Dr. Bokor Béla PhD, egyetemi adjunktus, PTE

Az előadások a következő témára: "Dr. Bokor Béla PhD, egyetemi adjunktus, PTE"— Előadás másolata:

1 Dr. Bokor Béla PhD, egyetemi adjunktus, PTE kuratóriumi elnök, Határokon Túli Magyarságért Alapítvány, Pécs Duna identitás – közösségi Hálók GENERÁCIÓK DISKURZUSA A REGIONÁLIS TUDOMÁNYRÓL - konferencia Győr, november 23. Széchenyi István Egyetem

2 Egységesülő Duna régió? Közösségek, kultúra, identitás
kihívás - közösségek hálózatának bővítése, koordinációja,”identitáshálók” kiterjedtebb, tudatosabb kulturális, tanulási folyamatok ösztönzése a helyi - regionális identitásra épülő kulturális integráció, fokozhatja az interregionális párbeszédet,élénkítheti a térkapcsolatokat a kulturális integráció hozzájárul a lokális-regionális identitás megerősítéséhez, fejlesztheti a nemzeti, az európai és glóbusz identitást. (A regionális kulturális identitás újszerű megerősödése, újszerűsége gyorsíthatja a térszintek közötti tartalmi együttműködést.) a regionális tér transzformáló funkciót is teljesít, részt vesz a kultúra közvetítésben vagyis a lokalitás értékeit felfelé menedzseli, valamint a globális kulturális hatások lokális szintre való adaptációjában is közreműködik szűrő-szelektáló funkciót is szolgálhat, regionális tartalmak opcionális kínálatával, a regionális közösségi és kulturális terek intézményesített szolgáltatásai segíthetik a dunai összefogást, az egységesülő Duna régió.

3 Identitás és térszintek
terek, térszintek valódi birtokbavétele, Információ és kommunikáció helyi, kistérségi, megyei, regionális, nemzeti, európai „glóbusz”-identitás – poliidentitás lokális, globális – GLOKÁLIS (új térélmény) táji identitás, mikró-és makroregionális térélmények kisebbségi, nemzetiségi, vallási identitás (határmenték, nemzetrészek)

4 Társadalmi tér és identitás
szociokulturális identitás közösségi-társadalmi identitás ( család, szomszédság,települési közösség,táji közösség …) foglalkozás, életkor, nemek, művelődés, szubkultúrák,közösségek…. a demokrácia kiteljesedésének előfeltétele a gazdaság versenyképességének alapja az életminőség feltétele

5 Lokális – regionális – globális identitás komplexitása
a globalizációs folyamatok több területen jelentősen megrendítették az identitások eddigi formáit, a kulturális identitás a mindennapok működőképességét és fejlesztését összetetten befolyásolja, tudatosítja a lokális-regionális kötődést, a cselekvés fontosságát /hagyományok, örökség, új kezdeményezések/ az"identitások hálójának„ tudatos szervezése, fejlesztése permanens kihívás a kulturális sokféleség garantálása egyben a demokrácia fennmaradásának záloga a kulturális sokféleség segítheti a lokális-regionális- globális komplexitás megértését a nemzetek, kisebbségek, nemzetrészek között

6 Közösségi célok Erősítendők a regionális kultúraközvetítő rendszerek, a közösségi és kulturális hálózatok. Növelendő a közösségi és kulturális kontroll szerep, mivel a globalizáció nem érdekelt a regionális és lokális diverzitásban. Alapvető fontosságú a következő években a kulturális ipar és a szociokulturális szolgáltatások megkülönböztetése, szétválasztása. A kultúrához való jog egyetemes emberi jog, ezért államok és önkormányzatok együttesen felelősek, hogy polgárai szociokulturális szolgáltatásait közpénzekből biztosítsák.

7 Új szakértelem A kulturális és közösségi folyamatok regionális és nemzetközi szintű funkcióinak (presztízsének) újrafogalmazásához sürgősen szükség van : több regionális tapasztalattal rendelkező szakemberre, az EU, az ENSZ, … globális hatású szakértelmére a közösség-, kultúra- és területfejlesztés integrált tudású szakembereire

8 További szempontok A sikeres stratégia előfeltétele a jó gyakorlatnak!
A nagymértékű átstrukturálódás miatt átfogó képet akkor adhatunk, ha figyelembe vesszük valamennyi indikátort: az intézményrendszereket, formáit a közösségek hálózatait, a környezetet, technikai eszközöket,módszereit közvetlen és virtuális tereit fentiek viszonyát,kapcsolatrendszereit egymáshoz igénybevételeit, miközben folyamatosan átalakulnak, változnak, fejlődnek…..

9 Vizsgálandó elemek új kommunikációs rendszerek és azok hatásai
mennyiségi,minőségi mutatók / indikátorok hagyományos és új kultúraközvetítési módszerek, fiatalok kultúrafogyasztói magatartása a motivációk, az érdeklődés változásainak okai a finanszírozás módozatainak elemzése egyéb területek … .

10 A dunai identitás térségi szintű kulturális és természeti erőforrásai
a dunai népek identitástérképének (-tükrének) elkészítése, a „Duna-identitás” felerősítése a Duna-térség sajátos és különleges kulturális értékeinek átfogó szintű bemutatása, összerendezése, közvetítése (pl. Kék-Duna keringő, mint térségi szignál, kiadványok, művészetek,…) a dunai folklór különlegességének (ének, zene, tánc, szokás, tárgyak világa, …) közvetítése vízi építmények, terek, tájak (pl. folyóparti környezet, kikötők, hajóállomások, bárkák, hajók, …) esztétikai és funkcionális szempontú alakítása

11 A Duna régi/új imázsa korszerű (modern és hagyománytisztelő), Duna-építészeti stílus összekapcsolása a Duna-táj arculatával korszerű, új kikötők, új hidak korszerű dunai hajók, közlekedési eszközök funkciók újraértelmezése, szerepek kitalálása (pl. nosztalgia kofahajók,irodalmi és koncert hajóutak stb.) a víziturizmus lehetőségeinek felfedezése, újjak kialakítása a Duna, mint turisztikai termék marketingjének kidolgozása, felhasználása a kulturális turizmus tartalmának felhasználása (pl. a világörökségi cím elérése, a limes-menti települések szervezett együttműködése, intenzitása) a Duna, mint kulturális útvonal, új kiadványok közreadása, egyedi Duna-menti fesztiválok, karneválok stb.

12 „Határtalan” Duna - közösségi és piaci hálózata
közösségeket újraépítő közösségi hálók, serkentése települési szomszédságtól a regionális szintű összefogásig, hálózatosodás a Duna, mint a megélhetés forrása (kereskedelem, áruszállítás, halászat, gasztronómia, …) a Duna, mint az aktív pihenés színtere (sport, szórakozás, gasztronómia…) nemzetiségi kulturális értékek és találkozások felfedezése (nemzetiségi, határon túli magyarság, stb. mezorégiói) oktatás, képzés, felnőttképzés, (tréning, tapasztalatcsere, know-how, innováció, …) szolgáltatások és termékek összehangolása, cseréje a Duna, mint egységesülő piac („Duna-piac”)

13 Autonóm szerveződések - európai régiók
Regionális politikát alakító szereplők: Alpok-Adria Munkaközösség Európai Régiók Gyűlése (AER) Duna-menti Tartományok Munkaközössége Duna-Dráva-Száva Interregionális Együttműködés (Európai Unió Régiók Bizottsága) stb. A régiók jelmondata is legyen: „Egység a sokféleségben” (az EU szlogen)

14 Duna régió az európai régiók közös értéke
kulturális „híd-hidak,” a turizmus és a kultúra európai „hadiútja”, (újkori Limes) gazdasági együttműködések körülhatárolható tere, a Duna-régióban élők közös természeti, társadalmi, gazdasági értéke, ”identitáshálója” az európai régiók közös értéke is generációk újraértelmezett, minőségi, élhető, közös élettere

15 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!