Kolozsvár  Nagyváradtól 152 km-re délkeletre, a történelmi Erdély szívében, az Erdélyi- középhegység és az Erdélyi-medence közötti területen helyezkedik.

Az előadások a következő témára: "Kolozsvár  Nagyváradtól 152 km-re délkeletre, a történelmi Erdély szívében, az Erdélyi- középhegység és az Erdélyi-medence közötti területen helyezkedik."— Előadás másolata:

1

2

3 Kolozsvár

4  Nagyváradtól 152 km-re délkeletre, a történelmi Erdély szívében, az Erdélyi- középhegység és az Erdélyi-medence közötti területen helyezkedik el. A Kis-Szamos és a Nádas-patak völgyében található, de egyes városnegyedei átnyúlnak a szomszédos patakok (Kajántó-patak, Borháncs-patak) völgyébe is. Három oldalról dombok veszik körül, amelyeknek magassága 500 és 825 méter között van. Délkelet irányában a Feleki-domb északi lejtőjére kapaszkodik, tőle keletre a Szamos-fennsík húzódik. Észak felé a legmagasabb dombok a Lomb-tető és a Csiga-domb

5  A Mátyás király emlékmű Fadrusz János leghíresebb alkotása, pályájának csúcspontja és megkoronázása. Az emlékmű ma is uralja Kolozsvár főterét, ahol a magyar többségét elveszített város egyik jelképévé vált.

6 A Mátyás-ház Kolozsvárnak viszonylag kevés középkori eredetű polgárházai közé tartozik. Az utókor kegyelete és különleges jogállása őrizte meg számunkra, mára pedig valóságos zarándokhellyé nőtte ki magát. A történetére vonatkozó legkorábbi szórványos adatok a 15. század közepéig nyúlnak vissza, amikor is valamelyik vendégek számára berendezett szobájában napvilágot látott Mátyás, Magyarország jövendőbeli királya. Mátyás király szülőháza – Kolozsvár legrégebbi emeletes háza, az Óvárban található gótikus stílusú műemlék

7

8

9

10 Neve a régi magyar várad (= kis vár) főnévből ered. A nagy előtag Kisvárdától különbözteti meg. Már a 11. században földvár állott itt. Monostorát I. (Szent) László király alapította. A mai vár helyén épült 1083 és 1095 között, és László ide telepítette a bihari püspökséget. 1095-ben meghalt királyt Somogyvárott temették el, mert még nem épült meg a váradi székesegyház, 1106-ban temették el itteni végső nyughelyére, sírja 1192-től, szentté avatásától kezdve zarándokhely lett. Kisvárdától11. században I. (Szent) László10831095 1192

11

12

13  A templomot még Szent László alapította, és valószínűleg csak 1116-ban temették ide, a Nagyboldogasszonynak szentelt templomba. A tatár, a török pusztítás után földrengés érte, ekkor dőlt le két tornya. Bethlen Gábor uralkodása alatt végleg elpusztult. A 18. században osztrákok birtokolták a várat, és újjáépítették. A tervet 1750-ben a híres osztrák tervező, Franz Anton Hillebrandt készítette, ám a Giovanni Battista Ricca vezette munkálatok csupán két év múlva. 1752-ben kezdődtek el, miután alapkövét Forgách Pál püspök 1752. május 1-jén letette. Az olasz építész halála a munkálatok leállítását eredményezte. Végül 1762-ben Domenico Lucchini vállalja el az építkezés folytatását. Ekkor kezdődtek a püspöki palota munkálatai is. Az építkezést 1779. december 8-án fejezték be, és 1780. június 25-én gróf Kollonits László püspök szentelte fel. Orgonája Mária Terézia adománya.

14

15  A legenda szerint Szent László a templomban van eltemetve. Nagy ünnepek alkalmával körmenetet tartanak Szent László hermájával, amelyik az ereklyét őrzi. Az ereklye Szent László koponyájának egy darabja, a herma pedig egy hatvan centiméter magas aranyozott ezüst mellszobor, amelyik híven követi Szent László arcvonásait

16

17  A.J. Neumann mérnök vezette a hatalmas építkezést: az épület 365 külső ablaka az év napjaira emlékeztet, és 3 szintjén 120 nagy, fényűző terem található. A palota késő osztrák barokk stílusban épült, amely visszafogottabb és praktikusabb, mint például a túldíszített francia barokk. Az épületet a híres bécsi Belvedere-kastély kicsinyített másának szánták, részben emiatt és részben egyéb vallási konfliktusok miatt Mária Terézia elítélte az alapítót. 1773-ban a palota rejtélyes tűzeset nyomán leégett, de a következő kinevezett püspök az eredeti terveknek megfelelően azonnal helyreállíttatta.

18

19  Törzsállománya a Rozsnyai Kálmán-féle Ady- ereklyegyűjtemény, amelyet Nagyvárad városa 1942- ben vásárolt meg. A II. világháborúban jelentős veszteségeket szenvedett anyaghoz hozzácsatolták a zilahi gimnáziumban őrzött gyűjtemény maradványait; ezek nagy részét még a költő édesanyja és Ady Lajos, a költő testvéröccse adományozta az egykori Wesselényi-kollégiumnak. A két gyűjtemény egyesítése után 1955. november 26-án nyílt meg ünnepélyesen az Ady Endre Emlékmúzeum. Megszervezője és első igazgatója, Tabéry Géza, 1958- ban bekövetkezett haláláig itt alakította ki a romániai Ady-kutatás őrhelyét.

20

21  Az Ady-relikviák gyűjtése és konzerválása, a gyűjtemény állandó gazdagítása és tudományos feldolgozása folytán a kutatások alapjául szolgáló leltár mára a következőképpen alakult: a 430 kötetes könyvtárból 134 Ady-mű, 51 különböző nyelvű Ady-fordítás, 183 Adyval kapcsolatos munka; a kéziratgyűjteményből 28 eredeti Ady-kézirat.

22

23  A Fekete sas palota, a hajdani Fekete Sas szállót 1907-1909 között építették, a sas fogadó helyén. Az épületegyüttest három utcára nyíló kijáratát egy üvegfedelű paszázs köti össze. A Komor Marcell şi Jakab Dezső tervezők által megálmodott palota lett Erdély egyik legszebb szecessziós épülete. A fekete sast ábrázoló színes ólmozott ablaküveg, amely a város szimboluma lett, a Neumann nagyváradi műhelyben készült.

24

25 1.nap Készítette : Kiss Dávid Ursui Fruzsina Kovás Roland Tóth Benedek Nyikos Atilla Presztoczki Árpád