Giuseppe Verdi (1813-1901).

Az előadások a következő témára: "Giuseppe Verdi (1813-1901)."— Előadás másolata:

1 Giuseppe Verdi ( )

2 Gyermek és iskolaévek Giuseppe Verdi október 10-én született a lombardiai Le Roncoléban, az akkori Parmai Hercegség Busseto nevű kis vásárvárosától négy kilométerre délkeletre fekvő falucskában. A sors iróniája, hogy ugyanebben az évben, május 22-én született Lipcsében Richard Wagner, aki élete során legfőbb zenei vetélytársa volt.

3 Tanulmányok Milánóban
Barezzi segítségével sikerült Milánóba költöznie. Mivel túlságosan költséges lett volna magánszállás fenntartása, Verdi Giuseppe Selettinél, a bussetói iskolaigazgató unokaöccsénél, Barezzi barátjánál lakott. Az ifjú tanonc szükségleteiről (kottapapír, operabérlet, ruházat) Seletti gondoskodott, a számlákat Barezzi rendezte. A kapcsolat Verdi és házigazdája között két év alatt megromlott. Ennek pontos okai nem ismertek, tény viszont, hogy Seletti több panaszlevelet is írt Barezzinek. Feltételezik, hogy Verdi esetleges neveletlensége váltotta ki gazdája ellenszenvét, de a találgatások odáig terjednek, miszerint az ifjú zeneszerző bizalmas viszonyba került Seletti lányával. Ez kiváltotta Barezzi haragját is, aki egyik levelében felhánytorgatta Verdinek taníttatása költségeit is...

4 Tanulmányaival jól haladt, tanára rendszeresen dicsérte tanítványa szorgalmát, egyre növekvő bátorságát és kifogástalannak vélt jellemét is. Lavigna mutatta be Verdit a milánói filharmóniánál is, amelynek igazgatója, Pietro Massini hamarosan Verdi legkitartóbb támogatója lett ben egy alkalommal Haydn Teremtését próbálták, s a három maestro, akik felváltva szokták a csembalókíséretet játszani, mind hiányzottak. Massini megkérte Verdit, hogy ugorjon be a helyükre, s elegendő, ha a basszust játssza. Verdi annyira fellelkesült, hogy egyszerre játszott a bal kezével és vezényelt a jobbal. A nagy lelkesedés láttán Massini felkérte az előadás levezénylésére, amelyet úri közönség előtt adtak elő a Teatro Filodrammaticóban. Ez volt első nagy sikere a milánói közönség előtt.

5 1836. május 4-én feleségül vette Margherita Barezzit
1836. május 4-én feleségül vette Margherita Barezzit. Rövid milánói nászútjuk után Verdi elfoglalta a zenei igazgatói helyét. Ebben az időszakban szerezte a Tantum egót, valamint az Alessandro Manzoni Il cinque Maggio című ódájára írt zeneművet, amelynek partitúrája elveszett. Verdi bussetói tartózkodása alatt is folyamatosan kapcsolatban állt milánói barátaival, kiváltképpen Massinivel, aki a Teatro Filodrammaticóban levezényelte az ifjú zeneszerző ódáját. Massinitól még 1835-ben kapott egy operaszövegkönyvet, s ennek zenéjét rövidebb-hosszabb megszakításokkal 1837-re megírta. Ekkor felmerült annak lehetősége, hogy a Rocester című operáját a parmai Teatro Ducale bemutassa, de a színház impresszáriója az utolsó pillanatban elállt az „ismeretlen komponista” művének bemutatásától, ezért Verdi figyelme ismét Milánó felé fordult, eldöntötte, hogy Massininél próbálkozik

6 Margherita Barezzit

7 1847 márciusában Verdi visszatért Milánóba, hogy hozzákezdjen új operájának megírásához a londoni Her Majesty’s Theatre számára. Verdi, aki korábban elutasította a felkérést, ezúttal úgy ítélte meg, nem szabad kihagynia egy londoni felkérést, hiszen Weber Oberonjának 1826-os premierje után ez lett volna a második szigetországi előadás, amelynek komponálására külföldi zeneszerzőt kértek fel

8 Verdi távollétében a trieszti Teatro Grandéban mutatták be 1848
Verdi távollétében a trieszti Teatro Grandéban mutatták be október 25-én A kalózt, amelyet jó ideje halogatott. A darab megbukott, ami részben betudható a szerző távollétének is, hiszen mint azt Donizetti korábban megjegyezte: „ha egy komponista nincs jelen az ősbemutatón, azt a kritika és a közönség egyaránt sértésnek veszi”. Verdi csak rövid időre tért vissza Itáliába, hogy megvásárolja a Sant’Agata-i birtokot Busseto mellett, ahova kiköltöztette szüleit, majd maga is ide jött lakni. Párizsi tartózkodásának oka a Giuseppina Strepponihoz fűződő viszonya volt, aki a komponista életének legfigyelemreméltóbb asszonya és későbbi felesége lett

9 1901. január 21-én Verdit szélütés érte
1901. január 21-én Verdit szélütés érte. Hat nap múlva, január 27-én, hajnali három órakor meghalt. Boito a következőket írta

10 Művei: Nabucco Travaita Rigoletto Otello Aida

11

12 Tölgyesi Zsolt Farkas Dániel
Készítette Szőke Karolina Tölgyesi Zsolt Farkas Dániel