Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.

Az előadások a következő témára: "Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc."— Előadás másolata:

1 Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

2 A munkapiac Az összkínálati függvény 16. lecke

3 A munkapiac A munkapiac a nemzetgazdaságban adott időszak alatt jelentkező összes munkakereslet és munkakínálat, valamint azok kölcsönhatása. A munkapiacon a munka (v. munkaerő) adásvétele történik

4 A munkapiac  A makrogazdasági munkakínálat azt mutatja, hogy a háztartási szektor adott feltételek között mennyi munkát szándékozik felkínálni a vállalati szektornak.  Az aggregált munkakínálat nagysága a reálbér növekvő függvénye (megmutatja hogy különböző reálbérszintek mellett hányan kívánnak munkát vállalni).

5 A munkapiac W/P LSLS L1DL1D L0DL0D LDLD LL*L* (W/P) 0 (W/P) * (W/P) 1

6 A munkapiac A munkabér: a munkából származó jövedelem –nominálbér ( jele: W (Wage)) –reálbér ( jele: W/P)

7 A munkapiac A nominálbér (pénzbér) az egységnyi munkáért kifizetett pénzösszeg, vagyis az a pénzmennyiség amit a munka felhasználója a munka tulajdonosának fizet. A nominálbért valamilyen időegységre (1 óra, 1 hónap) vetítjük, azaz dimenziója a Ft/idő jele: W (Wage)

8 A munkapiac A Munkakínálati függvény (L S ) jellemzői: soha nem indulhat ki az origóból (minimálbér) az összes munkakínálatnak van egy felső határa (az országban élők száma) rugalmatlan

9 A munkapiac A munkakínálat meghatározása munkaképes korú népesség inaktívakaktívak munkanélküliekfoglalkoztatottak önkénteskényszerű *frikciós *strukturális *egyéb*konjukturális

10 A munkapiac A munkaképes korú népesség a népesség azon része amelyik túl van a tanulási illetve képzési fázison és a nyugdíjkorhatár előtt áll.  aktív népesség  inaktív népesség

11 A munkapiac Az aktív népesség a népesség azon része amelyik a munkapiacon megjelenik és hajlandó munkát vállalni. Az inaktív népesség tagjai nem hajlandók munkát vállalni mert megélhetésüket más forrásból fedezik (pl. vagyonból eltartottak), vagy külső tényezők akadályozzák meg őket a munkavállalásban (pl. kismamák).

12 A munkapiac Valamely nemzetgazdaság aktivitási rátáján az aktív népesség és a munkaképes korú népesség százalékában kifejezett arányát értjük. aktív népesség Aktivitási ráta = -----------------------*100 munkaképes korú lakosság Az aktív népesség jelenti a munkakínálat maximális nagyságát.

13 A munkapiac Munkanélküliek az aktív népesség azon része, amelyik adott időszakban nem rendelkezik munkahellyel, vagyis a rendelkezésre álló munkakapacitás ki nem használt része. A nemzetgazdaság munkanélküliségi rátája (u) a munkanélküliek száma és az aktív népesség százalékban kifejezett aránya. munkanélküliek száma munkanélküliségi ráta = -------------------------- * 100 aktív népesség

14 A munkapiac Önkéntes munkanélkülinek nevezzük azokat a gazdaságilag aktív személyeket akik adott reálbér mellett nem hajlandók munkát vállalni. Létszámuk az adott reálbér mellett munkát kínálók és az aktív népesség különbsége.

15 A munkapiac Önkéntes munkanélküliség:  A frikcionális (súrlódásos) munkanélküliség az önkéntes munkahely-változtatással járó állástalanság.  Egyéb

16 A munkapiac Kényszerű munkanélküliségről akkor beszélünk, ha az adott reálbér mellett munkát kínálók nem találnak állást.  Konjunkturális munkanélküliség  Strukturális munkanélküliség

17 A munkapiac A kényszerű munkanélküliség  Konjunkturális munkanélküliségen a nemzetgazdaság kibocsátás-ingadozásából fakadó munkanélküliséget értjük.  Strukturális munkanélküliségről beszélünk, ha a munkakereslet és –kínálat szerkezetileg tér el egymástól.

18 A munkapiac A munkakereslet a vállalati szektor által foglalkoztatni kívánt munkáslétszám. Jellemzői: – növekvő pénzbérhez csökkenő munkafelhasználás tartozik – a munkakeresletet meghatározza a nominálbér és az árszínvonal – ha a reálbér nő a munkakereslet csökken – negatív kapcsolat

19 A munkapiac W/P LSLS L1DL1D L0DL0D LDLD LL*L* (W/P) 0 (W/P) * (W/P) 1

20 A munkapiac Egyensúlyi reálbérnek nevezzük azt a W/P arányt, amely mellett a munkakereslet és a munkakínálat egyenlő egymással. Jellemzői: –munkanélküliség: reálbér > egyensúlyi W/P –túlfoglalkoztatottság: reálbér < egyensúlyi W/P

21 A Phillips-görbe A munkanélküliség természetes rátája az a munkanélküliségi szint, amely mellett a bérekre és az árakra ható erők egyensúlyban vannak. Szorosan összefügg az inflációval A természetes rátánál alacsonyabb szintű munkanélküliség az infláció emelkedő spiráljának veszélyeit idézi elő.

22 A Phillips-görbe – rövid távon Inflációs ráta (%) munkanélküliségi ráta (%)

23 A Phillips-görbe – hosszú távon Inflációs ráta (%) munkanélküliségi ráta (%)

24 Az összkínálati függvény Tökéletes munkapiac esetén a gazdaság mindig a potenciális kibocsátás szintjén termel. P Y W/P N NDND NSNS Y(N) YSYS

25 Az összkínálati függvény rögzített nominálbérek esetén Termelési függvény Munka- keresleti függvény munkapiac Kínálati függvény reálbér árszínvonal kibocsátás foglalkoztatás

26 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!