Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása

Az előadások a következő témára: "Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása"— Előadás másolata:

1 Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása
TÁMOP /1/B

2 Munkacsoport-vezető: Revákné Markóczi Ibolya DE
Kísérőszeminárium Munkacsoport-vezető: Di Blasio Barbara PTE Munkacsoport tagjai: Dudás Anna EKF Revákné Markóczi Ibolya DE Szivák Judit ELTE . Pécs,

3 A kísérőszeminárium típusai
Célok és tartalmak Fejlesztendő kompetenciák Portfólió Dilemmák

4 A kísérőszeminárium típusai és céljai
Pedagógiai kísérőszeminárium A tanári szakértelem elmélyítése, ill. az egyéni összefüggő szakmai gyakorlat támogatása (tevékenység-analízis és reflexió). Szakmódszertani kísérőszeminárium A szaktantárgyi módszertani tudás elmélyítése tevékenység-analízis, önreflexió és a társak reflexiója révén. Az egyéni összefüggő szakmai gyakorlat helyszínének bemutatása, a szaktárgy tanítási lehetőségeinek és feltételeinek feltérképezése. A kísérőszeminárium szerkezete: Blokkszeminárium, meghatározott időközönként Heti rendszerességgel valamennyi típus. A szerkezet megválasztása - intézményi hatáskör

5 Célok és tartalmak Egységes pedagógiai, pszichológiai és szakmódszertani szemlélet kialakítása és követése. A három diszciplina határterületeinek érintkezési pontjai mentén annak bemutatása, hogy a tanítás, mint komplex folyamat azok egységében valósul meg. Az összefüggő, szakképzettségenkénti egyéni gyakorlatok elvégzéséhez nyújt szakmai, főleg általános neveléstudományi és szaktárgyi szempontok szerinti segítséget. A kísérőszemináriumon és a vezetőtanárok által koordinált szakmai gyakorlaton szerzett ismeretek és tapasztalatok rendszerezésével és elméleti beágyazásával a portfólió igényes elkészítéséhez járul hozzá.

6 Célok és tartalmak 2. A KKK-ban rögzített kompetenciafejlesztés is szükségszerűen vállalt feladat. Kilenc kompetenciaterület fejlesztésében történő feladatvállalás. Feladata a pedagógusképzésben kialakuló új paradigma (reflektív és kutatásalapú tanári gyakorlat) támogatása és irányítása. Célja a pedagógiai tudatosság fejlesztése, az önreflexió elemeinek, módjának és azok szintetizálásának tanítása, elmélyítése.

7 Célok és tartalmak 3. Tartalom: kutatásmódszertani felkészültség,
A hallgató feladata, hogy empirikus kutatással bizonyított hatékonyságú módszereket alkalmazzon, majd a saját gyakorlat hatékonyságát ellenőrizze. Az alapos pedagógiai tartalmi tudás mellett szükséges a megfelelő: kutatásmódszertani felkészültség, kritikai gondolkodás és tudományos műveltség, az egyéni tervek alapján létrehozott projektek, pedagógiai kutatások és mérések önálló kivitelezése és bemutatása, majd az (ön)értékelésre és reflexióra való képesség és alkalmasság bemutatása.

8 Az alkalmazott tartalmak támogatják:
a kutatásalapú tanárképzés megvalósulását, mely terveink szerint felkészít a tudományos igényű megismerésre, problémamegoldásra, folyamattervezésre, pedagógiai értékelésre, szakmai együttműködésre, és tudatos önfejlesztésre.

9 Fejlesztendő kompetenciák
A tanári kompetenciákat három nagy csoportba rendezhetjük: 1. a tanulási folyamat eredményével kapcsolatos, 2. a tanítási folyamattal kapcsolatos, 3. és a tanár értelmiségi szerepköréhez kapcsolódóak.

10 Portfólió Jelentése: dokumentumdosszié „…Olyan dokumentumok gyűjteménye, amelyek megvilágítják valakinek egy adott területen szerzett tudását, jártasságát, hozzáállását”. (Bird, 1990) Tükrözi a hallgató neveléstudományi, pszichológiai és szakmódszertani ismereteit, amelyet az oktatás különböző színterein meg is valósít. Tükrözze a tanárjelölt elhivatottságát és elkötelezettségét a tanári hivatás iránt. Kialakítása az egész tanítási folyamat eredménye legyen.

11 Oktatási segédanyag Bárdossy Ildikó - Dudás Margit (2010): A tanulás tervezése és értékelése. PTE BTK, Pécs Internet:

12 Dilemmák A kompetenciák kérdésköre.
A féléves gyakorlat mentorainak és irányítóinak rendszeres kapcsolata, információáramlás a gyakorlat résztvevői között.

13 Köszönöm a figyelmet! Di Blasio Barbara