JPTE Pollack Mihály Műszaki Kar Környezetmérnöki Tanszék

Az előadások a következő témára: "JPTE Pollack Mihály Műszaki Kar Környezetmérnöki Tanszék"— Előadás másolata:

1 JPTE Pollack Mihály Műszaki Kar Környezetmérnöki Tanszék
Ipari Technológiák és Szennyezéseik Egységes Környezethasználati Eljárás (EKHE) JPTE Pollack Mihály Műszaki Kar Környezetmérnöki Tanszék Összeállította: Tiderenczl József

2 A tárggyal összefüggő szabályozások 1.
Hazai jogszabályok: 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 148/1999. X.13.) Korm. rendelet az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban (Finnország) február 26. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről (röviden: Espoo-i Egyezmény) Európai Közösségi irányelvek: A Tanács 85/337/EGK irányelve (1985. június 27.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról A Tanács 96/61/EK irányelve - IPPC direktiva - (1996. szeptember 24.) a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről

3 A tárggyal összefüggő szabályozások 2.
A Tanács 97/11/EK irányelve (1997. március 3.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK irányelv módosításáról Arhusi Egyezmény (1998. június 25.) az információk elérhetőségéről, a nyilvánosság részvételéről a a döntéshozatalban és az igazságszolgál-tatáshoz való jog a környezetvédelmi ügyekben. Az Európai Parlament és a Tanács 2003/35/EK irányelve (2003. május 26.) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról Alapvetően a fenti szabályozások határozzák meg a hazai komplex - környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati – eljárások célját, tartalmát, módszereit és lebonyolításuk rendjét.

4 Komplex szabályozás 1. A környezetvédelmi törvény (Kt.) 13. § -a előírja a környezeti elemek egységes védelmét: (1) Minden környezeti elemet önmagában, a többi környezeti elemmel alkotott egységben és az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével kell védeni. Igénybevételüket és terhelésüket ennek megfelelően kell szabályozni. (2) A környezeti elemek védelme egyaránt jelenti azok minőségének, mennyiségének és készleteinek, valamint az elemeken belüli arányok és folyamatok védelmét. (3) Valamely környezeti elem igénybevételének, illetve terhelésének megelőzése, csökkentése vagy megszüntetése céljából nem engedhető meg más környezeti elem károsítása, szennyezése. A környerzet magas szintű védelme elsősorban az elővigyázatosság és a megelőzés elvén alapul!

5 Komplex szabályozás 2. A környezeti hatásvizsgálati (KHV) és az egységes környezethasználati eljárás (EKHE) a környezeti elemek egységes védelmét komplexen, az elővigyázatosság, a megelőzés, továbbá a szubszidiaritás elvén biztosítja. Az EKHE azért komplex és egységes, mert magába foglalja (integrálja) – a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság jogkörébe tartozó – összes: - a föld és talaj, - a felszíni és felszín alatti vizek, - a levegő, - a zaj és rezgés, - a természet, az élővilág és a táj védelmére és - a hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelemre, valamint a vizek használatára vonatkozó engedélyeket! ( a következő Táblázat az engedélyek sokféleségét jelzi )

6 ENGEDÉLYEK HIERARCHIÁJA
Eljáró hatóság, szakhatóság Előzetes, létesítési típusú (elvi, feljogosító) eljárások, engedélyek Építési típusú (konkrét megvalósításra szóló) eljárások, engedélyek Használatbavételi, működési, üzemelési (+ módosításaik) típusú eljárások, engedélyek, Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség EV vagy EK KHV (összevont vagy EKHE összekapcsolt) kármentesítés (talaj, víz) elvi vízjogi engedély építési engedéllyel műszaki beavatk. vízjogi létesítési eng. levegővédelmi engedély hulladékkezelési engedélyek határértékek (L,V,Z, T) kármentesítés kivitelezése vízjogi üzemelési engedély működési engedély (felülvizsg.) EKHE módosítás Építési hatóság Energiahivatal Bányakapitányság Állateü. és Élelmiszerell. Közlekedés TMBF Önkormányzat (jegyző) elvi építési engedély erőmű létesítési engedély bányatelek kut., fektetési eng. élelmiszerüzem létesítési eng. közút, vasút (fejlesztési terv) építési engedély közl. építési engedély tartály, stb. engedély használatbavételi eng. erőmű üzemelési eng. bánya termelési,.műsz.-üzemi terv élelmiszeripari működési eng. állati hulladék kezelési eng. közlekedés üzembe helyezési eng. telepengedély üzletek, stb. műk. eng. ÁNTSZ Növény- és Talajvéd.Szolg. Erdőfelügyelet 10 éves erdőkitermelési terv radiológiai tevékenységi eng. talajvédelmi engedély erdőművelési engedély

7 Az IPPC irányelv céljai
A 96/61/EC IPPC (Integrated Pollution Prevention and Control) Irányelv 1996-ban lépett hatályba, de csak 1999 októberétől alkalmazzák EU szerte. Az IPPC direktíva szabályozza a mellékletében felsorolt tevékenységeknél a termelésből származó : 1. szennyezések integrált megelőzését és ellenőrzését 2. levegőbe, vízbe és földbe jutó emissziók megszűntetését, illetve csökkentését 3. hulladékok kezelését a környezet egészének magas szintű védelme érdekében. (Az egy engedélybe foglalt egységes szabályozás megakadályozza a szennyezések átvitelét a környezeti elemek között.) Az IPPC direktíva nem szabályozza: Az előállított termékek által okozott szennyezést

8 Az IPPC szemlélet központi elemei
A szabályozás pillérei: az integrált engedélyezési eljárás az elérhető legjobb technika (BAT = Best Available Techniques) alkalmazása a BAT-on alapuló kibocsátási határértékek és egyéb feltételek meghatározása továbbá kiemelt jelentőségű: a hatóságok közötti koordináció, a nyilvánosság bevonása (2003/35/EK irányelv) az engedélyezési eljárásba és a szabályozott információcsere a tagállamok között

9 Az IPPC irányelv alapelve: az üzemeltető kötelezettsége, hogy
a elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazásával megfelelő intézkedéseket tegyen a szennyezés/terhelés megelőzésére; ne okozzon (káros) szennyezést; akadályozza meg a hulladékok keletkezését, vagy kezelje, vagy káros hatásokat kizáróan ártalmatlanítsa; az energiát hatékonyan használja; megelőzze a baleseteket és korlátozza következményeiket; a tevékenység felhagyásakor akadályozza meg a szennyezés kockázatát és gondoskodjon a terület rekultivációjáról; Ezeket az alapelveket a hatóságoknak az engedélyben érvényesíteni kell !

10 Az IPPC irányelv továbbá előírja:
Új vagy jelentősen megváltozott berendezés csak engedéllyel üzemelhet A kérelem és dokumentációja tartalmi követelményeit A hatóságok koordinált részvételét az engedélyezésben Az engedély tartalmi követelményeit Az elérhető legjobb technikánál (BAT) is szigorúbb előírások alkalmazhatóságát a környezetminőségi követelmények betartása érdekében A nyilvánosság tájékoztatását és részvételét az eljárásokban Határon túli jelentős káros hatás esetén az érintett állam tájékoztatását és részvételi lehetőségét az engedélyezésben (Espoo-i Egyezmény) Az üzemeltetés, a technológia változásainak engedélyeztetését Az engedély rendszeres felülvizsgálatát a körülmények változására tekintettel: pl. új emissziós határértékek, az elérhető legjobb technikák (BAT) fejlődése, üzembiztonság, új törvényi előírások miatt Az üzemeltető kötelezettségeit: a hatósági ellenőrzés, mintavétel feltételeinek biztosítása, monitoring eredményeinek rendszeres átadása Adatszolgáltatási és információs kötelezettségeket

11 Az IPPC engedély tartalma
Az engedélynek tartalmaznia kell: Emissziós határértékeket (vízre, levegőre,földre) A talajra és talajvízre, valamint a hulladékok kezelésére vonatkozó követelményeket BAT előírásokat a helyi körülményekre és a nagy távolságú, határon átterjedő szennyezés minimalizálására tekintettel A monitoring előírásokat (mérési metodológia, gyakoriság, kiértékelés és adatszolgáltatás, a megfelelőség igazolására) Különleges üzemállapotokra (indítás, szivárgás, üzemzavar, ideiglenes leállás , felhagyás) vonatkozó előírásokat A hatóság által szükségesnek tartott speciális előírásokat Meglévő üzemnél, ha szükséges: A szennyezés-csökkentési intézkedési terv teljesítésének idejére (6 hónap) vonatkozó átmeneti előírásokat

12 A hazai szabályozás fejlődése
Az IPPC direktíva hazai alkalmazását az egységes környezethasználati engedélyezési (EKHE) eljárásról szóló 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet írta elő. A többször módosított 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet a 97/11/EK irányelvvel módosított 85/337/EGK irányelveken alapuló környezeti hatásvizsgálati (KHV) eljárást szabályozta. A két rendelet összevonását, egységesítését és egyszerűsítését az alábbiak indokolták: A KHV két fázisa és az EKHE eljárás egymás utáni lefolytatása a gyakorlatban nagyon elhúzódott (min. 450 nap volt) – rövidítés Az eljárások valós időigénye előre nehezen becsülhető, tervezhető volt (ismétlődő hiánypótlások, fellebbezések, eljárási elemek, Espoo-i eljárás stb.) – kiszámíthatóság növelése Az eljárási rendszer túl kötött volt, nem adott lehetőséget rövidebb eljárásra még abban az esetben sem, ha a tervek már a kezdeti szakaszban részletesen kidolgozhatók voltak - rugalmasság A KHV és az EKHE eljárások rendjében és a tartalmi követelményeik között sok párhuzamosság, ismétlődés volt (pl. a BAT-nak való megfelelés vagy a létesítmény teljes életciklusának vizsgálata) - egyszerűsítés Az újra szabályozás menete: A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv. módosítása Új, közös KHV-EKHE rendelet, mely felváltja a 20/2001. (II.14.) és a 193/2001. (X.19.) Korm. rendeleteket (és amely már szintén többször módosításra került): 314/2005. (XII.25.) Korm. rend.

13 Fontos fogalmak 1. KTv szerint: Környezetállapot ért. I. szerint:
Környezetterhelés: valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közve-tett kibocsátása a környezetbe; Környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése; Környezetszennyezettség: a környe-zetnek vagy valamely elemének a környezet hatására bekövetkezett, szennyezettségi szinttel jellemezhető állapota; Környezetveszélyeztetés: a környe-zetkárosodás (környezeti elem mérhető, jelentős kedvezőtlen változása, illetve romlása) bekövetkezésének közvetlen veszélye; Környezetkárosítás: az a tevékeny-ség vagy mulasztás, amelynek hatására környezetkárosodás következik be; Környezetállapot ért. I. szerint: Környezetterhelés: - Környezetszennyezés: - Környezetszennyezettség: Környezetveszélyeztetés: Környezetkárosítás: -

14 (új levegővédelmi rendelet fogalmi meghatározásai !)
Fontos fogalmak 1. a. levegőterhelés (emisszió): légszennyező anyag levegőbe juttatása; légszennyezés: légszennyező anyag kibocsátási határértéket meghaladó mértékű levegőbe juttatása; levegőterheltségi szint (immisszió): a levegőben valamely légszennyező anyag koncentrációja vagy a légszennyező anyag adott időtartam alatt felületekre történt kiülepedése; egészségügyi határérték: a tudományos ismeretek alapján meghatározott levegőterheltségi szint, amely tartós (mi a tartós?, átmenetit okozhat?) egészségkárosodást nem okoz; légszennyezettségi határérték: az emberi egészségre, illetve az ökológiai rendszerre gyakorolt káros hatások elkerülése, megelőzése vagy csökkentése céljából, a tudományos ismeretek alapján meghatározott levegőterheltségi szint, amelyet be kell tartani, légszennyezettség: a levegő légszennyezettségi határértéket meghaladó levegőterheltségi szintje; terhelhetőség: a légszennyezettségi határérték és az alap levegőterheltségi szint különbsége; (alap levegőterheltségi szint: a vizsgált levegőterhelő forrás környezetében kialakult, más levegőterhelő források által okozott, jogszabályban meghatározott időtartamra vonatkoztatott átlagos levegőterheltségi szint, amelyhez a vizsgált levegőterhelő forrás kibocsátásának hatása hozzáadódik;) (új levegővédelmi rendelet fogalmi meghatározásai !)

15 Fontos fogalmak 2. Környezetre gyakorolt hatás: a környezetben környezetterhelés, illetőleg a környezet igénybevétele következtében bekövetkező változás; Hatásterület: az a terület vagy térrész, ahol jogszabályban meghatározott mértékű környezetre gyakorolt hatás a környezethasználat során bekövetkezett vagy bekövetkezhet; Érintett: azon személy, szervezet, aki vagy amely a hatásterületen él, tevékenykedik; Kibocsátási határérték: a környezet-nek vagy valamely elemének jogsza-bályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű terhe-lése, melynek meghaladása – a min-denkori tudományos ismeretek alap-ján – környezetkárosodást idézhet elő; Környezetre gyakorolt hatás: = ? Környezeti hatás: az emberi tevékeny-ség okozta olyan állapotváltozás, amely környezetvédelmi szempont-ból értelmezhető és értékelhető. Hatásterület: hatásterületnek azt a lehatárolható területet nevezzük, amelyen az adott tevékenység vala-mely hatótényezőjének következté-ben minősíthető változás áll be a környezet állapotában, azaz amelyre a tevékenység által előidézett hatásfolyamat kiterjed. Érintett: - Kibocsátási határérték: (emisszió-norma) a megengedhető szennyezés jogszabályban rögzített, az illetékes hatóság által meghatározott mértéke. Megkülönböztetünk területi kibocsátási határértéket és technológiai kibocsátási határértéket.

16 Fontos fogalmak 3. Szennyezettségi határérték: a környezet valamely elemének olyan — jogszabályban meghatározott — mértékű szennyezettsége, amelynek meghaladása — a mindenkori tudományos ismeretek alapján — környezetkárosodást vagy egészségkárosodást idézhet elő; Elérhető legjobb technika: a korszerű technikai színvonalnak, és a fenntartható fejlődésnek megfelelő módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások, környezetterhelések megelőzése és – amennyiben az nem valósítható meg – csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátások határértékének, illetőleg mértékének megállapítása alapjául szolgál. Szennyezettségi határérték: Elérhető legjobb technika: (BAT a best available technology rövidítése). A legismertebb technológiai követelmény, melyet egyebek között az Európai Unió is alkalmaz. Az EU által alkalmazott rövidítés: BATNEEC, magyar fordításban: az elérhető legjobb megoldás, amely egyben nem jár túlzott költségkihatással.

17 Fontos fogalmak 4. Ennek értelmezésében:
– legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében; – az elérhető technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy előállítják-e, és amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető; – a technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik, a környezet helyreállítását végzik Ennek megfelelően az ismert és elérhető megoldások idézhetnek elő bizonyos külön költséget, de ez a költségvonzat nem lehet aránytalan és túlzott, mert akkor az alkalmazás realitása megkérdőjelezhető. A technológiákat úgy tekinthetjük, mint amelyek elsősorban a termelés, szolgáltatás, tehát a kérdéses gazdasági tevékenység tényleges technológiáját jelentik. Az elérhetőség magában foglalja azokat a technológiákat, amelyek a gyakorlatban alkalmazhatók, mégpedig elfogadható költséggel. A „legjobb” a környezetvédelem szempontjából minősít.

18 Fontos fogalmak 5. 314-es rend. szerint:
Érintett nyilvánosság: az a természe-tes személy, jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aa) akire (amelyre) az e rendelet szerinti eljárásban hozott döntés kihat, vagy kihathat, vagy ab) aki (amely) az e rendelet szerinti eljárásban hozott döntésben egyébként érdekelt. Környezethasználó: aki – a Kvt. 4. § 9. pontjára figyelemmel (környezethasz-nálat: a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenység;) – az 1. § szerinti (A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az 1–3. számú mellékletben megha-tározott tevékenységekre, létesítményekre, va-lamint azok jelentős módosításaira, változtatá-saira (a továbbiakban együtt: tevékenység) terjed ki.) tevékenység megvalósítását kérelmezi vagy olyat folytat. Környezetállapot ért. I. szerint: Érintett nyilvánosság: - Környezethasználó: -

19 Fontos fogalmak 6. Létesítmény: minden olyan helyhez kötött műszaki egység, ahol egy vagy több, a 2. számú mellékletben felsorolt tevékenység, és bármely más, azzal technológiailag összefüg-gő tevékenység folyik, amely műsza-kilag kapcsolódik az adott telephe-lyen folytatott tevékenységhez, és amely szennyezőanyagkibocsátással jár, vagy szennyező hatású; Jelentős változtatás: az üzemeltetés-ben, annak körülményeiben, funkció-jában, a létesítmény kiterjedésében, termelési kapacitásában végrehaj-tandó olyan módosítás vagy bővítés, amely a tevékenység környezetre, vagy az emberi egészségre gyakorolt hatását kedvezőtlenül befolyásolja. ? KHV –nél: 15 pontban részletezve !! Létesítmény: - Jelentős változtatás: -

20 Fontos fogalmak 7. A tevékenység szakaszai:
Telepítés: a tevékenység gyakorlásához szükséges feltételek megteremtése, különösen a területfoglalás, az építési terület előkészítése, az építés, a berendezések felszerelése. 2. Megvalósítás: a tevékenység tényleges gyakorlása, különösen a létesítmény működtetése, üzemelése, használata. Felhagyás: a tevékenység megszüntetése. A tevékenység hatásainak vizsgálatát és értékelését szakaszonként megkülönböztetve kell elvégezni.

21 A 314-es rendelet tartalmazza
Az előzetes vizsgálat, illetve konzultáció A környezeti hatásvizsgálati (1. vagy 3. számú) Az egységes környezethasználati engedélyezési (2. számú) eljárásokra – a mellékletekben felsorolt tevékenységekre –, valamint az ezekben szükség esetén sora kerülő 4. Nemzetközi eljárásokra vonatkozó szabályokat. Engedéllyel megkezdhető tevékenységnek minősülnek: az 1. – 3. sz. mellékletekben meghatározott: tevékenységek, létesítmények, és azok jelentős: változtatásai vagy módosításai

22 Mellékletek a környezeti hatásvizsgálat köteles
1.számú melléklet tartalmazza: a környezeti hatásvizsgálat köteles 2. számú melléklet tartalmazza: az egységes környezethasználati engedélyhez kötött 3. számú melléklet és a 13. sz. melléklet tartalmazza: a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységeket.

23 A tevékenység megkezdéséhez
ha: a) csak az 1. mellékletben szerepel, KHV eljárás alapján: környezetvédelmi engedély, b) az 1. és 2. mellékletben egyaránt szerepel, KHV és EKHE eljárás alapján: egységes környezethasználati engedély, c) csak a 2. mellékletben szerepel, EKHE eljárás alapján: d) csak a 3. mellékletben, szerepel és (illetve a 13. melléklet alapján) várható hatásai jelentősek, KHV eljárás alapján: e) a 2. és 3. mellékletben egyaránt szerepel és várható hatásai: - jelentősek, KHV és EKHE eljárás alapján, - nem jelentősek, EKHE eljárás alapján: egységes környezethasználati engedély szükséges. (Ha csak a 3. mellékletben szerepel és várható hatásai nem jelentősek, nincs szükség komplex engedélyre!)

24 További mellékletek 4. számú: Az előzetes vizsgálati dokumentáció tartalma 5. számú: A környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjai 6. számú: A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményei 7. számú: A hatásterület meghatározása a környezeti hatástanulmány készítésekor 8. számú: Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményei 9. számú: Az elérhető legjobb technika meghatározásának szempontjai 10. számú: A kibocsátási határértékek megállapítása során minden esetben figyelembe veendő szennyező anyagok 11. számú: Az egységes környezethasználati engedély tartalmi követelményei 12. számú: Az előzetes konzultációban részt vevő közigazgatási szervek 13. számú: Adatlap a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához 14. számú: Előzetes szakhat. áll.fogl. esetén az ügyfél által benyújt. dok.

25 AZ ELJÁRÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA
TEVÉKENYSÉGEK ELJÁRÁSOK Előzetes vizsgálat vagy konzultáció Engedélyezési eljárások Csak KHV eljárás Csak EKHE eljárás Összevont KHV és EKHE Összekapcsolt KHV és EKHE Csak 1. mellékletbe tartozó (KHV köteles) Hatástanulmány tartalma (6. melléklet) Környezetvé-delmi engedélyről való döntés Csak 2. mellékletbe tartozó (EKHE köteles) EKH dokumentum tartalma (8. melléklet) EKH engedélyről való döntés 1. és 2. mellékletbe tartozó (KHV és EKHE köteles) KHT tartalma EKH dokumentum tart. KHV és EKHE összevonható-e? 1. KHV lezárás 2. EKH engedélyről való döntés Csak 3. (és 13.) mellékletbe tartozó (esetileg KHV köteles) Jelentős-e a hatás? Jelentős hatás : KHV engedélyről való döntés Igen: KHT tartalma Nem: Más eljárás 2. és 3. mellékletbe tartozó (esetileg KHV köteles, de EKHE köteles) EKH Igen: KHT tart EKH tart. Nem: EKH dok tartalma

26 Előzetes vizsgálat vagy konzultáció
Mikor kerül sor az előzetes vizsgálatra? Előzetes vizsgálat kötelező: a) a rendelet 3. mellékletében felsorolt tevékenységeknél b) a rendelet 2. mellékletében (?) és 3.mellékletében egyaránt szereplő tevékenységeknél Előzetes vizsgálat kérelmezhető: ha a tevékenység a 3. melléklet küszöbértékét nem éri el (kritérium hiány) és nem tartozik a 2. mellékletbe. A környezethasználó kérésére előzetes konzultáció (2009. évi módosítás szerint) lehetséges, ha a tevékenység: az 1. mellékletben szerepel (kötelező KHV) az 1. és 2.mellékletben egyaránt szerepel (kötelező KHV + EKHE) csak a 2. mellékletben szerepel (nem tartozik a 3.mellékletbe!!) Eltérések a konzultációnál: - szakhatóságok bevonása (észrevételt tehetnek) - szóbeli konzultáció lehet a szakhatóságokkal és környezethasználóval Tehát a 3. mellékletben szereplő tevékenységek csak előzetes vizsgálattal, míg a többi közvetlenül vagy konzultációval indíthatók! Az előzetes vizsgálat lezárását követően a környezetvédelmi, vagy az egységes környezethasználati engedély 2 éven belül kérhető meg, de ez a környezethasználó kérésére egy évvel meghosszabbítható.

27 Előzetes vizsgálat, konzultáció célja
Az előzetes vizsgálatnál megállapítani, hogy: Várható-e jelentős hatás a környezet valamely elemére vagy rendszerére? Ha igen, mi legyen a környezeti hatásvizsgálat tartalma? Ha KHV és EKHE köteles is (és a környezethasználó nem kéri a KHV és az EKHE összekapcsolását) mi a benyújtandó együttes dokumentáció tartalma? Ha nem KHV köteles, de EKHE köteles, mi legyen a benyújtandó dokumentáció tartalma? Országhatárokon átterjedő hatás van-e (kell-e a KHV vagy EKHE eljárásban értesíteni hatásviselő országot)? Espoo-i Egyezmény! Melyek a kizárható alternatívák? Egyáltalán lehetséges-e vagy nem a tevékenység? Településrendezési kizáró ok megszűntethető-e? Ha nem KHV, és nem EKHE köteles milyen más engedélyek kellenek? Melyek az ezekben figyelembe veendő környezetvédelmi feltételek? A konzultációnál: vélemény a 2., 3., 5., 6. és 7. pont alattiakról. (Tehát nincs döntés az Espoo-i eljárásról!)

28 Közös elemek KHV-EKHE esetén
az engedélykérő azonosító adatai; államtitok, szolgálati, vagy üzleti titkok elkülönítése, ill. helyettesítése; technológia (BAT), alapanyagok, hulladékok; kibocsátások (levegő, víz, talaj, zaj); környezeti hatások, hatásterület; termékek fajtái, minősítő okirata (ha van ilyen); országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezésének lehetősége; szakhatóságok részvétele; nyilvánosság biztosítása, közmeghallgatás; stb.

29 KHV-EKHE eljárások összehangolása
Előzetes vizsgálat vagy konzultáció nem hatásvizsgálat köteles Környezeti hatásvizsgálat* a tevékenység környezetvédelmi engedély Egységes környezethasználati engedélyezés* egységes környezethasználati engedély * A környezeti hatásvizsgálati (KHV) és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás (EKHT) együttes lefolytatása esetén az összevont vagy összekapcsolt eljárás egységes környezethasználati engedély kiadásával zárul.

30 Összevont KHV és EKHE eljárás
A KHV és EKHE eljárás összevonása akkor lehetséges, ha az alkalmazott technológia ismerete, a tervezés készültségi szintje, az elérhető legjobb technikáról rendelkezésre álló információk lehetővé teszik. Kérelem + dokumentáció: KHV + EKHE tartalommal ( melléklet) de felesleges ismétlések nem szerepelhetnek benne!

31 Összekapcsolt KHV + EKHE eljárás
A környezethasználó kérelmére összekapcsolt eljárás alkalmazható, amelyben: Az első szakasz a KHV eljárás. A végén kiadott végzésben kerülnek előírásra – ha nincs kizáró ok – az EKHE eljárás feltételei: - az EKHE tartalma, benyújtási határideje (6, max 12 hó) stb. A második szakasz az EKHE eljárás. A környezetterhelést, kibocsátásokat befolyásoló technológiák létesítése csak az egységes környezethasználati engedély birtokában kezdhető meg !

32 Környezeti hatásvizsgálati eljárás (KHV)
A környezeti hatásvizsgálati eljárást (tartalmát, módszertanát, folyamatát, az egyes környezeti elemeket érő hatások előrejelzését stb.) a Környezetállapot – értékelés I. című tantárgy részletesen tartalmazza. A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet és évi módosításai és a KHV és EKHE eljárások szoros kapcsolódásai azonban elkerülhetet-lenné teszik - legalább tartalmi, rendszerszemléleti és eljárásrendi szinten – a két eljárás összehasonlítását. Tartalmilag a KHV – a létesítés legelső, minden más engedélyezést megelőző fázisában – azt vizsgálja, hogy a a tervezett tevékenység megvalósítása egyáltalán lehetséges-e, illetve a hatások alapján melyek a kedvezőbb, vagy kizárható alternativák a: telepítés helye, gazdasági és társadalmi hatások, leghatékonyabb elérhető technikák stb. szerint.

33 A KHV fő céljai (1) A környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységnek: a) a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, műemlékekre, műemléki területekre és régészeti örökségre), b) a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, éghajlatra, természeti (ökológiai) rendszerre való hatásainak, továbbá c) az előbbi hatások következtében az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében – különösen életminőségében, területhasználata feltételeiben – várható változásoknak meghatározására, valamint ezek alapján történő engedélyezhetőségére (lehet vagy nem ?) terjed ki.

34 A KHV fő céljai (2) Az eljárásba bevonni (tájékoztatni, állásfoglalást kérni): az illetékes államigazgatási szerveket (szakhatóságokat), a hatásterülettel érintett településeket, önkormányzatokat. A nyilvánosságot tájékoztatni, észrevételeiket mérlegelni: érintett települések lakossága, társadalmi és gazdasági szervezetei, érintett környezetvédelmi szervezetek, egyesületek, országhatáron átterjedő jelentős hatással érintett országok. Közmeghallgatást tartani (közérthető és szakmai tájékoztatás, közvetlen kérdések és válaszok lehetősége, vélemények és észrevételek rögzítése). Nemzetközi hatásvizsgálati eljárás lefolytatása (ha az Espoo-i Egyezmény szerint van érintett hatásviselő fél). A 2. – 5. pont alattiak az önálló EKHE eljárásban is szerepelnek! Az ismétlődés elkerülése indokolja az összevont eljárást. Az összekapcsolt eljárásra viszont már minden szakmai kérdés (tervek, technológia, megrendelt berendezések stb.) eldől, tehát más, pontosabb információk állnak rendelkezésre!

35 A hatásterület jelentősége
a kibocsátások által jelentősen érintett terület lehatárolása, a területen található védett értékek számbavétele: - lakosság, - épített környezet (lakó- és középületek, műemlékek), valamint táj, - természeti környezet (növény- és állatvilág, védett vagy „Natura 2000” területek). az érintettek (önkormányzatok, társadalmi és környezetvédelmi szervezetek, lakosság stb.) jogainak érvényesíthetősége: - tájékoztatás, - kérdezés és vélemény nyilvánítás, - közmeghallgatás, - fellebbezési jog. Általában levegő-, víz- vagy zajvédelmi, esetleg tájvédelmi hatásterületeket kell meghatározni. Ezek közül többnyire a levegővédelmi a domináns, a legnagyobb kiterjedésű.

36 A levegővédelmi hatásterület meghatározása
A légszennyező pontforrás közvetlen hatásterülete a vizsgált légszennyező pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol: a pontforrás által kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében várható, a vonatkoztatási időtartamra számított, szabványokban rögzített módon meghatározott, a légszennyező pontforrás környezetében fellépő leggyakoribb meteorológiai viszonyok mellett, a füstfáklya tengelye alatti talajközeli, a forrás által okozott levegőterheltség (koncentráció) változása: a) az egyórás (szálló por esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb; vagy b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb (terhelhetőség: a légszennyezettségi határérték és az alap légszennyezettség különbsége).

37 A levegővédelmi hatásterület meghatározása a) módszerrel

38 A levegővédelmi hatásterület meghatározása b) módszerrel

39 Egységes környezethasználati eljárás (EKHE)
A rendelet előírásai szerint a környezethasználónak tevékenysége során a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazásával intézkednie kell: a környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentéséről; a szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról; a kibocsátás megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre történő csökkentéséről; a hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról; a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről, és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről; valamint f) a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról.

40 Az EKHE engedély tartalma
A felügyelőség: határozatában – a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével – : a talaj, a levegő és víz szennyezésének megelőzése, a zajkibocsátás mérséklése, a hulladékok környezetkímélő kezelése, illetőleg ártalmatlanítása céljából intézkedéseket, környezetvédelmi követelményeket, valamint kibocsátási határértékeket (különösen a 10. számú mellékletben felsorolt szennyező anyagokra) és azok teljesítésére határidőt határoz meg; Ha a környezetvédelmi célállapothoz és a szennyezettségi határértékek betartásához szigorúbb követelmények szükségesek, mint amely a BAT alkalmazásával biztosítható, a felügyelőség további feltételeket is előírhat. A hatáskörébe tartozó – külön jogszabályokban meghatározott – engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni. (A határozat részletes tartalmi követelményeit a 11. számú melléklet tartalmazza!)

41 Az EKHE módosítása Az EKHE határozatlan időre is adható, de legalább 5 évente felül kell vizsgálni. Az EKHE módosítása szükséges, ha: új kibocsátási határérték megállapítása szükséges (új anyag, mennyiségi változás stb.), jelentős változás történt (üzemeltetésben, környezetben stb.) a környezethasználó jelentős változtatást tervez, BAT –ban jelentős fejlődés történt (új határérték, vagy követelmény), a működtetés biztonsága új technikával fokozható, a környezetterhelést szigorúbb határértékekkel csökkenteni kell, és a környezetterhelő (engedélyes) személyében, adataiban bekövetkezett változás esetén. Az engedély hivatalból vagy kérelemre módosítható!

42 EKHE köteles létesítmények ellenőrzése, próbaüzem
Rendszeres ellenőrzés: évente legalább egyszer a felügyelőség helyszínen ellenőrzi az engedélyben foglaltak teljesítését, éves adatszolgáltatási kötelezettség, a felügyelőség által előírt mérő-ellenőrző monitoring rendszer adatainak rendszeres, vagy on-line megküldése: normál és rendkívüli üzemállapotok Próbaüzem: Az üzembe helyezés feltételeként, a megfelelőség igazolására a felügyelőség próbaüzemet írhat elő (ha nem elegendő a helyszíni ellenőrzés)! A környezethasználó max. 6 hónapos próbaüzem után köteles bizonyítani az engedélyben foglaltak teljesítését, pl.: mérésekkel az előírt határértékek betartását, megvalósulási dokumentációval a technológia, a berendezések engedélyezett terv szerinti, vagy minimum azzal egyenértékű kivitelezését, illetve az előírt BAT –oknak való megfelelőségét. Csak ezek ellenőrzését és jóváhagyását követően helyezhető üzembe a létesítmény és folytatható a tevékenység (esetleg megszorításokkal, pótlásokra és további intézkedésekre előírt határidőkkel)!!!

43 Jogkövetkezmények, szankciók
Jogerős EKH engedély nélkül folytatott tevékenységet vagy egy részét a felügyelőség: korlátozhatja (pl. kapacitását, üzemidejét), felfüggesztheti, megtilthatja. Ha az 1. sz. mell. alá tartozó tevékenységet környezetvédelmi engedély, vagy a 3. sz. mell. alá tartozót előzetes vizsgálat nélkül kezdtek meg, az 1. a) – c) pontokon túl – től Ft/napig terjedő bírság!!! A KHV vagy EKH engedélyek előírásaitól eltérő tevékenység esetén – Ft –ig terjedő bírság, + kötelezés előírások betartására, vagy intézkedési terv (6 hó) készítésére, vagy jelentős változás esetén felülvizsgálatra. Környezetveszélyeztetés vagy –szennyezés esetén: az 1. a) – c) alkalmazható, ha a környezethasználó a veszélyeztetés,szennyezés megszűntetésére vonatkozó kötelezésnek nem tesz eleget: az engedély visszavonható, – Ft/nap bírság!!!

44 A nyilvánossághoz való jog biztosítása a rendeletben (1.)
Az Aarhusi Egyezmény (ENSZ EGB egyezmény) három pillére - a környezeti ügyekben - : az információhoz való hozzáférés, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvétele, az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása. Az EK mind a KHV -s, mind az IPPC –s Irányelvekbe beépítette az Aarhusi Egyezmény elveit és előírásait. A 314-es rendeletben a nyilvánosságot biztosítja (a közvetlen hatásterületen élő érintettek és környezetvédelmi szervezetek számára) az előzetes vizsgálat (EV), illetve konzultáció (EK) során: a kérelem benyújtásáról szóló közlemény: Felügyelőség honlapja, önkormányzati közhírré tételét. betekintési lehetőséget a kérelembe és a mellékleteibe, 21 napig észrevételt tehetnek, amelyet a Felügyelőség mérlegel, az érintettek az eljárás során később keletkező jegyzőkönyvekbe, szakhatósági állásfoglalásokba és szakértői véleményekbe is betekinthetnek, a határozatot (EV), illetve a felügyelőség véleményét (EK) is közzé kell tenni.

45 EKHE közérthető összefoglaló
EKHE eljárás esetén a közleményhez közérthető összefoglalót is kell csatolni, amely tartalmazza: a tevékenység ismertetését, különös tekintettel az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazására; a hatásterület bemutatását; a tevékenység várható kibocsátásait és ezek környezetre, emberi egészségre gyakorolt hatásait; a szennyezés megelőzésére, illetőleg a terhelés csökkentésére alkalmas tervezett vagy megtett intézkedéseket; a kibocsátások ellenőrzésének módszereit; a környezeti hatással járó balesetek megelőzésére, ezek bekövetkezése esetén azok környezeti következményeinek csökkentésére irányuló intézkedéseket; a lakosság tájékoztatása érdekében megtett, illetve tervezett intézkedéseket.

46 A nyilvánossághoz való jog biztosítása a rendeletben (2.)
A KHV és a KHV – EKHE összevont eljárásban: a közlemény ugyanolyan (+ közérthető összefoglaló az érintett településeknek), a betekintési lehetőség 30 nap, az érintettek az eljárás során később keletkező szakértői véleményekbe, hiánypótlásokba és szakhatósági állásfoglalásokba, valamint lényeges környezeti információkba is betekinthetnek, a Felügyelőség közmeghallgatást tart (min. 22 nap közhírré tétel), ameddig az érintettek észrevételt tehetnek, a közmeghallgatásról készült jegyzőkönyvet nyilvánossá kell tenni, a környezeti hatás szempontjából lényeges észrevételeket a Felügyelőség a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja és értékeli, a határozatot (vagy – összekapcsolt KHV és IPPC esetén – a végzést) nyilvánossá kell tenni (a Felügyelőség honlapján és az önkormányzatoknál is!), a határozatot, illetve a végzést az érintettek megfellebezhetik!

47 A nyilvánossághoz való jog biztosítása a rendeletben (3.)
Az EKHE eljárásban: A nyilvánosságot új létesítmények engedélyezésénél és jelentős változás, vagy változtatás tervezése, valamint új kibocsátási határértékek megállapítása esetén kell bevonni. kérelem + dokumentáció + közérthető összefoglaló hirdetmény (Felügyelőség honlapja, érintett települések) 15 munkanap (+3 – 6 nap) közzététel (betekintési, észrevételezési lehetőség), érintettek észrevételeire kérelmező kifejtheti álláspontját, az észrevételeket a Felügyelőség a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja és értékeli, a határozatot nyilvánossá kell tenni (az érintettek megfellebezhetik) Az összekapcsolt KHV + EKHE eljárás 2. (EKHE) szakaszában a nyilvánosság bevonásának szabályai fentiekkel azonosak!

48 Nemzetközi (Espoo –i) eljárás
Az Espoo-i Egyezmény szerinti nemzetközi eljárást az 1. és 3. sz. mellékletben szereplő tevékenységekből származó, országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás esetén kell alkalmazni. (Kapcsolattartó: KVVM) A nemzetközi eljárásban lehetünk kibocsátó vagy hatásviselő felek, a hazai KHV és EKHE engedélyezést csak a kibocsátó felekre vonatkozó szabályok érintik! Ha már az EV vagy EK eljárásban feltételezhető országhatáron átterjedő jelentős hatás, akkor erről a KVVM közreműködésével értesíteni kell a hatásviselő országot (kérelem, dokumentáció, feltételezhető hatás és hatásterület). Észrevételeiket és a hatásterületről küldött információkat a KHV vagy az EKHE dokumentáció összeállításához a kérelmezőnek meg kell küldeni. A KHV (vagy ha nincs, az EKHE) eljárásban minden információt (kérelem, dokumentáció, közlemény és közmeghallgatás meghirdetése, szakvélemények stb., valamint a nemzetközi fejezet és a közérthető összefoglaló fordítását) a KVVM közreműködésével meg kell küldeni a hatásviselő országnak. A KVVM megszervezi a hatásviselő országgal a konzultációt (Felügyelőség + szakhatóságok, kérelmező ?): egyeztetés, esetleg kiegészítések stb. A hatásviselő fél nyilvánossága által (közmeghallgatás ?) adott és a konzultáción kapott észrevételeket a Felügyelőség a döntése során értékeli. EGK tagállam akkor is ragaszkodhat a nemzetközi eljáráshoz, ha a kibocsátó fél nem feltételez országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatást!!!

49 Az eljárások időtartama
Előzetes vizsgálat: (33 munkanap + 12 nap) 45 nap Előzetes konzultáció: nap Környezeti hatásvizsgálat: nap Egységes környezethasználati engedély: (3 hónap) 92 nap KHV + EKHE: Összevont eljárásban: (4 hónap) nap Összekapcsolt eljárásban: (3 + 3 hónap) nap Tehát összesen: csak EV vagy EK: nap EV / EK + KHV vagy + EKHE: nap EV / EK + KHV + EKHE összevonásakor: 165 nap EV + KHV + EKHE összekapcsolásakor: nap de a KHV után már megkezdhető a tendereztetés és a kiviteli tervek készítése! (Az EV / EK –t kivéve mindegyik eljárást növeli: szakhatóság + „postázások” + jogerő kb nappal !) + „határtalan” idő: hiánypótlások, szakértői vélemények, Espoo –i eljárás !!! + dokumentációk készítése !!! Összesen: min. 1,5 – 2 év

50 Feladatok: feldolgozásra, prezentálásra
314-es rend. 1. – 12. sz. melléklete (fontos tevékenységek, előírások stb.) A 33/2005.(XII.27.) KvVM rendelet 1. sz. mell. I. táblázatból megállapíthatóan jellemzően mely engedélyeket lehet az EKHE engedélybe belefoglalni (melyeket a létesítési és melyeket az üzemeltetési szakaszban?) BREF (BAT –ra vonatkozó referencia) anyagok: Cement és mész összefoglaló Élelmiszer és tej összefoglaló Gazdasági és környezeti elemek közti kölcsönhatások összefoglaló Hulladékégetés összefoglaló Monitoring összefoglaló Nagy tüzelőberendezések összefoglaló Rost és papír összefoglaló Sertés, baromfi összefoglaló Tárolásból származó kibocsátások összefoglaló BAT anyagok (tartalmi jellemzés, pár konkrét példa): Cement és mészgyártás Cukorgyártás Fémek és műanyagok felületkezelése Nagy tüzelőberendezések 5. A 148/1999. Korm. rendelet – Espoo-i Egyezmény – fő tartalma, előírásai db