A Szatmári határmenti térség társadalmi-gazdasági jellemzői Nagy Egon Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, RO.

Az előadások a következő témára: "A Szatmári határmenti térség társadalmi-gazdasági jellemzői Nagy Egon Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, RO."— Előadás másolata:

1 A Szatmári határmenti térség társadalmi-gazdasági jellemzői Nagy Egon Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, RO

2 - Az előadás a Szatmári határmenti térség főbb társadalmi-gazdasági és életminőséget közvetlenül befolyásoló mutatóinak számbavételét tűzte ki célul, a határmenti együttműködés alapjainak felvázolása és egy regionális leltár felállítása céljából.

3 -Mindkét megye országukon belül periférikus elhelyezkedésű, helyzetük azonban nem egyenlő mértékben hátrányos = aszimmetrikus perifériajelenség. - Ez abból áll, hogy SzSzB megye pozícionális perifériahelyzetén kívül egyértelmű társadalmi- gazdasági periféria Magyarországon belül, míg a romániai Szatmár (Satu Mare) megye országos viszonylatban relatív kedvezőbb helyzetű, közepesen fejlett megye. A romániai Szatmár relatíve jobb helyzete a gazdaság általános állapota, a megélénkült külföldi befektetések és a jobb közüzemi-infrastrukturális ellátottsággal magyarázható.

4 - A két megye települései egy aktív határmenti együttműködés részesei, főként a romániai oldal magyarok által többségében lakott dél- szatmári települései esetében (a kapcsolatok nyelvi-kulturális dimenziója) és főként azóta, hogy a megyei közgyűlésben az RMDSZ került hatalomra (a kapcsolatok politikai- adminisztratív dimenziója). í

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15 Végkövetkeztetések: - Romániában, az egyéb átmeneti gazdaságokhoz hasonlóan, az elsődleges területi diszparitások a településkategóriák között jelennek meg (város-falu dichotómia) és az interregionális területi különbségek kevésbé meghatározóak - az interregionális különbségek a gazdasági átmenet előrehaladtával, a gazdasági növekedés felgyorsulásával jelennek meg először (ez a folyamat jelenleg van felerősödőben Románia esetében). Ezek után egyértelműbben kirajzolódnak a fejlettebb és elmaradottabb területek, melyeken belül az életminőségi és általános fejlettségi különbségek a klb. településtípusok között nem számottevőek. Ez utóbbi esetben a fejlettség inkább hálózatszerűen, mint pontszerűen terjed (az érett piacgazdaságokra jellemző állapot)

16 - a vizsgált térség magyar oldalán a társ-gazd.-i indikátorok egyértelműen hátrányosabb helyzetűként festik le a határsáv településeit, mivel ezek a térségek a trianoni békeszerződés után vonzásközpont nélküli perifériákká váltak - mindezzel ellentétben a román oldalon az magyar határ-mente a legfejlettebb térség, mivel itt sorakoznak az egykori vonzásközpontok, relatíve fejlett összekötő vonalas közlekedési infrastruktúrával, mely ugyancsak a román oldalra került; az elmaradottabb alrégiók vagy belső perifériakánt funkcionálnak, vagy a megye keleti és északi elszigeteltebb hegy- és dombvidéki zónáival ill. az ukrán határvidékkel esnek egybe - szigorúan demográfiai értelemben egy éles észak-déli elkülönülés rajzolódik ki a romániai Szatmár megyében, az Avas vidék gyors növekedésű, valamint Dél-Szatmár stagnáló-fogyó, többségében magyarok vagy elmagyarosodott svábok által lakott területei között

17 -a főbb területi diszparitások ilyen értelemben több szinten állnak elő: 1. város és falu között a városok javára – ez az állapot mindkét megyére egyaránt jellemző; 2. a határközeli és a belső területek között SzSzB megyében a centrumöv javára; 3. a romániai Szatmár megye északi és déli fele között demográfiai szempontból az előbbi javára 4. a két megye között SzSzB megye javára