A magyar-orosz gazdasági kapcsolatok helyzete és jövője

Az előadások a következő témára: "A magyar-orosz gazdasági kapcsolatok helyzete és jövője"— Előadás másolata:

1 A magyar-orosz gazdasági kapcsolatok helyzete és jövője
Esemény: A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Piac&Profit által közösen megrendezett Orosz-Magyar Üzleti Fórum Időpont: 2012. október 30. (kedd), 10.00 Helyszín: Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara székháza (Budapest, Krisztina körút 99.) Előadás időtartama: kb. …. perc Orosz György főosztályvezető Eurázsiai Főosztály 2012. október 30.

2 I. Magyar-orosz gazdasági kapcsolatok Oroszországi Föderáció
Az ásványkincsekben rendkívül gazdag Oroszország 174-szer nagyobb alapterületű, mint Magyarország, lakosságának létszáma pedig több mint 14- szer nagyobb hazánkénál. Az orosz gazdaság növekedési üteme 2011-ben éves szinten 4,3%-kal bővült. Az egy főre jutó GDP így 12,9 ezer USD-t tett ki, ami 7%-kal alacsonyabb a magyar 13,9 ezer USD szintnél. A 2009 évi közel 8%-os GDP visszaesést 2010-ben 4% és 2011-ben 4,3% növekedés követte. A fogyasztói árindex 2009-ben és 2010-ben egyaránt 8,8%- kal nőtt, ez a tendencia 2011-ben 6,6%-ra lassult. A munkanélküliségi ráta is javulást mutat: a 2009 évi 8, %-ról, 2010-ben 7,5%-ra, majd 2011-ben 6,6%-ra csökkent. Ugyanezen időszakban a rubel/dollár árfolyam is erősödést mutatott: a 2009 évi mintegy 32 rubelről 2011-ben 29,33 rubelre erősödött a dollárárfolyam. A még feltáratlan hatalmas ásványi lelőhelyek és a jelentős fogyasztói felvevőpiac nagy kihívást jelent az ország minden gazdasági partnere számára. A magyar vállalkozásokat így kiélezett versenyhelyzet fogadja, melyben azokat a kitörési pontokat kell megtalálni, ahol vállalkozásaink versenyképesek és innovatívak, elősegítve ezzel a hazai foglalkoztatottság javítását is. Közel 19 évi keserves tárgyalássorozatot, illetve az aláírás és ratifikálás körüli belföldi vitákat követően Oroszország ma már a WTO 156. tagja. Magyar szempontból ugyanakkor a Világkereskedelmi Szervezet teljes jogú tagjaként biztosabbá és kiszámíthatóbbá válik az orosz piacra jutás - a kitárgyalt vámoknál magasabb nem lesz, a vámon kívüli akadályokat egységesen, átláthatóan alkalmazza. Terület Lakosság GDP/fő Magyarország km2 9,9 millió fő 13,9 ezer USD Oroszország km2 143 millió fő 12,9 ezer USD

3 Kereskedelmi kapcsolataink
Oroszország a 2., EU-n kívül az 1. kereskedelmi partnerünk. Dinamikusan növekvő külkereskedelem: 2011-ben a kétoldalú áruforgalom 12,45 Mrd USD (+22%) volt: exportunk 3,57 Mrd USD importunk 8,9 Mrd USD 2012 I-VII. hónapban az áruforgalom 6,5 Mrd USD volt: exportunk 1,8 Mrd USD importunk 4,7 Mrd USD Romló külkereskedelmi egyenleg: az export-import arány 2011-ben 1:2,5 volt. Magyarország kereskedelmi partnerországai rangsorában 2011-ben az Oroszországi Föderáció a második, az EU-n kívüli országok közül pedig az első helyen állt. Hazánk Oroszország 18. legfontosabb kereskedelmi partnere (1,3% részesedés), ezen belül 17. legfontosabb exportpartnere (1,5%) és 21. importpartnere (1,1%). A világgazdasági válság hatására 2009-ben a kétoldalú áruforgalom (8,5 Mrd USD) a évi rekordvolumenhez képest csaknem 40%-kal visszaesett, majd a kilábalást megkezdve 2010-ben újra megközelítette a 10,2 Mrd USD-t. 2011-ben a kétoldalú áruforgalom 12,45 Mrd USD volt, mely az előző év azonos időszakához képest 22%-os bővülést jelent. Exportunk 6%-os bővülés mellett 3,57 Mrd USD-t tett ki, míg importunk csaknem 8,9 Mrd USD (+30%) volt. 2012 első hét hónapjában a magyar-orosz áruforgalom 6%-os csökkenést mutatott 2011 azonos időszakához viszonyítva és meghaladta a 6,5 Mrd USD-t, exportunk elérte az 1,8 Mrd USD-t, importunk pedig a 4,7 Mrd USD-t. Egyenlegünk vonatkozásában 2009 óta ismét romló tendencia figyelhető meg: az export-import 2011-ben és 2012-ben is 1:2,5 arányt képvisel a évi 1:2-vel szemben. Ez elsősorban nem az orosz eredetű importunk árumennyiségi bővülésének, hanem a behozatalunk 90%-át kitevő energiahordozók árnövekedésének tudható be. Célunk, hogy az export-import arányt a magyar árukivitel növelésével javítsuk, tehát az energiahordozók túlsúlyát magyar termékek orosz piacra való kivitelével ellensúlyozzuk.

4 A magyar-orosz kereskedelmi kapcsolatok alakulása 2008-2012 júliusa között (M USD)
A évi legjelentősebb magyar exporttermékek: Gyógyszerek (645 M USD), Vezetékes távbeszélő és távíró készülék, videotelefon (636 M USD), Alkatrész rádióhullám elvén működő készülékekhez (245 M USD), Személygépkocsi és más gépjármű (200 M USD), Papírtermékek (160 M USD), Irodai gépek (130 M USD), Gyógyászati készítmények (100 M USD), Automatikus adatfeldolgozó gép és részegységei (70 M USD), Csap, csapszerelvény, szelep és hasonló készülék (62 M USD), Új pneumatikus gumiabroncs (61 M USD). A évi legjelentősebb magyar importtermékek (importunk 90%-a energiahordozó!): Nyers kőolaj és bitumenes ásványokból nyert nyersolaj (4 628 M USD), Földgáz és gáz halmazállapotú más szénhidrogén (2 574 M USD), Kőolajból és bitumenes ásványokból nyert olaj (802 M USD), Szintetikus gumi és faktisz (280 M USD), Vasérc (112 M USD).

5 Gazdasági partnerség Kereskedelmi kapcsolataink erős gyökerekkel, sok évtizedes múlttal rendelkeznek. Egyre aktívabb üzleti érdeklődés mindkét országban. Pozitív államközi kapcsolatok. Folyamatos és kölcsönös felsőszintű látogatások. Regionális kapcsolatok fejlesztése. Energetikai stratégiai partnerség. Oroszországgal fenntartott kereskedelmi kapcsolataink évtizedekre nyúlnak vissza, nem utolsó sorban erős történelmi gyökerekkel rendelkeznek. Habár a rendszerváltás után némileg megtorpant az együttműködés, az üzleti körök az utóbbi években ismét egyre aktívabban keresik a lehetőségeket a magyar és az orosz piacon. Államközi kapcsolataink rendben vannak mind szövetségi, mind regionális szinten. - Gyakori felsőszintű látogatások: miniszteri, államtitkári szintű tárgyalások, valamint az évente sorra kerülő Magyar-Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság (KKB) ülésszakai is megfelelő fórumot biztosítanak a magyar-orosz együttműködés aktuális kérdéseinek tisztázására, új irányok kijelölésére. - A nagyvárosok mellett az oroszországi jogalanyokra is kiemelt figyelmet fordítunk. Ennek jegyében évek óta bővítjük a jogalanyok vezetésével kötött gazdasági együttműködési megállapodások körét (jelenleg 9 aláírt GEM-mel rendelkezünk, pl. Omszk és Szverdlovszk megyével), és a Moszkvai Kereskedelmi Képviseleten kívül 3 regionális KGSZ-irodát tartunk fenn (Szentpétervár, Rosztov-na-Donu, Jekatyerinburg). - Az évtizedek óta folyamatosan importált hatalmas mennyiségű energiahordozó hosszútávú stratégiai energetikai partnerré teszi Oroszországot a számunkra.

6 A magyar-orosz gazdasági kapcsolatok a magyar államigazgatásban
A magyar-orosz kapcsolatok fejlesztéséért felelős kormánybiztos: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Magyar-Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság (KKB) Keleti Nyitás program A magyar-orosz gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelős kormánybiztosi pozíciót január 1-jétől Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter látja el. Munkáját a minisztériumon belül külön kormánybiztosi titkárság segíti, mely a KKB magyar tagozatának tevékenységét is koordinálja, illetve szorosan együttműködik Dr. Keskeny Ernő FÁK-stratégiáért felelős KüM miniszteri biztossal is. A Magyar-Orosz KKB VI. ülésére március 18-án, Moszkvában került sor, a következő VII. ülésre várhatóan 2013-ban, Budapesten kerül sor. Az ülésszak alatt a hagyományoknak megfelelően várhatóan ágazati (pl. energetikai, turisztikai, egészségügyi) munkacsoport-ülések, valamint multiszektorális üzletember-találkozó is lesz. A Kormány által a közelmúltban elfogadott, június 1-jén megkezdett Keleti Nyitás programmal összhangban Oroszországot továbbra is kiemelt külgazdasági stratégiai partnernek tekintjük. A NGM vezetése a Kormányon belül elsők között hajtja végre a program teljesítéséhez szükséges tudásközpont kialakítását. Ehhez kapcsolódva tárcánk és háttérintézményei (pl. HITA) többek közt új főosztályok, osztályok felállításával igyekszik elősegíteni gazdaságpolitikánk eredményességét, valamint a keleti országokkal, köztük Oroszországgal fenntartott kapcsolataink fejlesztését.

7 II. Kapcsolataink fejlesztési lehetőségei
Kapcsolataink jelenlegi helyzete megfelelő táptalajt biztosít a további fejlődéshez, a kereskedelmi volumen és a kölcsönös befektetések növeléséhez is. A kereskedelmi-befektetési tevékenység bővüléséhez azonban elengedhetetlen a vállalati szintű aktivitás növelése, a projektszemléletű cselekvés, ill.. új, korszerű és hosszútávú együttműködési formák hasznosítása: - kutatási és technológia-exporton alapuló együttműködés, - vegyesvállalatok alapítása, - műszaki-fejlesztési kooperáció kidolgozása, - tartós oroszországi kapcsolatrendszer kialakítása, - high-tech együttműködés, stb. Az orosz piacra történő magyar áruszállításokhoz, projektek megvalósításához igénybe vehető a jól működő MEHIB-Eximbank exportfinanszírozási és –biztosítási konstrukció. A nagyvárosok mellett az oroszországi régiók is egyre nagyobb figyelmet kapnak a szövetségi vezetéstől - ennek és a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően szaporodnak a regionális üzleti lehetőségek. Ezek a magyar vállalatok számára nemcsak a gyakran kisebb konkurencia, de a frekventált városoknál sokkal jobb feltételek miatt is vonzóak lehetnek. A régiók gyakran a központinál kedvezőbb adófeltételeket tudnak ajánlani és nagyobb figyelmet is fordítanak egy-egy üzletember delegáció érkezésére. Érdemes tehát figyelni a tenderfelhívásokat, pályázatokat, valamint érdeklődni a regionális külgazdasági szakdiplomata irodáknál is. Az orosz vezetés a külföldi befektetők részére kedvező környezetet szeretne teremteni, így központi irányítással Különleges Gazdasági Övezeteket (KGÖ) hoztak létre. Eddig 25 jött létre: ipari-termelési, technológiai-innovációs, turisztikai-szabadidős és kikötői-logisztikai zónák. Különleges gazdasági övezet működik pl. a Moszkva környéki Zelenográdban és Dubnában, Tomszkban és Szentpéterváron. Előnyeik: egyablakos ügyintézés, vámszabadterület, elérhető szakképzett munkaerő, stabilitás, olcsó infrastruktúra, adókedvezmények, stb. Oroszország WTO-tagsága új, feltárandó lehetőségeket rejt magában a magyar vállalkozások számára. Ahogy már említettem, kiszámíthatóbbá és tervezhetőbbé válik a piacra jutás, Oroszország csökkenti a behozatali vámokat és a várakozások szerint átláthatóbbá válik az orosz piac. Ez könnyíti a kereskedelmet, hiszen a piaci szabályok korábbi gyakori változása, továbbá azok bevezetésének és végrehajtásának bizonytalanságai sok nehézséget okoztak. (illusztráció: KGÖ-k Oroszországban, pl. bal felső sarokban – Szentpétervári technológiai-innovációs zóna, jobb alsó sarokban – Lipecki ipari-termelési zóna.) Új együttműködési formák Oroszországi régiók fejlődése – új lehetőségek Különleges gazdasági övezetek WTO tagság

8 Nagyszabású fejlesztési programok
Modernizációs, innovációs törekvések Állami fejlesztési programokhoz való csatlakozás Privatizációs program A modernizáció és innováció Oroszország társadalmi-gazdasági fejlesztésében prioritást élvez, a modernizációs partnerségi programhoz való csatlakozás egyrészt EU-orosz, másrészt kétoldalú kapcsolatokban is napirenden van. A program számos irányban halad, a megvalósításához szükséges fő feladatok többek között: WTO- és OECD-csatlakozás (ebből a WTO megvalósult), az állami nagyvállalatok privatizációs programja, szélessávú internethálózat kialakítása az egész országban, stb. Oroszországban továbbra is négy, a szövetségi kormányzat által hosszú távra meghirdetett és támogatott nagy állami fejlesztési program megvalósítása van folyamatban a következő ágazatokban: Lakásépítés, Mezőgazdaság-élelmiszeripar, Egészségügy, Oktatás. Ezen programok megvalósításába magyar vállalkozók is sikerrel bekapcsolódhatnak. Kiemelt területek: állattenyésztési és növénytermesztési technológiák átadása, farmergazdaságok, hús- és tejfeldolgozó üzemek létesítése, lakó- és közhasznú ingatlanok építése és rekonstrukciója, hulladékfeldolgozás, gyógyszerek és egészségügyi berendezések szállítása, víztisztítás, csatornarendszerek rekonstrukciója. Az orosz kormány a közelmúltban meghozta az állami / részben állami vállalatok további privatizációjának menetére vonatkozó döntést. Eszerint 2016-ig az állam teljes kivonulását irányozzák elő bizonyos vállalatokból (pl. VTB-Külkereskedelmi Bank), ill. más részvénytársaságokban az állami tulajdon 50%-ra vagy 75%-ra való csökkentését tervezik (pl. orosz államvasutak). A privatizáció során – a stratégiai ágazatok kivételével - az orosz állam tágra nyitja kapuit a külföldi befektetők előtt is, megkönnyítve ezzel modern technológiák meghonosítását az orosz ipar és mezőgazdaság területén. (illusztráció: az orosz államvasutak szerelvénye)

9 Külgazdasági szakdiplomata-hálózat Oroszországban
Jelenleg a moszkvai Kereskedelmi Képviselet mellett három regionális külgazdasági irodánk működik Oroszországban: Szentpéterváron és Jekatyerinburgban a helyi magyar főkonzulátusok keretében, Rosztov-na-Donuban pedig önálló képviseletként. Külgazdasági szakdiplomatáink készséggel nyújtanak segítséget a hazai vállalkozásoknak az oroszországi piacon való sikeresebb szereplés érdekében. A moszkvai Kereskedelmi Képviselet és a regionális irodák a magyar export szempontjából kiemelt orosz régiókban rendszeresen rendeznek üzleti fórumokat - a partnerrel előre egyeztetett konkrét tematikai alapján, ennek megfelelő profilú magyar vállalati részvétellel. Emellett a jelentősebb kétoldalú eseményekkel, állami látogatásokkal párhuzamosan is sor kerül (általában multiszektorális) üzletember-találkozókra, üzleti fórumokra – ilyen pl. a KKB ülésszaka is. A szervezett magyar megjelenés legfőbb előnye, hogy a magyar exportőröket rendre fogadja a meglátogatott régió vezetése is, amelynek naprakész rálátása van a területén felmerülő jelentősebb igényekről, valamint kapcsolatrendszere és tekintélye révén ráhatása is van a helyi vállalkozói körökre. Ezeken a rendezvényeken lehetőség van a helyi üzleti körökkel való kétoldalú tárgyalásokra is. Moszkva Palásthy György Szentpétervár Nagy Gábor Ferenc Jekatyerinburg Varga Tamás Rosztov-na-Donu Kádár András

10 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket és további gyümölcsöző munkát kívánok!