Cretin Bettina és Simon Lilla

Az előadások a következő témára: "Cretin Bettina és Simon Lilla"— Előadás másolata:

1 Cretin Bettina és Simon Lilla
Szigetköz Cretin Bettina és Simon Lilla

2 Tartalom Szigetköz Élővilág Felszín Tájvédelmi körzet Talaj
Szakirodalom Vízrajz Éghajlat

3 Szigetköz Szigetköz teljes egészében a Duna fiatalabb hordalékkúpján
helyezkedik el. A Duna főága és a Mosoni-Duna határolja, így lényegében egy 52 km hosszú és átlagosan 7-8 km széles sziget. Területe 375 km2.

4 Felszín A felszín változásai a Duna elterelése után
Igazi síkság, mely csekély mértékben ÉNy-DK irányban lejt. A lejtés mértéke alapján két részre, Felső- és Alsó-Szigetközre osztható. Szigetköz területén két szintet, illetve egy szintfoltot lehet megkülönböztetni: alacsonyártéri szint, magas ártéri szint, futóhomok felszínek (amelyek a magas ártér szintjét megemelik). A vízborítás több hétig is tartott minden évben. A folyók medre kavicsos és zátonyos volt. A felszín változásai a Duna elterelése után A felszín változásai a vizek partjainak környezetében jelentősek, a folyam lecsökkent vízhozama és vízszintje, valamint lecsökkent sebessége miatt. Az ártéren 1992 óta csak néhány napig volt vízborítás. A vízzel borított részek mederanyaga iszap és agyag. A mostani folyómederben a hajdani ideiglenes zátonyok szigetként kiemelkedtek, állandósultak és beerdősültek.

5 A Duna partvonal-változása
A Duna környezetében a legfeltűnőbb a középvízi meder összezsugorodása. A mostani folyómederben a hajdani ideiglenes zátonyok szigetként kiemelkedtek és állandósultak.

6 Talaj összetétel A Szigetközben a talajképződés alapanyagát szinte teljes mértékben folyóvízi üledékek (allúviumok) képezték. A nyers allúviumon indul meg a talajképződés első két részfolyamata, a humuszosodás és a szerkezet-képződés. Szigetközben és környékén a talajfejlődés eredményének megtalálhatóak: öntéstalajok, réti talajok és csernozjom talajok.

7 Vízrajz Állóvizei: néhány állandó vizű morotvató, továbbá olyan morotvák és holtágak, amelyeket időnként elönt a víz, egyébként nádas borit. Felszín alatti vizek: Szigetközben a vízháztartás rendkívül bonyolult. Magas vízállás ugyanis nem akkor jelentkezik, amikor rövidebb ideig tartó nagy mennyiségű csapadék hullik, hanem sorozatos nedves évek esetén, a nedves időszak végén. A Szigetköz területén a fő tényező a Duna. A Szigetköz földrajzi lehatárolása is a vizekhez kötődik: a Duna és a Mosoni-Duna által közrefogott terület. A felszíni- és a felszín alatti víznek meghatározó szerepe van a táj változásaiban.

8 A dunacsúnyi gáton vizet engednek a Dunába
A Duna elterelése óta A természetes vízjárás valamennyi szigetközi vízfolyás, folyó esetén megszűnt májusa óta magyar-szlovák kormányközi egyezmény határozza meg, hogy a dunacsúnyi gáton mennyi vizet engednek a Dunába és a Mosoni-Dunába. A hullámtéri ágakba a Dunából vezetnek vizet záráson keresztül. A mentett oldali vízpótló csatornába a szivárgó csatornából jut víz. A dunacsúnyi gáton vizet engednek a Dunába

9 Ártér árvíznél Holt-Duna

10 Éghajlat Szigetköz éghajlata kontinentális jellegű medenceéghajlat. A hőmérséklet ingadozása nagyobb, mint a Kisalföldet környező domb- és hegyvidéken, csapadéka kevesebb, eloszlása nyári maximumot és téli minimumot mutat. A napfényes órák száma évi között van. Magyarországon belül a Szigetköz is a magasabb légnyomású területek közé tartozik.

11 Élővilág A Szigetköz közel 400 km2-es területe nedves élőhely, melyen az egyedülálló geomorfológiai, klimatikus, talajtani és vízháztartási adottságok következtében változatos élőhelyek alakultak ki, lehetőséget teremtve gazdag és sokszínű élővilág megtelepedéséhez. Ezen az ország területének alig 0,4%-át kitevő területen például megtalálható a teljes hazai edényes flóra 47%-a, a hazai halfajok 80%-a. A Szigetköz otthont ad számos különösen ritka növény- és állatfajnak, amelyek hazánkban másutt nem fordulnak elő.

12 Szigetköz Tájvédelmi Körzet
A Szigetközi Tájvédelmi Körzetet 1987-ben alapították a Szigetköz sajátos vízrendszerének, jellegzetes növény- és állatvilágának megóvására. A tájvédelmi körzet a Duna és a Mosoni-Duna hullámterének részeit foglalja magába. Itt élnek a Szigetköz eredeti növény- és állatvilágának maradványai.

13 Szakirodalom a Szigetközről
Timaffy László: A Szigetköz vízrajza, Mosonmagyaróvár, 1939 Tőry Kálmán: A Duna és szabályozása, Budapest, 1952 Göcsei Imre: A Szigetköz természetföldrajza, Budapest, 1979 Magyar Tudományos Akadémia: Szigetköz - környezettudományi kutatások, környezeti állapot, ökológiai követelmények, Budapest, 1993

14 Források www.bosnagymaros.hu www.greenfo.hu