A MODERN NEVELÉSTUDOMÁNY GYÖKEREI

Az előadások a következő témára: "A MODERN NEVELÉSTUDOMÁNY GYÖKEREI"— Előadás másolata:

1 A MODERN NEVELÉSTUDOMÁNY GYÖKEREI

2 A 20. század elejére kibontakozó modern neveléstudomány két alapvető irányzata
NÉMET nyelvterületen kibontakozó, klasszikus filozófiai hagyományokhoz kötődő „szellemtudományos” irányzat 2. ANGOLSZÁSZ területeken megjelenő pragmatizmus, amely az empirikus kutatások megerősödését eredményezi

3 A 17-18. századi pedagógiai elmélkedések és gyakorlati neveléstanok után
TEOLÓGIA NEVELÉSTUDOMÁNY FILOZÓFIA

4 18. század végének filozófusai
G.W.F.Hegel I. Kant J.F.Herbart F.Schleiermacher

5 Immanuel Kant 1724-1804 40 éves egyetemi pályafutás
Oktatott: matematikát, fizikát, metafizikát, földrajzot, pedagógiát, antropológiát Forrásai: Rousseau és a német filantropisták „Az ember csak nevelés által válhat emberré, nem is más, mint amivé a nevelés teszi.” Az emberi élet célja: eljutni a moralitás fokára A nevelés célja: az embert egy erkölcsileg indifferens természeti lényből lényből erkölcsi lénnyé formálni Egyetemes érvényű erkölcsi törvényhez kell igazodnunk

6 Johann Friedrich Herbart 1776-1841
A modern értelemben vett tudományos pedagógia atyja Egyetemi tanulmányok Jénában: jog, filozófia, természettudományok Magánnevelő 3 fiúgyermek mellett Egyetemi oktató Göttingenben, Königsbergben és újra Göttingenben

7 ETIKA PSZICHOLÓGIA

8 19. századi nevelési ideál
Erkölcsös, fegyelmezett állampolgár, aki egyéni érdekeit, vágyait és érvényesülését képes alárendelni a nemzeti állam érdekeinek. Az állam fő funkciója a nevelés, amely egyben megerősödést és egységet hoz. A felnőtté válás nem pusztán spontán érési folyamat. A felnőtté válás olyan művelődési folyamat, amelyben a felnőtt nevelőnek: AKTÍV, TERVSZERŰ, CÉLTUDATOS irányító szerepe van. A célt az ifjúság elé állított ESZMÉNYEK és KÖVETELMÉNYEK segítségével érhetjük el. Az oktatás a diákok FEGYELME nélkül elképzelhetetlen. Figyelem, illedelmes magatartás, ‘önként’ tanulás.

9 A modern ipari kapitalizmusban megjelenő elidegenedés jellemzői
Az ember egy tömeg tagjának érzi magát, könnyen felcserélhető fogaskerék. Saját munkája eredményétől idegenedik el, elvész a természetes érdeklődése munkája iránt. A tudományos ismeretek felértékelődésével eltávolodik a vallástól, elveszti egzisztenciális kapaszkodóit. A tudományban, gazdaságban, iparban lezajló átalakulást nem követi politikai átalakulás, az ember a politikai életben sem talál magára. (Az általános és demokratikus választójog még várat magára.) A teljesség érzésének elvesztését első sorban a városlakók élik át. IDEGENSÉG és IDEIGLENESSÉG érzése. Vágyakozás egy jobb világ, egy VALÓDI KÖZÖSSÉG, TELJESSÉG, HARMÓNIA iránt.

10 Reformmozgalmak Életmód és testkultúra Természet és környezetvédelem
Természetgyógyászat Öltözködési reformok Alkoholellenes reformkörök Kertművelő telepek Spiritiszta, okkultista csoportok Reformpedagógiai irányzatok

11 Maria Montessori 1870-1952 1896. orvosi diploma 1907. Casa dei Bambini
1913. Ferencesrendi Mária Misszionárius Nővérek 1929. Nemzetközi Montessori Szövetség

12 Gyermeki aktivitás és szabadság
A szabadság természetes határa a közérdek Megfelelően berendezett tevékenységi tér Speciális képességfejlesztő eszközök