Felelő(s) Közösségek Nemzetközi Konferencia,

Az előadások a következő témára: "Felelő(s) Közösségek Nemzetközi Konferencia,"— Előadás másolata:

1 Felelő(s) Közösségek Nemzetközi Konferencia,
Pécs, A társadalmi- és területi egyenlőtlenségek szerepe a térbeli szegregációban Boros Julianna egyetemi tanársegéd PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék

2 Tények vagy kérdések? A társadalmi egyenlőtlenségek térbeni megjelenési formája a lakóhelyi szegregáció. Egyenlőtlenségek dimenziói: jövedelmi, oktatási, foglalkoztatási,egészségügyi, etnikai, területi A lakóhelyi szegregáció nem oka, hanem következménye a társadalmi egyenlőtlenségeknek !!!?

3 Kutatói kérdés Kérdés: Valóban a cigány lakosság beköltözése a fő oka annak, hogy elköltöznek a településről a korábban több generáción keresztül is ott élő nem cigány családok? Válasz: NEM, legalábbis a vizsgált területeken (sellyei kistérség vajszlói „mikrotérség”)

4 A politikai akarat és döntéskényszer hatásai
ELŐZMÉNYEK A településrendezési, - fejlesztési tervek már az 1950-es évektől kezdődően gazdaságosan üzemeltethető települések fennmaradásáról és a kistelepülések elsorvasztásáról szóltak – Országos településhálózat-fejlesztési Koncepció Jóváhagyta és felerősítette az 1960-as években elindított folyamatot (TSZ, Tanács összevonások, isk. körzetesítés) Baranya megye az OTK utasításait betartotta, sőt súlyosbította -> létrehozta az „életképtelennek tartott és ezért megszüntetésre ítélt települések listáját”

5 Infrastrukturális fejlesztések tiltása, forrás megvonás, gazdasági központosítás, a „centrumközség-logika” eredményeként a kistelepülések funkciói (gazdasági: TSZ, munkahelyek, társadalmi: óvoda, iskola, tanács összevonás) fokozatosan megszűntek. Mindezek következménye: munkahely hiány, rossz gazdasági helyzet, rossz társadalmi helyzet, SZEREPKÖR NÉLKÜLI TELEPÜLÉSEK csökkenő/alacsony ingatlanárak

6 Munka hiánya –> megüresedő házak –> alacsony ingatlan árak –> a hátrányos helyzetű, szegény családok számára vonzó lehetőség. Nagyobb településeken/városokban élők rendszerváltáskor munkahely elvesztés – nem tudtak piaci áron ingatlanhoz jutni, bérlakások számának csökkenése Az egykori cigánytelep lakói közül is sokan költöztek be (támogatott lakáshitelek) a falvakba. Ezzel lehetőséget teremtettek az ott élő nem cigány családoknak az elköltözésre!

7 közlekedési vasúthálózat felszámolása történt
döntéseket a megyei járási tanácsok a pártbizottságok jóváhagyásával születtek (szerepkör nélküli települések nem részesültek forrásból) közlekedési vasúthálózat felszámolása történt munkahelyek-, foglalkoztatók megszűnése a magasabb iskolai végzettségű lakosok, szellemi foglalkozásúak elvándorlása A közösségi szervező erők elhagyták a települést -> a falu közössége „szétesett”. A beköltözök: tradicionális szegénycsoportok voltak (pl. szakképzetlen mg-i bérmunkások

8 (köz)tisztséget látnak el – polgármesterek, jegyzők, hivatalnokok
Helyben maradt egy szűk „elit” vezető pozíciót töltenek be a falu társadalmában. Generációk óta a településen élnek (vezetők)– „örökölt társadalmi pozíció” (köz)tisztséget látnak el – polgármesterek, jegyzők, hivatalnokok A helyi „közösség”/lakosság számára nyújt piaci szolgáltatásokat – vállalkozó pl. bolt, kocsma „gazda” aki örökölt, vagy kapott (kárpótlás), vásárolt földeken családi vállalkozást működtet – kisebb településeken a legnagyobb foglalkoztató

9 Sellyei kistérség Forrás: www.sellyeikisterseg.hu

10 Mikro-kutatás 2009. szeptember Kvalitatív és kvantitatív módszerekkel Vajszlói-mikrotérség (13 település), Strukturált interjúk készítése polgármesterekkel, jegyzőkkel (15 db interjú) Dokumentum elemzés Kutatói kérdések: Milyen gazdasági-, társadalmi helyzetben voltak/vannak a sellyei kistérségben lévő települések? Milyen okai lehetnek a települések helyzete közötti különbségeknek? Milyen összefüggések találhatóak a települések funkcióvesztése és a szegregáció között?

11 Eredmények A TSZ-központok és a tanácsközpontok megszűnésével kialakult helyzetben a településeket területi tagolódásuk alapján fejlettségi kategóriákba, összesen 4 típusát különböztethetjük meg: Fejlődő szeglet: azon települések, melyek az elmúlt években különböző fejlesztésekben részesültek, s láthatóan a település számára szükséges beruházások – pl. közművesítés - megtörténtek (Sámod, Adorjás, Kisszentmárton, Baranyahídvég)  Lemaradó települések: a 13 település közül 3 település korábban (1990-es évek előtt) funkcionálisan vezető szerepet töltött be, napjainkra viszont elvesztette központi szerepét, a termelőszövetkezetek, a helyi tanácsok és az oktatási intézmények megszűnése miatt. (Vejti, Kóros, Zaláta) „Gettósodó” települések: kutatásom során azon településeket soroltam e csoportba, , melyek korábban nem rendelkeztek központi funkcióval, központi települések függésében éltek, majd a központi szerepét elvesztő település hanyatlásával párhuzamosan a település szegregációja súlyosbodott, és konzerválódott a szegénység és a kirekesztettség. A fejlesztések elmaradtak. (Hirics, Lúzsok, Piskó) Stagnáló települések: elöregedő települések, ahol a népesség aránya évről-évre csökken, a cigány lakosság aránya elenyésző, jellemzően a település minimális működéséhez szükséges feltételek megteremtése a cél, fejlesztésben nem gondolkodnak, csak a legszükségesebb tevékenységeket és feladatokat vállalja fel az önkormányzat. (Páprád, Kemse)

12 A cigány népesség aránya a településeken nagyon differenciált
2001 (KSH) 2011 (KSH) 2009 (BOROS) 1980. (KSH) Adorjás 18 72 60 Baranyahídvég 3 36 50 Hirics 22 46 80 33 Kemse na 7 5 Kisszentmárton 26 23 40 Kórós 10 Lúzsok 2 12 70 37 Páprád 0,5 Piskó 39 90 Sámod 16 28 Vajszló 1,5 6 NA 13 Vejti 1 14 25 Zaláta Sámod-10%, Adorjás- 60%, Kisszentmárton - 40%, Baranyahídvég-50%, Vejti – 25%, Kóros – 50%, Zaláta – 25%, Hirics – 80%, Lúzsok -70%, Piskó-90%, Páprád és Kemse 10% alatti. 6 A polgármesterek által becsült arányszám

13 Eredmények A település fejlettségi mutatójában a legnagyobb szerepet feltételezésem szerint a „vezető” (a polgármester) személye és a „vezető” vagy „elit” csoport tevékenysége illetve a helyi társadalom (közösség) érdekérvényesítő szerepe játssza. E tekintetben is sikerült alapvető kategóriákat meghatározni, melyek jól szemléltetik azokat az alternatívákat, ahol a 3 szereplő érdekeinek egyezése vagy ütközése különböző eredményeket hoz a fejlesztések tekintetében. „Összefogás” „Kilátástalanság” „Státusz szerzés/megtartás”

14 Eredmények PROBLÉMÁK Munkanélküliség A második gazdaság hiánya
Konfliktusok, erőszak a településen Polgármesterek – helyi vállalkozók Uzsora

15 Eredmények ALTERNATÍV „MEGOLDÁSOK” Közmunka program
„Munkaügyis” képzések Település őr foglalkozatása Taktikák és technikák a romák beköltözésének megelőzésére, megakadályozására Kamera az iskolában Pályázatok – EU-s források, Ős-Dráva program

16 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 06/70/