A kommunikáció fogalma és általános modellje

Az előadások a következő témára: "A kommunikáció fogalma és általános modellje"— Előadás másolata:

1 A kommunikáció fogalma és általános modellje
A metanyelv

2 A kommunikáció A kommunikáció lényege az, hogy az interakciós felek a körülöttük, valamint a bennük zajló történéseket egy önkényesen kialakított jelrendszer segítségével egymással közlik, s ily módon szabályozzák egymás viselkedését. Interakció: olyan társas kölcsönhatás, amelynek létrejöttében befolyásoló szerepe van az ÉN-nek, a MÁSIK-nak és a HELYZET-nek.

3 A kommunikáció Vagy másképpen - az a folyamat, amelynek keretében információk, üzenetek továbbítása történik.

4 A kommunikáció általános modellje
A kommunikációs esemény során, a közlő fél az üzenetet kódolja, a kódolt üzenetet az adott helyzetnek megfelelő csatornán át eljuttatja a vevő félhez aki azt dekódolja és értelmezi. A vevő ezt követően vagy reagál vagy nem.

5 A kommunikáció általános modellje
A folyamat legfontosabb elemei: a kommunikátor, az üzenet, a kód, a helyzet, a csatorna és a címzett.

6 A kommunikáció csatornái
A kommunikáció csatornái, azaz az információ adás-vételének útjai sokfélék lehetnek. Aszerint, hogy nyelvi kódokkal továbbítjuk-e az üzeneteket, vagy más módon, a kommunikáció lehet:

7 A kommunikáció csatornái
verbális (szóbeli, szavakban megnyilatkozó, nyelvi kódokat alkalmazó), vagy nonverbális (nem nyelvi kódokat alkalmazó).

8 A kommunikáció csatornái
A nyelvi eszközökkel történő közlést az emberek leginkább információk átadására, míg a nem szóbeli utat érzelmek, indulatok kifejezésére, a másik emberhez való viszony tisztázására használják.

9 A kommunikáció csatornái
A nyelvi jelekkel történő közlés (verbális kommunikáció) megvalósulhat szóban és írásban. A nonverbális kommunikáció megnyilvánulási formái: mimika (arcjáték), tekintet, vokális (hangadás, hangnem, hanghordozás), gesztusok, testtartás, térközszabályozás, kulturális szignálok (ruha, hajviselet stb.).

10 A kommunikáció csatornái
A szemtől szembeni kommunikáció százaléka nem verbális csatornákon folyik, a szóbeliségé csak a fennmaradó százalék.

11 Verbális kommunikáció
A nyelvi jelekkel történő információ adás-vétel a legsajátosabb emberi megnyilvánulás, kódjai – és azok értelmezése is – a legbonyolultabb feladat. Összetettsége mellett a rendelkezésünkre álló közlési módszerek között a legteljesebb lehetőséget kínálja. Gyakorlatilag nincs olyan hír, üzenet, amelynek a továbbítására ne lenne alkalmas.

12 Verbális kommunikáció
A nyelv folytonosan fejlődik, alakul, változik. Nyelvi divatok keletkeznek, ill. múlnak el, változik kódkészlete (szókincs, kifejezések összessége) és módosul szerkezete.

13 Verbális kommunikáció
A metanyelv a személyek közötti (interperszonális) kommunikációnak egyik területe, amely azokra a szavakra és frázisokra utal, amelyek fényt deríthetnek a mögöttük rejlő szándékra.

14 Metanyelv „Olyan nyelv, amely másként kódolja a gondolatokat, mint a természetes nyelv.” „A nyelvben rejtőzködő nyelv”.

15 Metanyelv Íme néhány példa, a valódi jelentésükkel együtt:
„Egyedülálló vásárlási alkalom” – Nehezen tudjuk eladni „Érdekes” – Csúnya „Optimális helykihasználású” – Nagyon kicsi „Tanyaház stílusú” – Szegényes „Nagy lehetőségeket kínáló” – Lepusztult rom

16 Meta-bosszantók A legbosszantóbb metaszavak és frázisok közé tartozik a „tudja”, a „valahogy” vagy a „hogy is mondjam” . A „tudja” azért annyira bosszantó, mert valójában azt jelenti: „Tudom, hogy nem fejezem ki magam világosan, de maga van olyan intelligens, hogy tudja, mit is akarok mondani”. A „valami”, a „valahogy” és a „hogy is mondjam” bocsánatot kérnek, amiért a beszélő nem ismeri a helyes szót.

17 Mire jó a metanyelv? A metanyelv enyhíti a csapásokat, amelyeket egymásnak osztogatunk, módot ad a titkos manipulálásra és kiemeli az erényeinket, vagy szelepet nyit egy sor érzelemnek, anélkül, hogy otrombán gorombák lennénk. A metanyelv használata az üzleti életben is egyre terjed.

18 Mit hangsúlyozzunk? Ha egy mondatban minden egyes szónak megváltoztatjuk a hangsúlyát, azzal teljesen megváltoztathatjuk a mondat jelentését. Olvassuk el a következő mondatokat úgy, hogy a hangsúlyt mindig a dőlt betűvel szedett szavakra helyezzük és figyeljük meg, hogyan változik a jelentésük!

19 Mit hangsúlyozzunk? „Nekem kell elfogadnom ezt az állást.”
„Nekem el kell fogadnom ezt az állást.” „Nekem el kell fogadnom ezt az állást.” „Nekem el kell fogadnom ezt az állást.” Ez a példa mutatja, hogy különböző szavakat hangsúlyozva manipulálni lehet, hogy mit hallanak az emberek és azt is, hogyan lehet az újságban olvasottakat tévesen értelmezni.

20 Klisék A klisék előrecsomagolt szavak és szólások; fantáziatlan emberek használják őket, vagy azok, akik lusták ahhoz, hogy érzékletesen írjanak le egy szituációt. Pl: „mellesleg”, „erről jut eszembe”, „mielőtt elfelejteném”, „éppen azon törtem a fejemet” stb. Mindig az a szándék rejlik mögöttük, hogy csökkentsék annak jelentőségét, amit a beszélő mondani akar.

21 Metanyelvi egyszavasok
Azt jelzik, hogy valaki megpróbálja álcázni az igazságot vagy félre akar vezetni minket. A „becsszóra”, az „őszintén”, az „őszintén szólva” mind arra mutat, hogy a beszélő sokkal kevésbé őszinte vagy becsületes, mint ahogy állítja.

22 Metanyelvi egyszavasok
Például: „Őszintén szólva ez a legjobb ajánlat, amit tehetek.” Ez lefordítva azt jelenti: „Nem ez a legjobb ajánlatom, de hátha elhiszed.” Az „oké?” és az „igaz?” kérdések rákényszerítik a hallgatót, hogy egyetértsen a beszélő nézőpontjával. Pl: „Egyetért ezzel, igaz?”

23 Metanyelvi egyszavasok
A „csak” szót az utána következő szavak jelentőségének csökkentésére használják. Pl: „Csak öt percet rabolok el az idődből”, mondják az időpocsékolók, valamint azok, akik egy órát szándékoznak elvenni az időnkből.

24 Metanyelvi egyszavasok
A „megpróbálom” szót olyan emberek használják, akik rendszerint alulteljesítenek vagy kudarcra hajlamosak. Pl: „Megpróbálom vagy megteszem, ami tőlem telik.” A „meg fogjuk vizsgálni” és a „meglátom, mit tehetek” azoknak a nagyvállalati vezetőknek és kormánytisztviselőknek a kedvenc „fordulatai”, akik el akarják hárítani a felelősséget.

25 Metanyelvi kétszavasok
Az „igen, de” megpróbálja beleegyezést színlelve elkerülni a megfélemlítést. A „de” általában ellentmond az előző szónak, vagy azt jelzi, hogy az illető hazudott. Pl: „A feleséged úrinő, de…” (de nem az) Pl: „Nagyon szép ez a ruha, csak…” (utálom)

26 Metanyelvi kétszavasok
A „tisztelettel” azt jelenti, hogy a beszélő egyáltalán nem, vagy alig tiszteli a hallgatóját, sőt kifejezetten megveti. Pl: „Nagyra értékelem a megjegyzéseit uram, de hadd jelentsem ki tisztelettel, hogy nem értek velük egyet.”

27 Metanyelvi kétszavasok
Ha a beszélő úgy érzi, hogy nem fogunk hinni neki, vagy hihetetlen, amit mond, akkor azzal kezdi a megjegyzéseit, hogy „higgye el”. Minden beszélgetésben az egyik leggyakrabban használt frázis a „hát persze” vagy a „persze” vagy a „természetesen”.

28 Manipulátorok és átverők
A manipulatív metanyelv elárulja, ha valaki bele kíván taszigálni minket valamibe, amit akar, vagy érvényesíteni akarja az álláspontját. „Nem gondolja, hogy?” „Nincs az az érzése?” „Hát nem igaz?”

29 Manipulátorok és átverők
A „szeretném remélni” ügyes módja annak, hogy ne mondjunk véleményt, miközben úgy hangzik, mintha mondanánk. „Szeretném remélni, hogy az adók az év végéig nem fognak emelkedni.” „Normális körülmények közt nem szeretném, ha az adók szintje növekednék, de minden valószínűség szerint mégis ez fog történni.”

30 Metanyelvslágerek Íme, néhány népszerű metafrázis és metakijelentés, melyeket nap, mint nap hallunk. „Nem voltam udvariatlan, ugye?” „Nem beszéltem túl sokat, ugye?” „Éppen azt akartam mondani…” „Így nem mehetek ki az utcára…” „Nem szeretnék gorombának tűnni…”