Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.

Az előadások a következő témára: "Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc."— Előadás másolata:

1 Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

2 A közgazdasági elméletek történeti áttekintése, jelenlegi irányzatai 3.lecke

3 A közgazdaságtan fejlődési szakaszai 1. Kezdete: a közgazdaságtan körbeírja a gazdaság problémáit. 2. A közgazdaságtan korszakai: –Klasszikus görög kor. –Skolasztika. –Merkantilista kor. –Modern kor. 3. A közgazdaságtan tárgyai, kérdéskörei: –Érték, ár, pénz. –Jövedelemelosztás. –Növekedés, gazdagság forrásai. –Intézményi keret. 4. Makroökonómia: a ‘30-as években fejlődött ki, Keynes nevéhez fűződik. 5. Mikroökonómia: Marshall nevéhez fűződik

4 Modern kor Klasszikus kor: láthatatlan kéz-mechanizmus uralja a gondolkodást makroökonómiai típusú kérdésekkel foglalkoztak, pl. a rendszer dinamikája, a nemzet fejlődése ez a politikai gazdaságtan kora Neoklasszikus kor: 1870-től; váltás önműködő, racionálisan gazdálkodó egyén áll a középpontban (mikroökonómiai típusú) a mai mikroökonómia itt alapozódik meg Keynes-i forradalom: 1936-tól; váltás megkérdőjelezi a láthatatlan kéz mechanizmusát, hogy a rendszer megfelelően működik megalapozza a makroökonómiát kb. 1970-ig tart Monetáris forradalom: 1970-től

5 Klasszikus kor I. Klasszikus görög kor: –csereegyenlőség elve, mi határozza meg az áru értékét –filozofikusan megfogalmazott kérdések II. Skolasztika: –ár-érték problémák –a moralitás, az etika (igazságosság, uzsora, kamat) a lényege a kérdésnek –a középkorban volt jellemző –a közgazdaságtan milyen legyen, mit vizsgáljon: –leírja, hogy mi van, ekkor a közgazdaságtan pozitív tudomány –vagy azt vizsgálja, hogy milyen legyen, milyennek kellene lennie, ekkor a közgazdaságtan normatív tudomány

6 Klasszikus kor III. Merkantilista kor: –XV.-XVIII. sz. –feltett kérdésre különféle válaszokat adtak –kereskedelmi típusú szemlélete van –utólag elemeztek –saját gazdasági célok elérésére tették „aktivistává” az államot, a rendszer nem önműködő –a Keynes-i korban ez újra előjön –nem igazi szisztéma Racionális rekonstrukció: mai gondolkodóként nézünk bele a korba és így vizsgáljuk Történelmi rekonstrukció: megpróbálunk történészként belenézni a korba és így vizsgálni IV. Fiziokraták: 1756, QUESNAY  kené  –az első rendszer, amit szisztémaként értelmez a közgazdaságtan –Tableau Économique - az első olyan leírás, amely tartalmazza a gazdasági körforgásokat, a jövedelemáramlásokat, gazdasági szereplőket –minden óramű szerint működik (mechanikus rendszer), nem kell beleavatkozni senkinek

7 SMITH a skót felvilágosodás filozófusa, Quesnay kortársa 1776 - A nemzetek gazdagsága (a közgazdaságtan alapműve) a 4 témakört tartalmazza teljes rendszerként, logikus módon; rendszerben állnak ezek az elemek úgy van megfogalmazva, hogy az elemek logikusan összeállnak, de sokféleképpen lehet hozzájuk kapcsolódni (általános egyensúlyi elméletet adott) 1759 - a gazdasági vetületet dolgozta ki az egyén önérdekét követve munkamegosztásba lép, ezáltal növekszik a termelékenység, a csere révén kielégíti szükségleteit a cserében az értékek alapja: a munkák, melyek benne vannak a termékben, hasonlítódnak össze a növekedés is benne van intézményrendszere a piaci mechanizmus, a láthatatlan kéz fogalma, a közjó egészét is magával hozza

8 RICARDO tudatosan a jövedelemelosztásra koncentrál 1817 - alapelvei a szereplők jövedelemtulajdonos osztályok: munkások - munkajövedelem, munkabér földbirtokosok - földjáradék tőkések - profit logikus rendszert akart megalkotni; a rendszer az érdekellentétek miatt nem harmonikus szerinte a jövedelemtulajdonosok között érdekellentétek vannak; van, aki a fejlődést hátráltatja az áru értékét a benne fektetett munka mennyisége határozza meg föld: egyre rosszabb minőségű földeken egyre drágábban tudnak termelni tőkés termelés: ez a tipikus ebben a korban  minimális létszükségletnek megfelelő bért juttatják ha a föld bérleti díja egyre nő, akkor a profit egyre csökken szerinte a tőkés jó, a földbirtokos rossz, a munkás semle- ges

9 MILL 1848 - könyve alapbibliája lett 50 évig a közgazdaságtannak nemcsak a rendszer egészére, hanem az egyéni gazdálkodásra is rákérdez (racionális allokáció) maximális haszon, bevétel  minimális költség, kár megalapozódik a mikroökonómia

10 Marx a Ricardo-i elméletet tartja alapnak munkaérték-elméletre épít a munkás és a tőkés ellentétben áll, mert csak egymás javára vagy kárára tudnak fejlődni (a tőke csak a munkás kárára expandálhat) ez egy forradalom, a tőkés rendszer megdöntése

11 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!