Holokauszt.

Az előadások a következő témára: "Holokauszt."— Előadás másolata:

1 Holokauszt

2 Holokauszt jelentése Görög szó: „égő tűzáldozat”, „egészen égő áldozat” ; „ami tűzben pusztul el” náci Németországnak a zsidóság megsemmisítésére irányuló, között végrehajtott programja.

3 Adolf Hitler 1933.jan.30.-án Németo.-ban A. Hitler hatalomra kerülésével megkezdődött a holokauszthoz vezető folyamat. A Mein Kampf (Harcom) Hitler fő műve, melyben összegzi a náci párt ideológiáját. Megkülönbözteti a felsőbbrendű (germán árja) és az alsóbbrendű fajt. A zsidókat és a kommunistákat teszi hibássá minden rosszért. A zsidóság felszámolását elsősorban kivándorlás útján tervezték megvalósítani. A zsidóság tömeges kiirtásáról az 1942-es Wannsee-i konferencián döntöttek.

4 Zsidó üldözés 1933.ápr.1.-én zsidó üzletek elleni bojkottot hirdettek, hogy a németo.-i zsidók gazdasági szerepét gyengítsék. n1933.ápr.11.-én megszületett az árja-rendelet, amely alacsonyabb rendűnek nyilvánította mindazon személyeket, akiknek akár csak egyetlen nem árja ősük (nagyszülőkig) volt. n1935.szept.15.-i nürnbergi törvények megfosztották állampolgári jogaiktól a zsidókat, házasságkötésüket árjákkal megtiltották.

5 Zsidó üldözés 1938.nov.9-10.:Kristályéjszaka, amikor a zsidó kézben lévő üzleteket szétrombolták, németo.-i és ausztriai zsinagógákat gyújtottak föl, és egyetlen nap alatt kb zsidót tartóztattak le. 1938.nov.-dec.-ében rendeletekkel folytatódott a zsidók kiszorítása a német gazdasági életből, az árjásítás (a zsidó tulajdon nagybani elkobzása).

6 Hitler eutanázia-programja:
1939.szept.1-jén elrendelte a pszihiátriai holokausztot. Több,mint áldozat: szellemi fogyatékosok - pszihiátriai és - neurológiai betegek

7 A II. világháború kitörése után
Lengyelo.-ban és a megszállt országokban a németek munkaszolgálatra kényszerítették a zsidó férfiakat, korlátozták a zsidók mozgásszabadságát. :- munkatáborokat hoztak létre, amelyekben gazdasági haszonért dolgoztatták a lágerlakókat. - megkezdték a zsidó lakosság gettókba kényszerítését. A gettók zárt településrészek, amelyeket a zsidóság számára kényszerlakóhely-ként jelöltek ki.

8 „ A zsidókérdés végleges megoldása”
Hitler az európai zsidóság sorsának „végső megoldását” (Endlösung) tűzte ki céljául. Ez minden izraelita vallású, vagy zsidónak minősülő személy fizikai megsemmisítését jelentette a német birodalom által elfoglalt területeken és a szövetséges államokban. Az Endlösung megvalósításában részt vett a német államaparátus és a nemzetiszocialista párt. A gyakorlati kivitelezés az SS feladata volt. Az SS jelszava: „Becsületem a hűség!” – Hitler minden parancsát vakon végrehajtják.

9

10 „ A zsidókérdés végleges megoldása”
Az 1930-as évektől a zsidók tömegesen hagyták el Németo.-t. Kivándorlásukat 1941-ben rendeletekkel leállították, útlevelüket megkülönböztető jelzéssel látták el. 1941.szept.15.-től ruhájukon hatágú sárga Jude (zsidó) feliratú csillagot kellett viselniük. :az „Einsatzgruppen”-ek (SS bevetési csoportok) tömegesen lőtték agyon a zsidókat az elfoglalt Ukrajnában, Belorussziában, Oroszo.-ban és a Baltikumban. szept án, a zsidó újévkor Kijevben zsidót lőttek agyon.

11 „ A zsidókérdés végleges megoldása”
1942.jan.20: Wannsee-i konferencia Egész Európára kiterjesztették a „végső megoldás programját. Az első haláltábort 1941 decemberében állították fel. CHEŁMNO áldozat A Wannsee- konferencia után még 3 megsemmisítőtábort hoztak létre: -1942.márc.:BEŁZEC ( áldozat) -1942.márc.:SOBIBOR ( áld.) -1942.júl.:TREBLINKA ( áld.)

12 Haláltáborok A munkaképes férfiakat dolgoztatták; a betegeket, nőket, öregeket és gyerekeket azonnal kivégezték. MAJDANEK: -Munka- és megsemmisítőtábor volt. -1943.febr.-ban hozták létre ( áldozat) -A megsemmisítés módja kezdetben az agyonlövés, majd az elgázosítás. A gáz első tömeges alkalmazása: CHEŁMNO – 1941.dec.8. Kipufogógázt vezettek teherautók zárt rakterébe.

13

14 Haláltáborok A halott foglyoknak értékesítették az értéktárgyait, ruháit, aranyfogát, művégtagjait, haját, sőt csontjait és hamuját is. A foglyokon orvosi kísérleteket végeztek a tábor orvosai.

15 AZ ALAGSOR Az áldozatok lépcsőkön jutottak az alagsorba, ahol két fő helyiség volt: a vetkőző, amelyet időnként hullaraktárnak is használtak, és a gázkamra. Az öregeket, betegeket és félholtakat, valamint a holttesteket betoncsúszdán juttaták le az alagsorba. A gázkamra (mintegy 225 m²) nagy közös fürdőhöz hasonlított, de a mennyezeten elhelyezett zuhanyozó berendezéseiből sohasem folyt víz. A mennyezeten át Ciklon B-kristályokat szórtak be. A gázkamrába 2000 ember is befért egyszerre, s haláltusájuk 20, legfeljebb 30 percig, néha azonban több óráig is tartott. Az alagsorban volt továbbá az aranyolvasztó helyiség, ahol a holttestek szájából kitördelt aranyfogakat olvasztották be, valamint egy kisebb hullakamra és az iroda. A FÖLDSZINT Elgázosítás után az áldozatok holttesteit felvonókkal szállították a földszinten lévő hamvasztóba, ahol 15 háromrészes kemence működött, s mindegyikben legalább 3 holttestet égettek el 20 perc alatt. A hamvasztó mellett a gépház és a tüzelőraktár, továbbá néhány kisegítő helyiség volt. Ezeken kívül a földszinten volt a kivégzőhelyiség és a boncterem.

16 A gázkamrák és krematóriumok 1944.nov.28.-ig működtek.
1945.jan.20-án még tömeges agyonlövéseket hajtottak végre. 1945.jan.22.: a láger felszámolásának kezdete. A szovjet csapatok jan.27.-én érkeztek a kiürített táborokba.

17 A táborok felszabadulása
Auschwitz: 1945.jan.22 Bergen-Belsen: ápr.15 Mauthausen: máj.5 Németországban évtizedeken át nem is próbálták letagadni a holokauszt tényét. Később megjelent az „Auschwitz-hazugság”: képviselői tagadták, hogy a holokauszt megtörtént volna. Ma már senki sem kérdőjelezheti meg a holokauszt tényét. Az emberek évről évre megemlékeznek a szörnyűségekről. Az egykori táborokba bárki ellátogathat.

18 Auschwitz-Birkenau Ciángázzal (Zyklon-B) történő elgázosítás
Az elgázosítóberendezéseket és krematóriumokat 1943-ban helyezték üzembe. A foglyokon orvosi kísérleteket végeztek. A tábor orvosa: J.Mengele („a halál angyala”) 49 melléktábora volt, köztük munkatáborok. A foglyokat bal karjukra tetovált számok alapján tartották nyilván. Az áldozatok száma kb.1 millió , köztük kb magyar.

19 Zsidó holokauszt Magyarországon
1941 és 1945 között több mint , a mai országterületről magyar zsidó esett áldozatul a munkaszolgálatnak, a német nemzetiszocialisták és magyarországi szövetségeseik által megszervezett deportálásoknak, a magyar hatóságok brutalitásának, a halálmeneteknek, az auschwitzi gázosításoknak, a tömegkivégzéseknek, a koncentrációs táborok szörnyű körülményeinek. A holokauszt minden tizedik, a legnagyobb nemzetiszocialista megsemmisítő tábor, Auschwitz-Birkenau minden harmadik áldozata magyar állampolgár volt.

20 Előzmények: Numerus Clausus (1920) Első Zsidótörvények (1938)
Második Zsidótörvények (1939) Harmadik Zsidótörvények (1941) Újvidéki Razzia (1942 január) –”Hideg Napok”

21 1944. márc. 19: német megszállás
Tiltott:színművészet, jog, államapparátus-Elkülönítés: fürdőkben, mozikban és színházakban Sárga csillag Gettósítás Deportálások (vidék) 1944 júl.: Horthy leállíttatta a deportálásokat

22 Szálasi nyilas kormánya 1944-1945
Gyilkosságok (Duna part), deportálások, gettók, halálmenetek, kényszermunka

23 A nácik véleménye a magyar deportálásokról
A „zsidótlanítást” végrehajtó magyar szervek viselkedése még Adolf Eichmann SS-alezredest is elképesztették. A magyar zsidók deportálásának német irányítója következőket mondta a magyarországi deportálásokról: „Egyes esetekben embereimet megrázta a magyar rendőrség [értsd: csendőrség, Eichmann nem tesz különbséget a két testület között] embertelensége. Wisliceny [SS-Hauptsturmführer, Eichmann közeli munkatársa] beszámolt róla, hogy bár nem mindenhol, de néhány kerületben a rendőrök úgy hajtják a zsidókat a vagonokba, mint a barmot a vágóhídra.” [17] Edmund Veesenmayer a nürnbergi per idején A korábban a szlovákiai és görögországi deportálásokat irányító Wisliceny a következőket mondta: „Úgy látszik, a magyarok valóban a hunok leszármazottai; nélkülük így sose boldogultunk volna.” Edmund Veesenmayer a nürnbergi perben tett vallomásában rendkívüli jelentőséget tulajdonított a deportálásban nyújtott készséges magyar segítségnek: „Ha a magyarok vaskövetkezetességgel tagadták volna meg a német kívánságot a zsidókérdésben, annak megoldására sor nem kerülhetett volna. Nyomás lett volna, de – az 1944-es év már »krízisév« volt – nem lett volna hatalmi erő egymillió ember megjelölésére, összefogására és deportálására. Ez egy olyan hatalmas rendőri feladat, amelynek elvégzését három hónap alatt csak a lelkes magyar teljes hatósági és karhatalmi apparátus tette lehetővé. Kívülről nem tudtak volna megfelelő erőt hozni e célra, mert csak az tudta volna elvégezni, amelyik az országot, népét ismeri s a nyelvet beszéli. Eichmannak csak igen kis törzse volt. Ilyen gyorsan és ennyire súrlódásmentesen – csak a magyar kormány teljes segítségével volt lehetséges.”

24 A megmentők Oscar Schindler Raoul Wallenberg

25 Roma Holokauszt A porrajmos a második világháborúban a Harmadik Birodalom által a cigányok körében végrehajtott etnikai tisztogatás. Mivel a cigányság kevésbé volt szervezett, mint a zsidóság, és mivel sokukat mindenféle nyilvántartásba vétel nélkül gyilkolták meg, az áldozatok számát nehezebb megállapítani; a becslések től ig terjednek. A zsidó holokauszt árnyékában a porajmos sokáig ismeretlen maradt a közvélemény előtt.