Az érvelés.

Az előadások a következő témára: "Az érvelés."— Előadás másolata:

1 Az érvelés

2 Miért érvelünk? Azért, mert meg akarunk győzni valakit valamiről.
Azért, mert feltételezzük, hogy: a. beszélgetőtársunknak eltérő véleménye van a szóban forgó tárgyról. b. képes meghallgatni, felfogni, befogadni a racionális érveket.

3 Mi az érvelés? A meggyőzés racionális eszköze.
Egy kijelentés igazságának a megindoklása. Egy döntés, javaslat helyességének a megnindoklása. Egy tétel/tézis/állítás bizonyítása.

4 Az érvelés struktúrája
Az érvelés több kijelentésből áll: - az érvelési tétel (a logikában konklúzió)– az a kijelentés, amit bizonyítani szeretnénk - érvek (a logikában premisszák) – azok a kijelentések, amelyek alátámasztják a tételt - kötőszók: tehát, így, ezért, ennek következtében Amennyiben formalizáljuk az érvelést, következtetéssel állunk szemben. Fontos! Az érvelés nem rendelkezik igazságértékkel, csak érvényességgel. Akkor érvényes, ha igaz premisszákból igaz konklúzió következik. A következtetés (tétel) pedig akkor igaz, ha a premisszák igazak és a következtetés (érvelés) érvényes.

5 Az érvelés típusai Deduktív érvelés (következtetés) – a következtetést/tételt egy általánosabb eset, tétel alá soroljuk Induktív érvelés (következtetés) – egyedi esetektől haladunk az általános felé – tapasztalati példákon alapuló okfejtés Gyakorlati érvelés – a közvélekedés által elfogadott tényekre, tételekre való hivatkozás (a common sens-re, a józan észre, az adott közösség, társadalom által elfogadott értékekre apellál)

6 Az érvelés osztályozása az érvek tartalma alapján
Kazuális érvelés Érvelés jelek alapján Érvelés tények alapján – tudományosan megállapított tények Tekintélyre való hivatkozás – szakember, hiteles tanú Analógiára épülő érvelés Érvelés példák segítségével – logikai szempontból a leggyengébb érvelési mód

7 A gyakorlati érvelés Kommunikatív észhasználat: értékeket tételez, értékeket, célokat választásokat támaszt alá Értékelő kijelentéseket alkalmaz A gyakorlati érvelés nem egy tétel igazságának a bizonyítását vagy igazsága nagy valószínűségének a kimutatását vállalja, hanem annak a demonstrálását, hogy az adott tétel valószínűbb, megalapozottabb, mint annak ellentéte A gyakorlati érvelés kritériumai: az adott társadalmi közegben elfogadott értékek, viselkedési és erkölcsi normák – vagy ettől eltérő, de közösségileg mindenképp elfogadott kritériumok

8 A gyakorlati érvelés szerkezete
A premisszák (érvek) száma nem meghatározott A premisszák konvergensek, azaz vagy a tételt vagy egymást erősítik

9 A gyakorlati érvelés stratégiája
Meghatározzuk az opcióinkat. Összegyűjtjük az opciót alátámasztó és megkérdőjelező érveket. Mérlegelés után döntünk, hogy melyiket válasszuk ki – mindig a legerősebb érveket kell kiválasztani.

10 A helyes érvelés kritériumai
Minden premissza (érv) legyen elfogadható Minden premissza legyen releváns A premisszák összességükben szolgáltassanak elégséges alapot a konklúzió (tétel) elfogadásához

11 Az elfogadhatóság kritériuma
Egy premissza akkor elfogadható, ha az érvelési kontextust figyelembe véve ésszerű igaznak elfogadni (tudományosan igazolt, a közvélekedés igaznak tartja stb.) Egy premissza akkor elfogadhatatlan, ha: - mindennapi tudásunkat hamisnak tünteti fel - vitatható, hihetetlen - nem mond semmit - homályos, többértelmű - ellentmondó, más premisszákkal inkompatibilis

12 A premisszák relevanciája
Relevancia: köze van a tételhez, arra vonatkozik Minden premisszának bizonyítania kell a konklúziót – minden érvnek bizonyítania kell a tételt Az érvek lehetnek pozitív és negatív módon relevánsak

13 A premisszák elégségessége
Az érvcsomagra mint egészre vonatkozik – az érvelés episzteológiai vállalásának a vizsgálatából derül ki A gyakorlati érvelés akkor elégséges, ha döntésünk meghozatala előtt figyelembe vettük az összes feltételt, körülményt