Az urbanizáció és a térbeli társadalomszerkezet statisztikai vizsgálati lehetőségei Németh Zsolt KSH Pécsi Igazgatósága.

Az előadások a következő témára: "Az urbanizáció és a térbeli társadalomszerkezet statisztikai vizsgálati lehetőségei Németh Zsolt KSH Pécsi Igazgatósága."— Előadás másolata:

1 Az urbanizáció és a térbeli társadalomszerkezet statisztikai vizsgálati lehetőségei Németh Zsolt KSH Pécsi Igazgatósága

2 2 Társadalomtörténeti kérdőjelek Elmaradottság vagy sajátos út? Elmaradottság vagy sajátos út? Brutális törések, drámai megszakítottságok jellemzik a magyar településhálózat és az egész magyar társadalom alakulását. Brutális törések, drámai megszakítottságok jellemzik a magyar településhálózat és az egész magyar társadalom alakulását. Bácskai Vera: „Nyilvánvaló, hogy az ország európai szempontból perifériális helyzete, az európai munkamegosztás már a középkor végén kirajzolódó körvonalai, a városfejlődés „elkésettsége” a fejlett nyugat-európai országokéhoz képest, azaz az egész ország gazdasági-társadalmi fejlődése határozta meg a városfejlődésnek eme egyetlen lehetséges útját, amelyet nevezhetünk torznak, de csak olyan mértékben, amennyiben az egész fejlődést torznak ítéljük. Én inkább sajátos útról beszélnék.” Bácskai Vera: „Nyilvánvaló, hogy az ország európai szempontból perifériális helyzete, az európai munkamegosztás már a középkor végén kirajzolódó körvonalai, a városfejlődés „elkésettsége” a fejlett nyugat-európai országokéhoz képest, azaz az egész ország gazdasági-társadalmi fejlődése határozta meg a városfejlődésnek eme egyetlen lehetséges útját, amelyet nevezhetünk torznak, de csak olyan mértékben, amennyiben az egész fejlődést torznak ítéljük. Én inkább sajátos útról beszélnék.”

3 3 Az urbanizáció szakaszai Az urbanizáció szakaszai a nyugati típusú társadalmakban - a mintázat, ami az egyének és háztartások, a vállalatok és részben az állam magatartásának, döntéseinek erőterében alakul ki: Az urbanizáció szakaszai a nyugati típusú társadalmakban - a mintázat, ami az egyének és háztartások, a vállalatok és részben az állam magatartásának, döntéseinek erőterében alakul ki: Urbanizáció Urbanizáció Szuburbanizáció Szuburbanizáció a XX. század második felének egyik legmeghatározóbb társadalmi folyamata a XX. század második felének egyik legmeghatározóbb társadalmi folyamata A lakóhely és a munkahely szétválása. A lakóhely és a munkahely szétválása. Dezurbanizáció Dezurbanizáció Reurbanizáció Reurbanizáció

4 4 Magyarország a 80-as évek végén Jelentős urbanizációs deficit: Év ab b-a A városi népesség aránya, % A nem mező- gazdasági népesség aránya, % 193038,148,110 194938,450,712,3 196041,665,223,6 197045,177,332,2 198053,277,724,4 199061,884,5*22,7 Szelényi – Konrád nyomán *a foglalkoztatottak adatai alapján

5 5 Magyarország a 80-as évek végén (folyt) A szuburbanizáció legfeljebb nyomokban mutatható ki, semmiképpen sem domináns folyamat – helyette valami más, mivel A szuburbanizáció legfeljebb nyomokban mutatható ki, semmiképpen sem domináns folyamat – helyette valami más, mivel szegényes a közlekedési infrastruktúra szegényes a közlekedési infrastruktúra az életviszonyokat befolyásoló állami fejlesztések a (nagy)városokba koncentrálódtak és jelentős maradt a színvonalkülönbség a vidék és a (nagy)városok között az életviszonyokat befolyásoló állami fejlesztések a (nagy)városokba koncentrálódtak és jelentős maradt a színvonalkülönbség a vidék és a (nagy)városok között  ezért kertvárosodás helyett kiskertesedés (a munkaidő és a szabadidő eltöltésének helye válik el)

6 6 Társadalmi csoportok az urbánus - rurális tengelyen Urbánus népesség – városlakó, életvitelében, mentalitásában, kultúrájában, foglalkozási viszonyaiban. (Képzett, inkább nem fizikai foglalkozású.) Urbánus népesség – városlakó, életvitelében, mentalitásában, kultúrájában, foglalkozási viszonyaiban. (Képzett, inkább nem fizikai foglalkozású.) Városlakó, városi munkahellyel rendelkező, de faluról származó, életvitelében, kultúrájában, mentalitásában e kötődést őrzők. (Kevésbé képzett, inkább fizikai foglalkozású.) Városlakó, városi munkahellyel rendelkező, de faluról származó, életvitelében, kultúrájában, mentalitásában e kötődést őrzők. (Kevésbé képzett, inkább fizikai foglalkozású.) Ingázók. A városokban dolgoznak, de életvitelükben, mentalitásukban a falu világához kötődnek. (Középfokú vagy alacsonyabb végzettségű, fizikai foglalkozású.) Ingázók. A városokban dolgoznak, de életvitelükben, mentalitásukban a falu világához kötődnek. (Középfokú vagy alacsonyabb végzettségű, fizikai foglalkozású.) Rurális népesség. Rurális népesség.

7 7 A 90-es évek eleje A rendszerváltoztatásnak nevezett időszak hozadéka: A rendszerváltoztatásnak nevezett időszak hozadéka: A pártállam és a tervgazdaság intézményi struktúráit legálisan is a parlamentáris demokrácia és a piacgazdaság intézményi struktúrái váltják fel. A pártállam és a tervgazdaság intézményi struktúráit legálisan is a parlamentáris demokrácia és a piacgazdaság intézményi struktúrái váltják fel. Ezzel egy időben új domináns meta-trend bontakozik ki, a globalizáció, ami alapvetően változtatja meg Ezzel egy időben új domináns meta-trend bontakozik ki, a globalizáció, ami alapvetően változtatja meg az urbanizáció menetét az urbanizáció menetét a térbeli társadalomszerkezet jellemzőit. a térbeli társadalomszerkezet jellemzőit. A különböző társadalmi csoportok reakciói részben a migrációs adatokkal követhetők, másrészt a helyben maradók lakóhelyének státusz változásával.

8 8 Elemzési lépések A 90-es évek elején megfordult a migráció iránya a városokból a falvak felé, de a várossá nyilvánítási hullámokkal zavarossá vált a kép. Részben szuburbanizálódás, részben re-ruralizálódás áll mögötte. Az elkülönítés lépései: 1. A valós városi funkciókkal rendelkező települési kör kiválasztása. (Beluszky komplex várostípusai alapján.) 2. Az ezekhez funkcionálisan kapcsolódó szuburbánus jellegű települések azonosítása. 3. A többi településtípus elkülönítése. 4. A migrációs adatok elemzése a 2001. adatbázisából.

9 9 A belső migrációról felhasználható adatok forrása

10 10 A népesség előző lakóhelye 2001. 02. 01-én Szüle- tése óta ugyan -az Buda- pest Megyei jogú város VárosKözségKülföld Budapest15,3%69,2%3,0%5,4% 1,7% Megyei jogú városok15,3%1,0%66,3%5,7%10,8%0,8% Többi város19,1%4,3%2,8%60,2%12,8%0,8% Községek25,0%4,2%5,8%7,5%56,7%0,8%

11 11 A különös figyelmet érdemlő társadalmi csoportok

12 12 Szuburbanizációs jellegzetességeket mutató települések

13 13 Társadalmi csoportok 7. Nem mezőgazdasági kisfoglalkoztatók 8. Nem mezőgazdasági egyéni vállalkozók 9. Mezőgazdasági kisfoglalkoztatók 10. Mezőgazdasági egyéni vállalkozók 11. Közvetlen termelésirányítók és szakképzettt ipari foglalkozásúak 12. Betanított munkát végzők 13. Egyszerű - szakképzetlen - munkát végzők 14. A munkaerőpiacról kiszakadók 15. Inaktívak, akik sohasem dolgoztak 15+1. Mezőgazdasági foglalkozásúak 1. Nagy és középvállalkozók 2. Felső és középszintű vezetők 3. Magasan képzett értelmiségiek, magas beosztású hivatalnokok, szakértők 4. Alsó szintű vezetők, magasan képzett munkairányítók 5. Alsó szintű értelmiségiek, beosztott hivatalnokok, magasan képzett technikusi foglalkozásúak 6. Egyéb technikusi, irodai, szakképzett kereskedelmi, szolgáltatási foglalkozásúak

14 14 Ellenőrizendő hipotézisek, levonandó következtetések Valóban többsebességes-e a magyar társadalom? Valóban többsebességes-e a magyar társadalom? Urbanizálódó, szuburbanizálódó csoportok és övezetek vs. stagnálók és leszakadók. Urbanizálódó, szuburbanizálódó csoportok és övezetek vs. stagnálók és leszakadók. A migráció a 90-es évek elejétől drasztikusan újrarendezte a térbeli társadalomszerkezetet. A migráció a 90-es évek elejétől drasztikusan újrarendezte a térbeli társadalomszerkezetet. „Zsugorodó társadalom” „Zsugorodó társadalom” A társadalmi integráció nem – és egyre kevésbé – terjed ki arra a roncstársadalomra, amely lakóhelyével együtt lefűződik, leszakad a társadalom testéről. A társadalmi integráció nem – és egyre kevésbé – terjed ki arra a roncstársadalomra, amely lakóhelyével együtt lefűződik, leszakad a társadalom testéről.