A JAPÁN FELSŐOKTATÁSI RENDSZER Paál Balázs 2008.04.25.

Az előadások a következő témára: "A JAPÁN FELSŐOKTATÁSI RENDSZER Paál Balázs 2008.04.25."— Előadás másolata:

1 A JAPÁN FELSŐOKTATÁSI RENDSZER Paál Balázs 2008.04.25.

2 A japán oktatás történelmi, társadalmi háttere 1867. a japán modernizáció kezdete, restauráció 1872. kormányrendelet az oktatásról Keresztény iskolák megjelenése, nyugati minta Porosz mintára létrehozott egyetemek Alapvető cél: gyakorlati ismeretek átadása 1914-ig négy császári egyetem építése I. vh. után iskola alapítási hullám Európai minta, helyi sajátosságok megtartásával II. vh. után 6 évről 9-re emelték kötelező iskolai évek számát 1947. az egyetemi státuszú intézmények száma megnégyszereződik (45 -> 210)

3 Egyetemek Állami: (Tokió, Kjótó, Tohoku, Kjusu, Hokkaido, Osaka, Nagoja) Modern kormányzati bürokrácia számára képez szakembereket Közhivatalnokok és mérnökök Magán: (Waseda, Keio, Meiji, Hosei, Chou, Nihon, Kokugakuin, Doshisha) Tanárok egy csoportja hozta létre Tandíj Humán és társadalomtudományi Liberális és hagyományőrző Állami egyetemekkel való küzdelem: a diploma legyen egyenértékű!

4 Az egyetemi oktatás szintjei: 4 év undergraduate program (Bachelor fokozat) 1-2 éves Master program 3-5 éves doktori program Egyetemek (561) Állami (98) Önkormányzati (53) Magán (425)

5 Junior college A képzés: 2-3 évig tart Associate fokozat A felsőoktatásban részt vevők 29%-a Műszaki főiskola –54 ilyen iskola létezik –A felsőoktatásban részt vevők kevesebb, mint 1%-a –15-20 éves korosztály –Utolsó két év számít bele a felsőoktatási kategóriába –Műszaki és tengerkereskedelmi ismeretek –85% férfi –Állami intézmények –Associate fokozat

6 Felsőfokú szakképző iskola –Nem része a szigorú értelemben vett felsőoktatásnak –Post-secondery kategória –1-2 éves programok a felső középiskola elvégzése után – Műszaki – Kereskedelmi – Pénzügyi – Egészségügyi képzés –3512 (magán fenntartású) intézmény létezik –Nagyvárosi környezetben találhatók

7 A diplomások helyzete a munkaerőpiacon 1965-70: négyszeresére nőtt a mérnökök száma Bölcsészek: 2.4-szeresére, de ez már túlképzésnek bizonyult! Az olajsokk miatt a 70’-es években már nehezebb volt a diplomások elhelyezkedése Csökkent a diplomák értéke 80’-as évek: jelentős javulás Gépkocsi- és elektronikai ipar 90’-es évek második fele: visszaesés Diplomás munkanélküliség veszélye fenyeget Előretör a pénzügyi szféra A foglalkoztatási rendszer sajátosságai Állandó foglalkoztatás A munkahelyek csak frissen végzetteket vesznek fel Munkahelyen belüli képzés -> tényleges, használható munkaerő

8 Az intézmények bevételi forrásai Magán –65% tan- és egyéb díj –13% költségvetési támogatás –22% szolgáltatások, vállalkozások, tőkejövedelmek, adományok Állami –60% állami támogatás (kutatási támogatás, miniszterelnök testülete) –15% tandíj –25% egyéb: egyetemi kórházak bevétele, vállalatok számára végzett kutatás, oktatási szolgáltatás)

9 Megvalósult reformok –Tantervi srtuktúra rugalmasabbá tétele –Kredit transzfer, és a hallgatói vélemények figyelembe vétele –Önértékelési rendszer bevezetése –Tanári kinevezések pályázat útján történő lebonyolítása

10 Köszönöm a figyelmet!