8. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia MOHÁCSI Huba Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka III. évfolyam Témavezető:

Az előadások a következő témára: "8. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia MOHÁCSI Huba Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka III. évfolyam Témavezető:"— Előadás másolata:

1 8. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia MOHÁCSI Huba Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka III. évfolyam Témavezető: Prof. Dr. GÁBRITY MOLNÁR Irén

2 Tájtudat és az EU (a vajdasági magyarok példáján)

3 A vajdasági magyarok tájtudata és nemzeti identitása  Egy olyan multikulturális és multinacionális térségben, mint Vajdaság, a lakosság regionális tudata nem egyöntetű, habár a táj tulajdonságai az egész térségben hasonlóak.  A tájidentitás 3 szintre bontható: alapszint észlelési és interakciós szint emocionális szint

4  A tájhasználat-változások különösen akkor fontosak, amikor jelentős gazdaság-politikai események miatt változások történnek a térségben.  A tájidentitást kialakító kulturális értékek között található a lakossági csoportok sajátos véleménye a tájhovatartozásról és a haza-szülőföld megélésének kérdése.  Térségben élő magyarok önmeghatározásában fontos szerepet játszik az életterülethez való ragaszkodás

5 Önmeghatározás - erős tájtudatról tanúskodik

6  A vajdasági magyarságra jellemző a kultúrnemzeti identitás.  Magyarság kritériuma, ha magyarnak tartja magát, magyar az anyanyelve, az egyik szülő magyar, ismerje/szeresse a magyar kultúrát.  A regionális tudat több síkú, mert kiindul a településből (a szülőhely vagy a lakhely) és addig terjed, amíg az egyén életvitelszerűen mozog, vagy a családtagjai tevékenykednek.

7 Szülőföldjeként elfogadja:

8 Hazájának tekinti Vajdaságot!

9 A vajdasági magyarok migrációs hajlama  1948-1991 között 70 ezer fő vándorolt külföldre  90-es években becslések szerint 50 000 magyar vándorolt ki Vajdaságból  Az emigráció anyagi és emberi veszteséget is okozott.  A Szerbiából való elvándorlás gondolatát kiváltó okok: létfenntartási gondok, munkanélküliség; karrier-alternatívák közötti választás hiánya; a veszélyeztetettség, bezártság érzése

10  Emigrációs célország: 33% Szerbia 10,8% Vajdaság 9,9% Magyarország 4,3% Németország 1,6% USA  Emigrációs okok: 55,5% jobb megélhetés és nagyobb jövedelem 4,7+18,3% egyéb okok és a nem tudja válaszok 13,1% családegyesítés

11 A vajdasági magyarok EU-hoz való viszonyulásuk  A vajdasági magyarság zöme bizonytalan a csatlakozással kapcsolatban  31%-a se jónak se rossznak nem tartja a csatlakozást, 15% nem tudja mi vár rá, 10 % gondolja, hogy a csatlakozás után rosszabb lesz, és 44% tartja jónak az Unióhoz való csatlakozást  A megkérdezett személyek az Európai Unióhoz legelőször, mint fogalmat, a békét kapcsolják (36,3%), majd a gazdasági jólét fogalmát (17,4%), és a vízummentes, szabad utazás, tanulás és munkavállalást az EU-ban (14,2%)

12 2009 októberében felmérés a hallgatók nemzeti tudatáról, migrációs hajlamáról és az EU-ról alkotott véleményükről 30 hallgató Vajdaság 19 különböző településeiről A szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar hallgatói körében végzett kérdőíves felmérés eredményeinek elemzése

13 Önmeghatározás - erős tájtudatról tanúskodik

14 Szülőföldjeként elfogadja:

15 Hazájának tekinti Vajdaságot!

16 Ahhoz hogy valaki magyarnak számítson, mennyire fontos, hogy…

17 Szerinted akadálya az érvényesülésnek, ha az ember magyar?

18 Melyik országban szeretnél élni huzamosabb ideig?

19 Mi a véleményed Szerbia EU-s csatlakozásáról?

20  A vajdasági magyarság erős kötődést mutat Vajdasághoz, és e kötödés alól a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar hallgatói sem kivételek.  A jövendőbeli pedagógusok nagy bizonytalansággal tekintenek az Európai Unióhoz való csatlakozás elé.  A megkérdezett hallgatók döntő többsége szerint magyarságuk akadály a szerbiai érvényülésük szempontjából, valószínűleg a gyenge/elégtelen szerb nyelvtudás miatt. Zárógondolatok

21 Köszönöm a figyelmet!