Sportlélektan dr. Szalai Katalin.

Az előadások a következő témára: "Sportlélektan dr. Szalai Katalin."— Előadás másolata:

1 Sportlélektan dr. Szalai Katalin

2 Vázlat Az edző/oktató és a sportoló kapcsolata
Az edző/oktató tevékenységének pszichológiai kérdései A sportedzés pszichológiája A versenyzés pszichológiája

3 Az edző/oktató és a sportoló kapcsolata
Bizalom Visszajelzések – reális énkép kialakítása, igényszint kialakítása

4 Az edző/oktató tevékenységének pszichológiai kérdései
Az edző személyisége: 700 edző megkérdezése alapján Mi teszi vonzóvá a hivatásukat: a versenyzőik teljesítménye, az oktatás - elégedettség érzése leggyakoribb pozitív tulajdonság az edzőknél: igazságérzet, kitartás, hit a saját felkészültségében leggyakoribb negatív tulajdonság: türelmetlenség, bátortalanság, gunyorosság Különösen nemkívánatos tulajdonságok rangsorolása: Edzők részéről: csekély szakmai tudás, önképzés hiánya, önhittség, önzés, alkohol és egyéb káros szenvedélyek, igazságtalanság, kedvencek favorizálása Versenyzők részéről: alkohol és egyéb káros szenvedélyek, idegesség, önuralom hiánya, a versenyzők semmibe vevése, alacsony szintű szakmai tudás, szakképzettség hiánya, pontatlanság

5 A sportedzés pszichológiája
Az edzéssel kapcsolatos pszichológiai feladatok: Motiváció Akarat Figyelem, koncentráció Az érzelem szabályozása

6 A sportedzés pszichológiája - motiváció
Humánspecifikus motivációk: pl. Kompetencia érzésének szükséglete megnyilvánulása: mások elismerik, csodálják a sportoló hozzáértését a sportoló tudatában van képességeinek, hatékonyságának -> Sportoló pozitív énképe Fiatalabbaknál a pozitív énképet az oktatók, szülők visszajelzései alakítják ki, megteremtve ezzel az önértékelés, a saját képességekbe vetett hit külső megerősítő forrását. A sportolói pályafutás során ezek a hiedelmek tulajdonságokká szilárdulnak, melyek az eredményes versenyzés pszichológiai összetevői lesznek

7 A sportedzés pszichológiája - motiváció
belső (intrinzik) motiváció: az adott tevékenységet, a tevékenység közben megélt pozitív érzések miatt hajtják végre és tartják fenn, amíg fennáll ez az érzés; tehát maga a tevékenység jutalmazó jellegű Azok a sportolók, akik imádnak edzeni, versenyezni, akkor is a legjobbat nyújtják, amikor nem figyeli őket senki. Elsősorban saját maguknak szeretnének megfelelni, a saját örömük és megelégedésük miatt sportolnak. külső (extrinzik) motiváció: valamilyen külső hatás – a sportban, legtöbb esetben a pénz, gyerekeknél a szülő elvárásai – hozza létre a motivált állapotot. Hátránya, hogy amikor megszűnik a külső hatás, nagymértékben lecsökken a motiváció és így a teljesítmény is.

8 A sportedzés pszichológiája - motiváció
A külső jutalmak hamarabb veszítik el megerősítő jellegüket Alapvetően kívánatos a belső motiváció Bizonyos helyzetekben hasznos a külső motiváció is: kezdetben, vagy a belső motiváció átmeneti csökkenésekor

9 A sportedzés pszichológiája - motiváció
Hogyan lehet a sportolót motiválni? Közösen, nézeteltérés nélkül meghatározott, egyénre szabott célok, amik reálisak és elérhetőek Az oktató/edző és a versenyző között jó kapcsolatnak kell lenni (félreértés pl. a sportoló nem mindig arra a konklúzióra jut, mint az oktató) Az oktatónak/edzőnek meg kell győznie a versenyzőjét arról, hogy bízhat magában, fel kell vállalnia a hibákat Önbecsülés kifejlesztése, ami az önbizalomra épül. Az önbizalomnak a sikerélmény az alapja. Gyakori hiba: amikor a versenyzőt arra használja fel az edző vagy a szülő, hogy saját célját érje el, reményeit teljesítse be - csökken a versenyző motivációja

10 A sportedzés pszichológiája - akarat
Olyan tevékenységben fejeződik ki az akarat, amelyekben a cél elérése nehézségeket, akadályokat kell legyőzni Nevelés kérdése A kontroll helye külső kontroll (a környezet, autoriter személyek, transzcendens szerepe az események alakulásában) – fiatal, kezdő, éretlen személyiség belső kontroll (saját szerep hangsúlyozása az események alakulásában) – érett személyiség A külső kontrollosság átalakul belső kontrollossággá, ha az edző olyan szituációkat hoz létre, amikben a sportoló egyértelműen megtapasztalja edzésmunkája következményeit, segíti a reális célkitűzést, illetve a felelősségvállalást. DE nem minden verseny-körülményt, tényezőt lehet kontrollálni, az a hiedelem, hogy versenyző az adott szituáció minden részét kontroll alatt tartja (omnipotencia), inkább káros - kudarcélmény külső okok esetén is 

11 A sportedzés pszichológiája – figyelem, koncentráció
Az igazi profi sportoló képes a figyelmét magas koncentrációs állapotban tartani, képes a verseny teljes ideje alatt koncentráltan teljesíteni. A figyelem elterelhetőségének és megtartásának személyiségbeli és motivációs összetevői vannak. A figyelemmel kapcsolatos problémák kimondottan a tapasztalatlan, fiatal versenyzőkre jellemzők Pl. elterelődik a figyelme Nem tud olyan kitartóan koncentrálni Nagyon erősen akarnak teljesíteni és emiatt túlzottan beszűkül a figyelmük, az eredmény szempontjából nélkülözhetetlen tényezőket hagynak figyelmen kívül.

12 A sportedzés pszichológiája – az érzelem szabályozása
Az érzelmi állapot szabályozása (idő kell hozzá, de tanulható) Az érzelmi átélések sajátos, kifejező mozdulatainak céltudatos, szándékos visszatartása A légzés tudatos szabályozása Beszéd Figyelem irányának és koncentrációjának szándékos megváltoztatása Saját erőbe és lehetőségekbe vetett meggyőződés érzésének erősítése A képzetek és gondolatok irányának és tartamának tudatos megváltoztatása

13 A versenyzés pszichológiai kérdései Siker- és kudarcélmény
Tényezői: Függ az objektív felállított követelmény nagysága A sportoló szubjektív teljesítményelvárásától Sikerélmény akkor keletkezik, ha a sportolók feladatokat oldanak meg, és olyan nehézségeket küzdenek le, amik teljesítőképességük tartományába tartoznak és teljesíthetőnek ismerik el. Ezt a feltételt sem túlságosan nagy, sem túl alacsony követelményekkel nem lehet megteremteni

14 A versenyzés pszichológiai kérdései Siker- és kudarcélmény
sikerorientált sportoló: a győzelmet és a vereséget is a saját erőfeszítése tükrében értékeli, ha győz, akkor megfelelő volt a felkészülés, ha nem, akkor le kell vonni a megfelelő konzekvenciákat és módosítani kell a felkészülésen kudarckerülő sportoló: a vereséget a képességeik hiányának tulajdonítják, a ritka győzelmet a szerencsének, az önértékelésük alacsony, ezért a célkitűzésük érdekében csak jelképes erőfeszítéseket hajlandóak tenni, megóvva ezzel önértékelésüket. A hiedelmük szerint, ha teljes erőbedobással edzenének, akkor a többiek vereség esetén könnyen felismernék a képességeik hiányosságát. A kisebb erőfeszítéssel  azt tudják elérni, hogy a külső szemlélő nem tudja eldönteni, a nem megfelelő erőfeszítés vagy a képességek hiánya felelős a kudarcért. Az ilyen típusú sportolók fokozottan önértékelésük fenntartásán dolgoznak. Ha az edzői stratégia arra koncentrál, hogy az ilyen típusú sportolókat megtanítja arra, hogy a saját teljesítményükre és ne az eredményre koncentráljanak, akkor sikeres versenyzők válhatnak belőlük.

15 A versenyzés pszichológiai kérdései Igényszint
 Tartós siker emeli az igényszintet, kudarcok csökkentik – stabilizálódik és utána nehezen változtatható (az énkép önfenntartó, torzítások!) Ha a kitűzött eredmény az elvárt felett van vagy azt fedi, akkor sikert élhet át, ha viszont az elvárt alatt van, akkor akár kudarc érzése is lehet Ha az igényszint a teljesítményszint felett van, az jó. Karakterológiailag: egészséges célratörés, készek erőfeszítésekre, magukkal szemben kemények, edzéseken szorgalmasak Ha nagyon emelt az igényszint, akkor szerénytelenség, arrogancia, elégedetlenség, tehetetlenség jelentkezik Ha az igényszint és a teljesítményszint egyensúlyban vannak – kevésbé kifejezett a teljesítmény iránti vágy, gyakran igénytelenek, kevés kezdeményezést és állhatatosságot tanúsítanak

16 A versenyzés pszichológiai kérdései – A versenyhelyzetekre való felkészítési terv összeállítása:
A rövid-, közép- és hosszútávú célok meghatározása, részletes kidolgozása, a megvalósítás időpontjának rögzítése, a célhoz vezető lépések kidolgozása és a motivációs tényezők feltárása. A tudatos hozzáállás növelése. A kognitív funkciók ellenőrzése (gondolkodás, figyelem, érzelmek szabályozása). A stresszkeltő tényezők feltárása és ellenőrzése. Az arousalszint tudatos szabályozása. A megküzdési stratégiák feltárása. Teljesítmény-visszajelzés és érzelmi monitorozás. Kognitív stratégiák fejlesztése (a pozitív beállítódás erősítése, intuitív megközelítés, a figyelemváltás tervezése, fókuszálás, mentális gyakorlás, hibajavítás, a kreatív megoldások fejlesztése, a pozitív élmények címkézése).

17 A versenyzés pszichológiai kérdései – A versenyhelyzetekre való felkészítési terv összeállítása:
Értékelés. Siker Kudarc: a tanulságok levonása, a kudarc tényezőnek számbavétele, a felkészülés újratervezése, ellenőrzése Jutalmazás-büntetés (a siker elmaradása önmagában büntetés) arányosság a jutalmazásban és a büntetésben.

18 A versenyzés pszichológiai kérdései A versenyszorongás
Martens és mtsai. (1990) a versenyszorongás összetevői: Kognitív szorongás: a sportteljesítménnyel kapcsolatos aggodalom, a negatív kilátások előrevetítése, felnagyítása Szomatikus (testi) szorongás: a versenyzéssel kapcsolatos vegetatív idegrendszeri tünetek Önbizalom (A szituáció kontextusa befolyásolja a szorongás és az önbizalom alakulását. Ismerős helyszínen, hazai pályán csökken a szorongás és nő az önbizalom.)  

19 A versenyzés pszichológiai kérdései A versenyszorongás
Szomatikus szorongás: Fordított U alakú görbe, azaz Túl alacsony és túl magas feszültség csökkenti a teljesítményt Kognitív szorongás: Fordított kapcsolat, azaz Minél nagyobb a kognitív szorongás, annál rosszabb lesz a versenyteljesítmény Önbizalom: Fordított kapcsolat a szorongás és az önbizalom között, azaz Ha az önbizalom nő, a szorongás csökken

20 A versenyzés pszichológiai kérdései Csúcsteljesítmény
Minden sportoló aktuális képesség-szintjétől függ, s a bekövetkezése akkor a legvalószínűbb, ha a sportoló képességei megfelelnek az adott helyzet követelményeinek vagy kihívásainak (Csíkszentmihályi, ; Jackson, , ) Ez az állapot bizonyos pszichés és mentális faktorok eredménye. Előfeltétele: egy bizonyos szintű fizikai kondíció, és a teljesítményhez szükséges fizikai készségek tökéletes végrehajtása Vizsgálatok azt mutatják, hogy a fizikai, technikai és mentális fakorokból a mentális jelzi megbízhatóan a sikerességet!

21 A versenyzés pszichológiai kérdései Csúcsteljesítmény
Ravizza vizsgálata a csúcsteljesítmény élményéről A félelem hiánya, nem félnek a hibázástól. Nem gondolnak a teljesítményre és az eredményre.   A tevékenységben való teljes „elmerülés”.   Korlátozott figyelmi fókusz.  Erőlködés nélküli teljesítmény.  A teljes kontroll érzése.  Az idő-és térbeli élmény megváltozása.  A világ integrált és egységes észlelése. Egyedülálló, pillanatnyi és akaratlan élmény.

22 A versenyzés pszichológiai kérdései A sikeres és sikertelen sportolók közti pszichológiai különbségek A magabiztosság magas szintje: a sikeres sportolók jobban megbíznak magukban és a képességeikben, mint a kevésbé sikeresek. Koncentráció. A sikeres sportolókat kevésbé tudják megzavarni külső ingerek, és képesek a folyamatos figyelemkontrollra, anélkül, hogy a gondolataik vagy érzéseik felborulnának és összezavarodnának. A sikeres sportolókat általában teljesen leköti a saját sportáguk, és ez pozitív formájú elkötelezettséget és lekötöttséget jelent. Ez abban nyilvánul meg, hogy a gondolataik, képzeleti képeik, nappali álmodozásuk és az álmaik a sportra irányulnak, azzal kapcsolatosak.

23 A versenyzés pszichológiai kérdései A sikeres és sikertelen sportolók közti pszichológiai különbségek Szorongáskezelés: A sikeres sportolók kevesebb szorongást mutattak a verseny előtt és közben is, és hatékonyabban képesek kontrollálni a szorongást, valamint pozitívan értelmezik a szorongást, és úgy érzik, hogy az is segíthet fokozni a teljesítményüket. A sikeres sportolók képesek tanulni a hibáikból, és túllépni rajtuk. Ez persze lehet a magabiztosság, a szorongáskontroll vagy a fokozott koncentráció következménye is.

24 A versenyzés pszichológiai kérdései Milyen pszichológiai tulajdonságokkal jellemezhetjük az eredményes sportolókat? Optimális arousalszint, és az ennek beszabályozásához szükséges pszichoregulációs technika Magas szintű motiváció, motiváció fenntartása, optimális önbizalom Figyelem-összpontosítás képessége Az érzelmi folyamatok kontrollálása Eltökéltség, elkötelezettség Céltudatosság Problémamegoldó képességek Jól kidolgozott versenyterv Sikerorientált Környezet negatív hatásainak semlegesítésére való törekvés (Lénárt, , illetve Orlick és Partington, alapján)

25 Lovasterápia Általános közérzet javulása Önbizalom növekedése
Harmónia és nyugalom érzése Feltétel nélküli elfogadás élménye Érzelmek kontrollálása, önkontroll Asszertivitás – hatékony önérvényesítés A kontroll érzése Optimális kockázatvállalás Figyelem összpontosítása Türelem Empátia Felelősség A külvilág iránti érdeklődés növekedése Örömforrás, hajtóerő