Barta Györgyi  MTA Regionális Kutatások Központja

Az előadások a következő témára: "Barta Györgyi  MTA Regionális Kutatások Központja"— Előadás másolata:

1 Az újraiparosítás egy új szlogen, vagy a gazdasági-területi fejlesztés újrafelfedezett iránya?
Barta Györgyi  MTA Regionális Kutatások Központja A Magyar Regionális Tudományi Társaság V. Vándorgyűlése Az ipar szerepe a regionális fejlődésben Miskolc, október 25–26. Miskolci Egyetem, Felnőttképzési Regionális Központ

2 Az előadás két kérdéssel foglalkozik
Milyen folyamatok magyarázzák az újraiparosítás iránt élénkülő érdeklődést Európában és Magyarországon? Milyen realitása van az újraiparosításnak?

3 A gazdasági struktúraváltás hatása az európai munkaerőpiacra
Az ipari és építőipari foglalkoztatottak arányának változása és 2004 között (%) * 1990-ig Ny-Németország adatai;**Hollandia 1975;***Portugália 2003; Forrás: OECD Corporate Data Environment – Labour Market Statistics: Employment in Europe 2005.; EUROSTAT, Employment in Europe In: J.H. Haahr- M.E.Hansen- T. Andersen: Restructuring in Europe. The anticipation of Negative Labour Market Effects. Danish Technological Institute, 2006.

4 Megszűnt és új ipari és építőipari munkahelyek (delokalizáció) (ezer munkahely)
* Málta és Ciprus nélkül, de Romániával és Bulgáriával együtt Forrás: kerekített adatok – a Nemzetközi Statisztikai Évkönyv KSH Budapest, 2004 alapján – saját számítások

5 A munkaerő változása képzettség szerint 1993 és 2002 között (a munkaerő létszámának évi átlagos növekedése) alacsony képzettségűek az összes foglalkoztatott számának növekedése Forrás: OECD, Employment Outlook 2004 In: J.H. Haahr- M.E.Hansen- T. Andersen: Restructuring in Europe. The anticipation of Negative Labour Market Effects. Danish Technological Institute, 2006.

6 A feldolgozóiparban és az üzleti szolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya a képzettség szintje szerint 2002-ben (%) Forrás: European Commission 2004, Eurostat Labour Force Survey. In: J.H. Haahr- M.E.Hansen- T. Andersen: Restructuring in Europe. The anticipation of Negative Labour Market Effects. Danish Technological Institute, 2006.

7 Az ipar most is fontos az európai gazdaságban
1993 és 2004 között az ipari GDP évi 2,3 %-kal nőtt az EU 25 országában (Forrás: European Commission, 2005) Az ipari termelékenység gyorsabban növekszik, mint a tercier szektoré. A gazdasági átstrukturálódás nem vezetett a foglalkoztatottsági szint csökkenéséhez.

8 A foglalkozási szint változása Európában
Forrás: International Labour Organisation, Eurostat, Miegle et al. (1996) In: J.H. Haahr- M.E.Hansen- T. Andersen: Restructuring in Europe. The anticipation of Negative Labour Market Effects. Danish Technological Institute, 2006.

9 Összességében Folyamatos gazdasági átstrukturálódás megy végbe Európában. Nem csökkent összességében a foglalkoztatás szintje, De az alacsonyabb képesítéssel rendelkezők munkához jutási esélye csökkent. Jelentős a különbség az EU15 és az EU10 között: a fejlett európai országokban a visszaeső ipari foglalkoztatást eddig pótolta a tercierizáció bővülése, az újonnan csatlakozó országokban a foglalkoztatási szint összességében csökkent. Az ipari foglalkoztatás csökkenése, az alacsony képzettséggel rendelkezők iránti csökkenő igény, valamint az ipari termelés területi koncentrációja, korábban iparosodott térségek, városok iparvesztése együttesen azt eredményezi, hogy bizonyos térségekben, és bizonyos munkaerőpiaci szegmensben radikálisan csökkent a munkaerő iránti kereslet – elsősorban az ipar kivonulása következtében – Európában.

10 Magyar sajátosság: Magyarország az ipari delokalizáció nyertese és vesztese is
Forrás: Ipari és Építőipari Statisztikai Évkönyv, 2005, KSH, Bp, KSH Statisztikai havi Közlemények

11 Az ipar fontos ágazat maradt
Forrás: Nemzetközi Statisztikai Évkönyv, 2004, KSH, Bp., Ipari és Építőipari Statisztikai Évkönyv, 2005, KSH, Bp.

12 Pozitív és negatív folyamatok az ipar térbeli megoszlásában
1. Erős területi differenciálódás

13 A népesség, a foglalkoztatottak és az ipari foglalkoztatottak számának változása (1992–2005, fő)

14 Pozitív és negatív folyamatok az ipar térbeli megoszlásában
2. Új területek bővülő ipara

15 Pozitív és negatív folyamatok az ipar térbeli megoszlásában
3. A külföldi működőtőke értéke és területi megoszlása 4. A vállalati exportteljesítmények területi szerkezete Forrás: APEH SZTADI. In: ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézet: Értékelő tanulmány a évi költségvetési törvényjavaslat makrogazdasági megalapozottságának néhány összefüggéséről október, 15. o.

16 Az újraiparosítás realitása
Mit értünk újraiparosításon? Az újraiparosítás a munkahelyteremtéssel, egyes térségek, városok gazdasági átalakulási folyamataival, hanyatló iparával függ össze, ott, ahol a tercierizáció nem pótolta az ipari veszteséget elsősorban a foglalkoztatásban. Az újraiparosítás Európa nyugati és keleti felén egyaránt a területfejlesztés hívószavává vált az elmaradott, illetve stagnáló, depressziós térségekben, városokban.

17 Milyen iparokra vonatkozhat az újraiparosítás Magyarországon?
Nincs visszaút a régi, tradicionális iparokhoz. Nincs szó szociális szempontú foglalkoztatásról. Vita a szakértők között: húzóágazatok: jó beszállítók, hungaricumok (Botos, 2004); megfelelő növekedési potenciállal rendelkező, spillover hatású ágazatok (járműgyártás, elektronikai ipar, informatikai és kommunikációs ágazatok, biotechnológia, gyógyszergyártás, környezetvédelmi ipar) (GKM) nincsenek húzóágazatok, illetve a magasabb hozzáadott értéket realizáló szerkezet nem ágazatokhoz kötődik (Losoncz, 2007)

18 Szükség van-e iparpolitikára az EU szerint?
Az EU iparpolitikája elsősorban vállalkozási politika: a KKV-k támogatása; szabályozási környezet javítása, vállalkozások együttműködése. ágazati politika: az átstrukturálódás segítése horizontális eszközökkel (pl. innováció támogatás), a vertikális eszközök használata (exporttámogatás, alacsony energiaárak, stb.) tilos. Összességében közvetett és passzív jellegű, inkább tagállami, mint közösségi politika.

19 Érvek és ellenérvek Magyarországon az iparpolitika szükségességéről
Miért kellene az ipart támogatni más ágazatokkal szemben? a feldolgozóipar túlnyomó része külföldi tulajdonban van – nem ágazati politikára van szükség, hanem a dualitás csökkentésére. az EU versenypolitikája nem támogatja a protekcionista jellegű ágazati (ipar) politikát. A magyar állam fejlesztési forrásai erősen limitáltak. Fejlesztéspolitikára van szükség, amelynek elemei: Makrogazdasági stabilitás; hatékony oktatási és képzési rendszer – erős állami finanszírozással, hatékony, integrált foglalkoztatási rendszer, K+F magasabb szinten, állami támogatással, közlekedés és ICT infrastruktúrafejlesztés.

20 Ugyanakkor gyakran elhangzik, hogy szükség van iparpolitikára (Nagy K
Ugyanakkor gyakran elhangzik, hogy szükség van iparpolitikára (Nagy K. (szerk), Kopint-Datorg, 2004; Losoncz, 2007) A magyar iparpolitika egy elképzelhető célrendszere Forrás: Nagy K.(szerk): A 2010-ig szóló iparpolitika megalapozása. Kopint-Datorg, p alapján

21 Milyen céljai lehetnek az újraiparosításnak?
Mivel az újraiparosítás valójában az elmaradott, stagnáló területek fejlesztési politikája, ezért a foglalkoztatási, oktatási és regionális szakpolitikákat kell koordinálni az iparpolitikával.

22 Milyen céljai lehetnek az újraiparosításnak?
SZERKEZETI VÁLTÁS TÁMOGATÁSA: Az ágazati szerkezetváltásban a gazdasági hatékonyságú, a nagyobb növekedést biztosító ágazatokat kell támogatni, fokozatos és átmeneti szabályozással. A cél az, hogy minél kisebb legyen a humán erőforrás veszteség. A mono-ágazatú iparral rendelkező térségekben a különböző tevékenységek diverzifikációját kell elősegíteni, állami beruházással, a magántőkét is bevonva. ÚJ GAZDASÁGI SZEREPLŐK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS: Az FDI vonzás feltételeinek kialakítása; A kis-és középvállalatok támogatása, A gazdaság szereplőinek együttműködése, A vállalkozások és a K+F intézmények együttműködése A TERMELÉS FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA: Infrastrukturális fejlesztés (közlekedés, szállítás, elérhetőség, ICT infrastruktúra) K+F, együttműködés az egyetemekkel és kutatóintézetekkel, Oktatás-képzés: a jövő képzett munkaerejének létrehozásához. Az állami szektornak ebben jelentős szerepet kell játszani. Ágazati szintű társadalmi párbeszédre van szükség az új tudáslehetőségek létrehozásához, a tudás terjesztéséhez.

23 Tapasztalat: Nagy erőfeszítések kis eredményeket hoznak… (autópálya építés, pólus program)