A siklósi vár története a törökkor végéig

Az előadások a következő témára: "A siklósi vár története a törökkor végéig"— Előadás másolata:

1 A siklósi vár története a törökkor végéig
Tengler Tamás

2 A város nevét először 13. századi oklevelekben említik
A település nevét változatos írásképi formában rögzítették: SOCLOUS, illetve SUKLOUS A név családnévként szerepel tulajdonosként említve a Siklósi családot

3 Siklós mint családi birtok
Az első írásos forrás a várról egy november 30-i keltezésű oklevél A vár építése az 1270-es években kezdődhetett A vár téglalap alakú volt, végein egy-egy toronnyal A mai bejárathoz legközelebbi toronynál lehetett a várudvarba jutni Az épület emeletén lovagterem volt

4 1387-ben Zsigmond hűtlenség címén elkobozta a várat a Siklósiaktól és híveinek Kakas Lászlónak és Pásztói Jánosnak adta 1395-ben cserével a Garaiak szerezték meg 1401-ben ifjabb Garai Miklós Zsigmond királyt siklósi várába szállíttatta, majd vezető szerepet játszott a bárók és az uralkodó közti egyezmény megkötésében 1402-ben Garai Miklós szolgálatait nádori címmel honorálta Zsigmond király

5 Siklós a Garaiak korában
Garai Miklós a várat gótikus várkastéllyá alakította át: Az udvart U-alakban beépítették A kastély udvar felőli részén faragott, gótikus oszlopokkal alátámasztott körfolyosó futott végig Ekkor keletkezett a helyreállított gótikus zárterkély is

6 A kibővített épületet és a várdombot új külső fallal vették körül
Legépebben a kápolna maradt meg: egyhajós, mennyezete hálóboltozatos, szentélye függönyíves ablakokkal záródik, a bejáratnál csúcsíves karzat található a Garaiak címerével, a falfülkékben színes freskók láthatók 1441-ben Hunyadi János sikertelenül ostromolta a várat 1481-ben Mátyás király Corvin Jánosnak adományozta a várat, ő pedig1494-ben Bajnai Both Andrásnak 1507-ben Perényi Imre nádor tulajdonába került

7 Siklós a Perényiek idején
A Perényiek jelentős átalakításokat végeztek főleg 1509 és 1511 között: Barbakán építésével új bejárat kialakítása A külső várfalat megbontották Ágyúteraszokat építettek ki A kápolna mögött és a külső fal déli sarkánál ötszögű bástyákat emeltek

8 A lakóteret reneszánsz stílusban átépítették
Ma már csak maradványai láthatók a várkápolnában, illetve a déli palotaszárny emeletén (Perényi címeres kandalló, kőfaragványok) 1543-ban elfoglalták a várat a törökök Az ostrom során keletkezett károkat helyreállították

9 A várfalakat nem alakították át
Viszont a várkápolnát és az Ágoston-rend templomát valószínűleg dzsámivá építették át A törökkori vár és város Evlia Cselebi leírásából ismerhető meg A várról fontos információkat tartalmaz Joseph de Haüy hadmérnök helyszínrajza, amit 1688-ban készített, két évvel a vár sikeres visszafoglalása után

10 Felhasznált irodalom I.
DÁVID G., Szigetvár 16. századi bégjei. In: Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadítási háborúk történetéből. Szerk.: Szita L. Pécs 1993. ESTERHÁZY P., Mars Hungaricus. Budapest, 1989. EVLIA CSELEBI török világutazó magyarországi utazási Budapest, 1985. FEJES J., Siklós múltja. Siklós, 1937. GERŐ GY., Középkori város – török város. Régészet és várostörténet. Tudományos Konferencia, Pécs március Pécs, Dunántúli dolgozatok C Történettudományi Sorozat 3. GERŐ GY., Az oszmán-török építészet Magyarországon. (Dzsámik, türbék, fürdők) Művészettörténeti Füzetek 12. Budapest, 1980.

11 Felhasznált irodalom II.
HAÜY I., Paln de la Ville et du Chateau de Siklós, Siklóst ábrázoló helyszínrajz. Eredetije: Karlsruhe. Generallandesarchiv. VIII/23. HORVÁTH J. GY. – TIMÁR GY., XVI. Századi dikális konkripciók Baranya megyéről (1542, 1551, 1564). In: Baranyai helytörténetírás Pécs, 1973. HUNFALVY J., Magyarország és Erdély eredeti képekben I-II. Darmstadt, 1860. RÚZSÁS l:, Városfejlődés a Dunántúlon a XVI-XVII. Században. In: Szigetvári emlékkönyv Szigetvár évi ostromáról. Szigetvár, 1966. SZAKÁLY F., Magyar adóztatás a török hódoltságban. Budapest, 1981. VELICS A. – KAMMERER E. Magyarországi török kincstári defterek II Budapest, I II