4. A nyilvánosság – a civil társadalom éltető kerete. Civilség és közhasznúság.

Az előadások a következő témára: "4. A nyilvánosság – a civil társadalom éltető kerete. Civilség és közhasznúság."— Előadás másolata:

1 4. A nyilvánosság – a civil társadalom éltető kerete. Civilség és közhasznúság.

2 Nyilvánosság-fogalmak Nyilvánosság-meghatározások

3 Közvélemény 1. Hivatkozási alap (,,népakarat”), amikor a saját véleményt akarjuk a hatalmi harcban legitimként mutatni. 2. Közvélemény-kutatások eredménye –de CSAKIS azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, amelyeket feltettek, és abban a pillanatban, amikor feltették.

4 3. A közvélemény mindig több, mint az egyes emberek véleménye. Közvélemény akkor jön létre, ha az emberek 1. megosztják egymással véleményüket, és 2. láthatóvá is teszik azt a közélet, különösen a politikai döntéshozók számára.

5 Közvélemény: viszonyok, kapcsolatok összessége. A kapcsolatok a polgárok és az intézmények között épülnek ki: kapcsolat a közhivatalokkal, iskolákkal, egyházakkal, egyesületekkel, pártokkal, szakszervezetekkel és mindenekelőtt egymással. A polgárok véleménye és a döntéshozó politikusok véleménye (és érdeke) gyakran nem esik egybe – de a közvélemény kinyílvánításáról nem szabad lemondani. A hatalomról szóló nyilvános beszéd növeli az elszámoltathatóság esélyeit.

6 Civil szervezetekben fennáll a lehetősége annak, hogy egy-egy közéleti kérdést alaposan körüljárva, megvitatva az emberek mint közösség határozzák meg magukat. Haszon: a tanulás, a személyes tapasztalatszerzés. Haszon: felkészülés a jövőben adódó fontos döntésekre. Politikai véleménynyilvánítás, nyomásgyakorlás -- a,,politikai akarat” érvényesítése.

7 McCann Erickson: felmérés a non-profit szektor kommunikációs gyakorlatáról 2006-06-26 10:42 [Médiainfó - www.mediainfo.hu] A civil szféra szerint fontos a marketing, de ritkán fordulnak reklámügynökségekhez. A McCann Erickson Budapest Reklámügynökség 1000 Hang Alapítványa 2006-ban negyedik alkalommal rendezte meg Az Ember Napja konferenciát. A rendezvényen, amely ezúttal a forrásszerzés és adománygyűjtés kérdéseire fókuszált, 54 non-profit szervezet vett részt.

8 A konferencián végzett felméréséből kiderült, hogy a hazai civil szféra nagy része (63%) egyértelműen fontosnak tartja a marketing tevékenységet, ugyanakkor csak elvétve veszi igénybe reklámügynökségek szolgáltatásait. A reklámügynökség felmérése szerint a hazai civil szervezetek több mint 94%-a küzd szponzorációs gondokkal. A magyar non profit szféra vezetői úgy érzik, kevesebb pénzhez jutnak, mint amennyi a piacon reálisan elérhető lenne, legfőképpen a támogatói oldal közömbössége (36%), illetve a nem megfelelő marketing tevékenység miatt (36%).

9 A kutatásból az is kiderül, hogy a civil szervezetek fontosnak tartják a marketing tevékenységet (63%), és 76%-uk önálló, kidolgozott arculattal is rendelkezik. Arra a kérdésre viszont, hogy rendelkeznek-e bármikor kiküldhető és vállalható bemutatkozó anyaggal, már csak 61%-uk mondott igent, és a résztvevők 9%-a szeretne a jelenleginél színvonalasabb anyaggal megjelenni a potenciális támogató cégek előtt. Mindezek ellenére a válaszadók csupán 3%-a állította, hogy folyamatos munkakapcsolatban áll egy kommunikációs ügynökséggel, 33% a pénzhiányt jelölte meg akadályként.

10 Meghatározó ellenérvként hangzott el az is, hogy a szervezeteknek ilyen téren nincs kapcsolatuk (21%), és inkább házon belül oldják meg kampányaik tervezését, kivitelezését. A megkérdezettek 42%-a még nem hallott arról, hogy egy kommunikációs ügynökségtől szakmai segítség formájában is kérhető hozzájárulás vagy adomány. A felmérésből kiderül, 4%-uk már élt ilyen lehetőséggel.

11 A McCann Erickson kutatása arra is rávilágít, hogy a hazai non-profit szervezetek hasonló mértékben kedvelik a televízió (33%), a sajtó (33%) médiafelületeit és a direkt marketing (32%) eszközeit. Kommunikációs stratégiájuk meghatározó eleme a merészség: a válaszadók 72%-a vallotta, hogy a reklám "minél merészebb, annál jobb". Megtekinthető itt: http://www.mediainfo.hu/hirek/article.php?id=7445