jó termésátlagok csiperke (92%), laska (7%), shii-take (1%)

25 II. A zöldségtermesztés biológiai alapjai
Zöldségnövények csoportosítása Rendszertan szerint Fogyasztott rész szerint Élettartam szerint Származás szerint

26 Zöldségfélék rendszertan szerinti csoportosítása
Burgonyafélék: paprika, paradicsom, padlizsán Kabakosok: uborka, dinnyék, főzőtök, sütőtök Keresztesvirágúak: káposztafélék, retek, torma Pillangósvirágúak: zöldborsó, zöldbab Ernyősvirágúak: sárgarépa, petrezselyem, zeller Libatopfélék: spenót, cékla Fészkesvirágúak: saláta Hagymafélék: vörös-, fok-, póréhagyma Liliomfélék: spárga Pázsitfűfélék: csemegekukorica

27 Zöldségfélék csoportosítása a fogyasztott rész szerint
Termés, mag: burgonyafélék, kabakosok, hüvelyesek, csemegekukorica Virágzat: karfiol Levél, levélmódosulás: káposzta, saláta, spenót, hagymafélék Hajtás, szármódosulás: spárga, karalábé Gyökér, gyökérmódosulás: ernyősvirágúak, retek, torma, cékla

28 Zöldségfélék csoportosítása élettartamuk szerint
Egyéves – burgonyafélék, kabakosok, hüvelyesek, fejes saláta, csemegekukorica Kétéves – ernyősvirágúak, káposzta Évelő – spárga, hagymafélék, torma

29 Zöldségfajok géncentrumok szerinti csoportosítása (Vavilov szerint)
Mérsékelt övi Mediterrán térség: káposztafélék, saláta, spárga Közép-Ázsia: borsó, vöröshagyma, sárgarépa Közép-Kína: kínai kel, retek Trópusi, szubtrópusi India: uborka, tojásgyümölcs Abesszínia: görögdinnye Dél-Mexikó: bab, kukorica Dél-Amerika: paprika, paradicsom

30 Zöldségnövények környezeti igényei
Fény PAR – fotoszintetikusan aktív sugárzás besugárzás és tenyészidő összefüggése Fényigényes: paradicsom, paprika, fűszer-paprika, dinnye, csemegekukorica Fényigényes, de a szórt fényt is tűri: uborka, bab Kevésbé fényigényes: káposztafélék, borsó, sárgarépa, petrezselyem, saláta, hagymafélék

31 Fény összetétel és a PAR
ibolya kék zöld sárga vörös During photosynthesis, plants use energy in the region of the electromagnetic spectrum from nm (1,2). The radiation in this range, referred to as Photosynthetically Active Radiation (PAR), can be measured in energy units (watts m-2) or as Photosynthetic Photon Flux Density (PPFD), which has units of quanta (photons) per unit time per unit surface area. The units most commonly used are micromoles of quanta per second per square meter (mmol s-1 m-2).

32 W m-2 nm-1 nm 400-800 látható az emberi szem számára
Alatta UV, felette IR A legintenzívebb sugárzás ezeken a hullámhosszokon, ezek hasznosítására alakultak ki a növények. nm

33 A besugárzás hatása a saláta tenyészidejének hosszára (Glenn, 1985)

34 A paradicsom vetésétől a virágzásig eltelt idő és a nappalhosszúság alakulása

35 Hőmérséklet A hőmérséklet meghatározza:  termeszthetőséget, vetés ill. ültetés idejét, az életfolyamatok sebességét, egyes fenológiai fázisok bekövetkeztét Zöldségnövények hőoptimumai: 13oC: káposztafélék, retek, torma 16oC: sárgarépa, petrezselyem, saláta, borsó, sóska, spenót 19oC: cékla, zeller, fokhagyma, póréhagyma, vöröshagyma, spárga 22oC: paradicsom, sütőtök, bab, csemegekukorica 25oC: paprika, sárgadinnye, görögdinnye, uborka

36

37 Zöldségnövények csoportosítása öntözési igényük alapján
Víz Zöldségnövények csoportosítása öntözési igényük alapján termesztéséhez öntözés feltétlenül szükséges: uborka, étkezési paprika, tojásgyümölcs, zeller, vöröshagyma (egyéves), zöldbab, saláta öntözés nélküli termesztése nagyon kockázatos: paradicsom, fűszerpaprika, dinnye, káposztafélék, csemegekukorica, (zöldborsó) öntözés nélküli termesztése kevésbé kockázatos: sárgarépa, petrezselyem, vöröshagyma (kétéves)

38 Talaj Mechanikai összetétel - középkötött (homokos vályog, vályogos homok) Szerkezet - jó vízmegtartó képességű, nem cserepesedő, gyorsan melegedő Szervesanyagtartalom - általában magas pH - semleges illetve enyhén savanyú ( ) Mésztartalom - 1-2% CaCO3 tartalom, 5% felett ionantagonizmus Sótartalom % alatt ideális, 0.3% felett alkalmatlan Tápanyagtartalom - tápanyagban gazdag talajok

39 Tápanyagok N - vegetatív növekedés, termésmennyiség, tárolhatóság, betegségek, minőség (N/K arány) P - generatív folyamatok, gyökérképződés K - minőség (beltartalom, színanyagok) kialakítása, tárolhatóság, betegség- és hidegtűrés Ca - nehezen felvehető, hiánytünete gyakori Mg - klorofill alkotóeleme, hiánytünete eléggé gyakori Mikroelemek - életfolyamatok szabályozói

40 Zöldségfélék csoportosítása szervestrágyaigényük szerint
szervestrágya igényesek: paprika, fűszerpaprika, paradicsom, görögdinnye, uborka, káposztafélék, csemegekukorica szervestrágyát közvetlenül nem igényelnek: gyökérzöldségfélék, levélzöldségfélék, vörös-hagyma, (zöldborsó, zöldbab) telepítés előtt nagyobb adagot kapnak: spárga, rebarbara

41 III. Zöldségfélék általános termesztéstechnológiája

42 A termesztéstechnológia főbb elemei
területválasztás fajtaválasztás talajművelés tápanyagutánpótlás szaporítás növényápolás (öntözés, fitotechnika, növényvédelem,) betakarítás tárolás áruvá készítés

43 Talajművelési rendszer részei
alap talajművelés - termékeny, gyomban szegény talajréteg kialakítása vetés előtti talajelőkészítés - jó vetőágy (aprómorzsás, ülepedett, sima, gyommentes) előállítása növényápoló talajművelés – megfelelő talajállapot fenntartása (talaj lazítása, gyomok irtása)

44 Tápanyagutánpótlási (trágyázási) rendszer elemei
trágya megválasztása - szerves, szervetlen trágyamennyiség meghatározása - feltöltő, tartalékoló, visszapótló, talajzsaroló kijuttatás módja - talajba: terítés, sor, fészek; lombra trágyázás időpontja - alap, indító, fej

45 Zöldségfélék tápanyagutánpótlásának jellegzetességei
Intenzívebb mint a szántóföldi növényeké. Nagyadagú szervestrágyázás. Nagyadagú műtrágyázás. Mezo- és mikroelemek utánpótlása is jelentős. Vegetációs időben történő tápanyag-utánpótlás jelentős. A nagy termelési érték lehetővé teszi beruházásigényes módszerek alkalmazását is.

46 Szaporítási módok vegetatív szaporítás generatív szaporítás
helyrevetés – főbb paraméterei: időpont, magmennyiség, térállás, mélység palántanevelés – főbb paraméterei: módja, időtartama, kiültetés ideje szálas palánta tálcás palánta tápkockás palánta (tűzdelt, tűzdeletlen) oltott palánta

47 Ivaros úton szaporított zöldségnövények jellemző szaporítási módja
kizárólag helyrevetve - sárgarépa, petrezselyem, zöldborsó, zöldbab zömében helyrevetve - vöröshagyma, csemege-kukorica helyrevetés és palántázás is gyakori - uborka, fűszerpaprika, ipari paradicsom zömében palántázva - saláta, káposztafélék, dinnyefélék kizárólag palántázva - étkezési paprika, tojásgyümölcs, zeller

48 Zöldségtermesztésben alkalmazott öntözési célok
talajművelést könnyítő előöntözés talajátmosó öntözés nedvességtároló öntözés kelesztő öntözés beiszapoló öntözés vízpótló öntözés trágyázó öntözés frissítő öntözés párásító öntözés fagy elleni öntözés

49 Öntözési módok Esőszerű – legelterjedtebb, legtöbb öntözési célra alkalmas; vízpazarló, talaj- és növényromboló lehet Csepegtető – drága(?), kevés öntözési célra alkalmas; víztakarékos, precíz kijuttatást tesz lehetővé Felületi (barázdás, árasztó) – vízpazarló, nehezen szabályozható; kivitelezése viszonylag olcsó Altalaj – kivitelezése nehézkes

50 Azon műveletek összessége amelyeket közvetlenül a növényekkel végzünk.
Fitotechnika Azon műveletek összessége amelyeket közvetlenül a növényekkel végzünk. rögzítés növényi részek eltávolítása (metszés, termésritkítás) oltás termékenyülés elősegítése érésgyorsítás halványítás

51 Nagy kézimunka- illetve gépigényű művelet, meghatározó költségtényező.
Betakarítás Nagy kézimunka- illetve gépigényű művelet, meghatározó költségtényező. Érettség kérdése - biológiai ill. technológiai érettség Betakarítás idejének megállapítása – szubjektív illetve objektív módszerek Betakarítási módok: egyszeri vagy többszöri kézi - kézi ill. gépi gyűjtés gépi - ásó, nyüvő, vágó ill. fésülő rendszerű gépi - egymenetes ill. többmenetes

52 Tárolás Tárolási módok: Eredményességét meghatározza:
árkos v. barázdás prizmás gúlás, szalmabálás vermelés tárolóban hűtőtárolás szabályozott légterű tárolás Eredményességét meghatározza: faj- és fajta termesztéstechnológia környezeti tényezők a betárolt termény „állapota” tárolási körülmények, tárolási mód

53 „termeszteni bárki tud, eladni a művészet”
Áruvá készítés „termeszteni bárki tud, eladni a művészet” válogatás tisztítás osztályozás csomagolás göngyölegek, csomagolás típusa feltüntetendő információk

54 IV. Főbb zöldségtermesztési módok
Szabadföldi zöldségtermesztés Frisspiaci célú termesztés Korai termesztés – cél a koraiság fokozása

55 Nagybani piaci árak alakulása (1998)

56 IV. Főbb zöldségtermesztési módok
Szabadföldi zöldségtermesztés Frisspiaci célú termesztés Korai termesztés – cél a koraiság fokozása időleges takarási módszerek (síkfóliás takarás, váznélküli takarás, fóliaalagutak) fejlett palánták kiültetése rövid tenyészidejű fajták használata

57 Szabadföldi zöldségtermesztés
Intenzív szabadföldi termesztés –a mennyiség és a minőség maximalizálása Intenzív technológiai elemek: talajtakaró fóliák, időleges takarás, csepegtető öntözőrendszer, tápoldatozás, támrendszer, fitotechnika, integrált növényvédelem Tömegtermesztés – költségek alacsonyan tartása mellett megfelelő mennyiségű és minőségű áru előállítása

58 Szabadföldi zöldségtermesztés
Tárolási célú termesztés – cél jól tárolható termény előállítása olcsón Tömegtermesztési technológia, zömében gépi betakarítás Tápanyagutánpótlás (N, K), öntözés, betakarítás-kor sérülés elkerülése kulcsfontosságú Feldolgozóipari célú termesztés Tömegtermesztési technológia, teljesen gépi művelés, gépi betakarítás (kivétel konzervuborka)

59 Zöldséghajtatás Zöldségfélék zárt térben történő, többnyire a szabadföldi termesztési időszakon kívüli termesztése. Nagy költségigény: termesztőberendezés, (fűtés), intenzív technológia (fejlett palánták, csepegtető öntözés, tápoldatozás, talaj nélküli termesztés, fitotechnika, biológiai növényvédelem) Cél a termesztőlétesítmény minél jobb kihasználása – alapvetően függ a fűtési szinttől Hasznosítási rendszerek kérdése

60 Termesztőberendezések
Céljuk  védelem külső környezeti tényezőktől  belső környezeti tényezők szabályozása (T, rh%, fény, CO2) ΔT: A belső és a külső hőmérséklet között maximálisan elérhető különbség Üvegház – drága, blokkos elrendezés, teljes fűtés (ΔT = °C), automatizált klímaszabályozás, egész éves hasznosítás, hosszú élettartam Műanyag borítású növényház – blokkos elrendezés, nagy légtér, automatizált klímaszabályozás, kétrétegű fólia, zömében fűtöttek

61 Termesztőberendezések
Fóliasátor – általában egyhajós elrendezés, viszonylag olcsó, rövidebb élettartam, klímaszabályozhatósága rossz, van kis- és nagylégterű változata is, zömében fűtetlenek Fóliaágy – kislégterű (2-3 m széles, cm magas), nehézkes munkavégzés, fűtetlen Fóliaalagút – kislégterű (1 m széles, 0.5 m magas), fűtetlen, csak kisméretű növények teljes idejű hajtatására alkalmas

62 Zöldségnövények feldolgozása
Mélyfagyasztás Konzerválás – savanyítás Szárítmány (örlemény) készítése Ivólé, sűrítmény előállítása