Jogeset bemutatása Az Európai közösségek Bíróságának ítélete 1986

Az előadások a következő témára: "Jogeset bemutatása Az Európai közösségek Bíróságának ítélete 1986"— Előadás másolata:

1 Jogeset bemutatása Az Európai közösségek Bíróságának ítélete 1986
Jogeset bemutatása Az Európai közösségek Bíróságának ítélete április 23. „Megsemmisítés iránti kereslet- Az európai parlamenti választás tájékoztató kampánya” 294/83. sz. ügy

2 A per résztvevői: Felperes:
„Les Verts – Parti écologiste” (Zöldek - Környezetvédő Párt)- párizsi non-profit egyesület Alperes: Európai Parlament

3 Az ítélet tárgya: Az Európai Parlament elnökségének a 3708-as költségvetési tétel tárgykörébe tartozó két határozatának megsemmisítése iránt benyújtott kereset elbírálása. 3708-as költségvetési tétel: Az 1982., és költségvetési évek költségvetésében az Európai Parlamentre vonatkozó fejezet 3.címe alatt szerepel, és különleges feladatot ellátó intézmény működésével kapcsolatos kiadásokra vonatkozik

4 A megtámadott határozatok tartalma:
1982. október 12-én hozott határozat: A 3708-as tétel alatt szereplő előirányzatoknak a képviselőcsoportok, a függetlenek és egy tartalékalap közötti éves elosztásáról rendelkezik az évre. Az elosztás módja: Átalányjuttatás a 7 képviselőcsoport részére (7%) Képviselőcsoportok és függetlenek tagonként 1/434-ed rész (62%) Tartalékalap képzése (31%)

5 1983. október 29-én hozott határozat:
Az évi választásokon induló politikai csoportok költségeinek visszatérítésére szánt előirányzatok felhasználásának szabályzata. Tehát a 31%-os tartalék elosztási kulcsát tartalmazza.

6 A felperes keresetének alátámasztására felhozott jogalapok
Hatáskör hiánya EGK- Szerződés 138. cikke, valamint a Közgyűlés képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány 7. cikke (2) bekezdése és 13. cikke. Az állampolgárok választójogi törvény előtti egyenlősége általános elvének megsértése Az EGK- Szerződés 85. és azt követő cikkeinek megsértése. Francia alkotmány megsértése, az állampolgárok törvény előtti egyenlőségének megsértése miatt Jogellenességi és alkalmazhatatlansági kifogás Hivatali hatáskörrel való visszaélés, amennyiben az Európai Parlament elnöksége a 3708-as tételen szereplő előirányzatokat arra használta fel, hogy az 1979-ben megválasztott európai parlamenti képviselők újraválasztását biztosítsa

7 A kereset elfogadhatóságáról:
„Les Verts – Parti écologiste” és egy másik egyesület, a „Les Verts – Confédération écologste” elhatározták feloszlásukat és egyesülésüket, hogy új egyesületet hozzanak létre „Les Verts – Confédération écologiste – Parti écologiste néven. Ennek időpontja június 20. A Parlament szerint ezzel a felperes egyesület elvesztette kereshetőségi jogát, mivel feloszlatták. Ezért kérte a kereset elutasítását. Bíróság álláspontja: A feloszlás, az egyesülés és az új egyesület létrehozása egyazon jogi aktus keretében történt, így a felperes egyesület és az új egyesület között időbeli és jogbeli folytonosság áll fenn, és ez utóbbi egyesületre szálltak az előbbi jogai és kötelezettségei. Az egyesülési jegyzőkönyv kimondja, hogy a megkezdett jogi ügyletek, és különösen a Bíróságnál kezdeményezett eljárások, „változatlan feltételekkel és azonos módon folytatódnak”.

8 A bíróságnak továbbá állást kell foglalni az alábbi pontokkal kapcsolatban:
Van- e hatásköre a bíróságnak a Szerződés 173. cikke alapján az Európai Parlament jogi aktusának megsemmisítése iránt benyújtott kereset elbírálására? Az évi határozat és évi szabályzat olyan jogi aktusok-e, amelyek harmadik személyek vonatkozásában joghatás kiváltására alkalmasak. A felperes egyesületet közvetlenül és személyében érintik-e a fenti jogi aktusok a Szerződés 173. cikkének második bekezdése értelmében?

9 - Az 1982. évi határozatot és az 1983
- Az évi határozatot és az évi szabályzatot az Európai Parlament szervei fogadták el, így ezeket a Parlament saját jogi aktusának kell tekinteni. - Felperes álláspontja szerint az intézmények jogi aktusai jogszerűségének Bírósági felülvizsgálata nem korlátozódhat kizárólag a Tanács és a Bizottság jogi aktusaira. - Parlament szintén nem vitatja, hogy alá van vetve a bíróság felülvizsgálatának azokon a területeken, ahol a szerződések módosításával ráruházott szélesebb jogkör alapján ő maga is elfogadhat jogi aktusokat. - A Szerződés 173. cikkének olyan értelmezése, amely kizárná az Európai Parlament jogi aktusait a megtámadható jogi aktusok köréből, ellentétes lenne mind a Szerződés szellemével, mind annak rendszerével Tehát meg kell állapítani, hogy megsemmisítés iránti keresetet lehet indítani Parlament harmadik személyek vonatkozásában joghatások kiváltására Irányuló jogi aktusai ellen.

10 - Mindkét megtámadott jogi aktus az Európai Parlament költségvetésében az évi választások előkészítésére szánt előirányzatok elosztására vonatkozik. - A jogi aktusok ezen előirányzatok harmadik személyek számára való elosztására vonatkoznak, az Európai Parlamenten kívül történő tevékenységekhez kapcsolódó költségek fedezésére. - Így e jogi aktusok harmadik személyek vonatkozásában joghatás kiváltására irányulnak, és ezért a Szerződés 173. cikke értelmében keresettel megtámadhatóak. - El kell utasítani azt az érvet, mely szerint a Számvevőszékre ruházott ellenőrzési jogkör a Bíróság felülvizsgálati jogkörét kizárja.

11 - Parlament azt az álláspontot képviseli, hogy a Bíróság e feltételekkel kapcsolatos jelenlegi ítélkezési gyakorlata alapján a kereset elfogadhatatlan. - A Bíróság megállapította, hogy a felperes egyesületet a megtámadott jogi aktusok közvetlenül érintik. - Egyes politikai csoportok az intézményben már képviseltetve voltak, olyan döntés meghozatalában vettek részt, amely mind a velük, mind a rivális csoportokkal szembeni bánásmódra vonatkozik. Csak azok a csoportok érintettek személyükben, melyek képviseltetve voltak. Ez a tény az egyazon választásokon egymással versengő csoportok bírósági jogvédelme tekintetében egyenlőtlenséghez vezetne. - A nem képviseltetett csoportok nem akadályozhatnák meg az előirányzatok vitatott elosztását a kampány megkezdése előtt.

12 A kereset érdeméről Második jogalap: Annak megállapítására irányul, hogy e tárgykör a Szerződés 138. cikkének (2) bekezdésében szabályozott egységes választási eljárás fogalma alá tartozik, és ezen a címen változatlanul a nemzeti jogalkotók hatáskörébe tartozik. A bíróság helyt ad a felperes fenti jogalapjának, így a további jogalapokról nem szükséges határozni. A költségeket a felek maguk viselik.

13 A bíróság határozata Az Európai Parlament elnökségének
október 12-i, az Európai Közösségek költségvetésének 3708-as tételén jegyzett előirányzat elosztására vonatkozó határozatát, - valamint a kibővített elnökség október 29-i, az évi választásokon résztvevő politikai csoportok költségeinek megtérítésére szánt előirányzat felhasználásáról szóló rendeletét megsemmisíti.

14 Köszönöm a figyelmet!