Pénzügyi-számviteli mutatók

Az előadások a következő témára: "Pénzügyi-számviteli mutatók"— Előadás másolata:

1 Pénzügyi-számviteli mutatók
1. Likviditási mutatók: arányszámok, amelyek a rövid lejáratú kötelezettségek likvid eszközökkel fedezettségét mérik. 2. Tőkeszerkezeti (eladósodottsági) mutatók: az összes eszköz/jövedelem/ cash flow és adósság arányát mutatják 3. Működési mutatók: a menedzsment eredményességét mérő mutatók, amelyeknek két fajtája 3.1. Jövedelmezőségi mutatók 3.2. Hatékonysági mutatók 4. Kockázati mutatók: a hitelezők és tulajdonosok hozamának bizonytalanságát mérő mutatók 5. Növekedési mutatók: az időben eltérő pénzügyi adatok változásának, ütemét számszerűsítő arányszámok 6. Részvény és piaci mutatók: az egy részvényre vetített, értékpapírpiaci információkat tükröző mutatók 7. Pénzügyi megtérülési mutatók: egy projekt megtérülését elemző mutatók

2 1. Likviditási mutatók Arányszámok, amelyek a rövid lejáratú kötelezettségek likvid eszközökkel való fedezettségét mérik A./ ABSZOLÚT MUTATÓK Forgóeszköz befektetés: Készlet + Vevők - Spontán követelések (szállítók+egyéb) Értelmezése: a készlet- és vevőállomány mely része nem fedezhető spontán finanszírozással 2. Nettó forgótőke: Összes forgóeszköz – Rövid lejáratú kötelezettségek Értelmezése: az összes forgóeszközérték mely része nem finanszírozható rövid lejáratú forrással

3 B./ RELATÍV MUTATÓK Likviditási ráta= Forgóeszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek Gyorsráta =(Forgóeszközök – Készletek)/Rövid lejáratú kötelezettségek Pénzeszköz arány=(Forgóeszközök – Készletek -követelések)/ Rövid lejáratú kötelezettségek Vagy:(Értékpapírok + Pénzeszközök)/Rövid kötelezettségek

4 Értelmezés 1.3. Likviditási ráta
forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek Értelmezése: 1 Ft rövid lejáratú kötelezettségre mennyi forgóeszközérték jut Nettó forgótőke = likviditási ráta abszolút összegben nemzetközi mércéje: 2, hazai: 1,3

5 Értelmezés Gyorsráta: az igen likvid forgóeszközök
mennyiben nyújtanak fedezetet a rövidlejáratú kötelezettségekre nemzetközi mércéje: 1, hazai mércéje: 0,7 Pénzeszköz arány (cash ratio):(pénzeszközök + piacképes értékpapírok) / rövid lejáratú kötelezettségek

6 2. Tőkeszerkezeti (eladósodottsági) mutatók
A/ FLOW 2.1. Eladósodottsági mutató = pénzáramlás / összes idegen forrás értelmezése: az adósság mekkora része fizethető vissza adott időszak alatt 2.2. Adósságvisszafizető képesség = összes idegen forrás / pénzáramlás Értelmezése: mennyi időszak alatt fizethető vissza az adósság Pénzügy vs. számvitel: a pénz jelenértéke

7 B/ STOCK összes adósság / összes eszköz Értelmezése:
2. 3. Idegen tőke arány = összes adósság / összes eszköz Értelmezése: 1 Ft vagyonra hány Ft adósság jut probléma 1: könyv szerinti érték vs. piaci érték probléma 2: céltartalék saját, idegen vagy egyik sem? 2. 4. Adósságfedezeti mutató = összes eszköz / összes adósság 1 Ft adósságra hány Ft vagyon jut nemzetközi mércéje 2, hazai régebben kb. 3 tartalma a likviditási ráta – idődimenzió nélkül 2.3. és egymás reciproka

8 2.5. Tőkeellátottság = Saját tőke / Összes forrás
2.6. Tőkeáttétel = Összes forrás / Saját tőke a tőkeáttétel a kockázat általános mérőszáma 2.5. és egymás reciprokai

9 Jövedelmezőségi mutatók
Sajáttőke-arányos nyereség (ROE) = Adózott eredmény/Saját tőke Eszközarányos nyereség1 (ROA 1) = Adózott eredmény/Összes eszköz átlagos értéke Eszközarányos nyereség2 (ROA 2) = (Adó és kamatfizetés előtti nyereség (EBIT*) - adó) / összes eszköz átlagos értéke Árbevétel-arányos nyereség = Adózott nyereség / Nettó árbevétel *EBIT (Earnings Before Interest and Taxes): adó és kamatfizetés előtti nyereség

10 Hatékonysági mutatók A hatékonysági mutatók azt mérik, hogy a menedzsment milyen hatékonysággal hasznosítja a vállalat eszközeit. Ezért szokás még e mutatókat kihasználtsági mutatóknak is hívni. Reciprokaik az eszközigényesség

11 Eszközök forgási sebessége = nettó árbevétel / átlagos összes eszközérték
Ugyanilyen logikával számíthatók az alábbi mutatók: Készletek forgási sebessége1 = nettó árbevétel / készletek átlagos értéke Készletek forgási sebessége2 = értékesítés közvetlen költsége/készletek átlagos értéke Vevők forgási sebessége: az adósaink fizetési fegyelmét mutatja Szállítók forgási sebessége: a mi vállalatunk fizetési fegyelmét mutatja

12 A forgóeszközök kihasználásának sajátos mutatója a forgási sebesség, amit a forgóeszközök egy időszak, pl. egy év alatt megtett fordulatainak számával, vagy a körforgás időtartamával, a forgási napok számával mérnek. Ez utóbbi mutató úgy is értelmezhető, hogy a készletek átlagos nagysága ennyi napi termelés ellátásához elegendő A forgási sebesség képlete: A forgási idő képlete: s = éves árbevétel/ éves átl. forgóeszköz állomány n = 360/forgási sebesség Egy vállalat esetében a forgási idő 60 nap, forgóeszközeinek átlagos állománya 200 MFt. Mekkora a forgási sebesség? Mekkora a cég éves árbevétele?

13 Forgási sebesség (s) = 360 / forgási idő (n) = 360 / 60 = 6
Éves árbevétel = Forgási sebesség (s) * éves átl. FE állomány = = 6 * 200 = 1,2 milliárd Ft

14 Pénzügyi megtérülési mutatók
Jelenértéket nem használó mutatószámok: Megtérülési idő Fordulatok száma Pénz jelenértékét felhasználó mutatók: 1. NPV 2. PI 3. IRR

15 1. Nettó jelenérték (NPV)
A nettó jelenérték kiszámításának a képlete: csak abban az esetben használható, ha a befektetett összeget egy összegben és azonnal kifizetjük egyéb esetekben: a hozamok együttes jelenértékéből kivonjuk a ráfordítások együttes jelenértékét A képlet tehát: NPV = PV (H) – PV (R) PV (H) = hozamok jelenértéke PV (R) = ráfordítások jelenértéke

16 2. Jövedelmezőségi index (PI – Profitability Index)
A beruházás révén képződő jövedelmek jelenértékét a kezdő pénzáramhoz viszonyítjuk. Ha nem egyszeri beruházásról van szó, hanem többszöri pénzáramlásról, a képlet a következőképpen változhat:

17 2. Jövedelmezőségi index (PI – Profitability Index)
A beruházás révén képződő jövedelmek jelenértékét a kezdő pénzáramhoz viszonyítjuk. Ha nem egyszeri beruházásról van szó, hanem többszöri pénzáramlásról, a képlet a következőképpen változhat:

18 3. Belső megtérülés ráta (IRR – Internal Rate Of Return)
A belső megtérülési ráta (más néven belső kamatláb) az a kamatláb, amely mellett a hozamok diszkontált összege megegyezik az egyszeri ráfordítások együttes jelenértékével. PV (H) = PV (B) ezért NPV = 0 Képletben:

19 A belső megtérülési ráta számolása
Nézzünk meg egy példán keresztül: Egyszeri beruházási ktg: év múlva esedékes bevétel: év múlva esedékes bevétel: legyen 1+IRR = X Rendezve az egyenletet és osztva ezerrel: 10 X2 + 7X + 6 = 0 A másodfokú egyenlet megoldó képletébe behelyettesítve: ebből X1 = 1,2 az X2 = -0,5 (itt nem értelmezhető) Ha X = 1+IRR, akkor 1,2 = 1+IRR tehát az IRR = 0.2 azaz 20%

20 Az IRR értelmezése Az IRR tulajdonképpen egy belső kamatláb
A belső kamatláb a projekt belső hozamát mutatja meg Kiszámítása során matematikai veszély, ha a pénzáramlások előjele váltakozik Ekkor több megoldás is lehetséges matematikailag, közgazdaságilag nem

21 Az IRR és az NPV összefüggése
Az NPV mutató a piaci hozam feletti többletnyereséget tartalmazza, abszolút összegben Ezért ha NPV = 0, az IRR megegyezik a piaci kamatlábbal: IRR=r Ha NPV>0, akkor IRR> r Ha NPV<0, akkor IRR< r.