Turizmusban az örökségre alapozó közkapcsolati munka célközönségei (Publicurile turismului)

Az előadások a következő témára: "Turizmusban az örökségre alapozó közkapcsolati munka célközönségei (Publicurile turismului)"— Előadás másolata:

1 Turizmusban az örökségre alapozó közkapcsolati munka célközönségei (Publicurile turismului)

2 Newson-Turk-Kruckeberg Mindent a közkapcslatokról című könyvének első fejezetében felsorolja a közkapcsolatok tíz alapfunkcióját. Kilencedikre hívnám fel a figyelmet. Ez a funkció, ha jól működik, akkor a célközösségeknek és a vállalatoknak igen sok megtakarítást hozhat – akárcsak a társadalomnak az, ha béke van, és nem kerül sor konfliktusokra, háborúra, vagyis nagyméretű emberi és anyagi veszteségekre.

3 ,,A közkapcsolati szakértők kötelesek megmagyarázni a célközönségeknek a problémákat még azelőtt, hogy ezekből válságok (krízisek) születnének." (Newson-Turk-Kruckeberg 2003:19-20)

4 PR-es tanácsokat és figyelmeztetéseket kell megfogalmazzon, hogy az embereket ne érje váratlanul a (bármilyen) változás. Vagy a gondolatot folytatva: hogy az emberek várják, elfogadják, és esetleg kiköveteljék a változást.

5 A közkapcsolati szakembernek nem csak a vállalat, a szervezet problémáival, hanem általánosabb, a korszakot, a korszak társadalmi viszonyait meghatározó, sokszor igen komplex problémarendszerekkel is tisztában kell lennie. Ezek közül az egyik a múlt és jelen viszonyát, a kialakuló és átalakuló identitások értelmező, konstruáló örökség kérdésköre.

6 Ma már nincsenek lényeges különbségek: helyi, regionális, nemzeti és globális örökség egyaránt beletartozik a kötelező és felhasználható ismeretek körébe. Igen egyszerű lenne azt mondani, hogy az örökségalkotás és identitáspolitikák a helyi, vagy regionális, vagy nemzeti politikai kűzdelmekben résztvevő szereplők hatókörébe tartozik.

7 Milyen jó, hogy kitalálták pl. a szombathelyi Savaria fesztivált, mert csak részt kell venni a rendezvényen, és annak támogatásával meg kell mutatni, hogy a szervezet helyesnek tartja, hogy legyen ez a rendezvény. Ez azonban azt feltételezi, hogy a rendezvény úgy jelenik meg a szervezet számára, mint adott, esetleg megkerülhetetlen környezeti elem. Eldöntheti, hogy mit kezd ezzel az adottal. Ez azonban retroaktív magatartás.

8 Azért fontosak az örökséggel kapcsolatos ismeretek, mert az örökségalkotás kérdéskörének ismerete lehetővé teszi a proaktív magatartást. Megjelennek a rómaiak Szombathely utcáin.,,Autentikus" római viseletben vannak, nem viselnek reklámokat, jelvényeket, cég-logókat. Viszont olyan tárgyakat, színeket, viselhetnek, használhatnak, olyan kis,,életszerű" jeleneteket rögtönözhetnek, amelyek összefüggésbe hozhatóak az illető cég mai termékeivel. Előtte, utána lehet erre felhívni a látogatók, a városlakók figyelmét. Magát a fesztivált lehet úgy kommunikálni, mint ami a céget meglendítő, futtató, ismertté tevő környezet.

9 Tehát a fesztivál – helyi vagy távolról érkezett – látogatói is célközönséget alkothatnak. Természetesen fontos célközönségek azok, akik örökségalkotással foglalkoznak: a helyi adminisztráció, a műemlékvédő és városszépítő, a környezetvédő egyesületek, alapítványok, de az oktatási intézmények, művészek csoportjai is.

10 Az örökségalkotás mögé általában széles frontban felsorakoztathatóak ezek a szervezetek, egy-egy akció valóban tömegméreteket ölthet. A hívómondatok –,,Védjük múltunk emlékeit!",,,Tegyünk azért, hogy unokáink is láthassák!",,,Cégek/intézmények az örökség védelméért!" mögé felsorokozó szerkezeteknek igen nagy esélyük van arra, hogy a sajtó szimpatizáljon velük, a vásárlók vagy szolgáltatásaikat igénybe vevők pedig többször találkozzanak velük.