Szubtrópusi forró sivatag és félsivatagok:

Az előadások a következő témára: "Szubtrópusi forró sivatag és félsivatagok:"— Előadás másolata:

1 Szubtrópusi forró sivatag és félsivatagok:

2 A szárazföldek felszínének több mint ¼-e félsivatag és sivatag.
Szahara km2 Ausztráliai s km2 Arab s km2 Turkesztáni s km2 É-amerikai s km2 (Nagy medence, Mojave, Sonora,) Thar s km2 Namib és Kalahári s km2 Takla Makán, Gobi s km2 Iráni s km2 Atacama km2 A zóna nagyobbik része az É-i féltekén van a szélességi körök között. két típusuk van: a szubtrópusi forró sivatagok, szélességi körök között, és mérsékeltövi hidegtelű sivatagok, szélességi körök között.

3 A szubtrópusi forró sivatagok É-i határa egybeesik a datolyapálma É-i elterjedési határával.

4 Sivatagos területek kialakulásának okai
Orográfiai Zonális Intrazonális

5 száraz hónapok száma a félsivatagokban 11 a sivatagokban 12
Éghajlata: száraz hónapok száma a félsivatagokban 11 a sivatagokban 12 egész évben magas légnyomás uralkodik lefelé irányuló légmozgás következtében nincs felhőzet a felhőzet hiányában nagy a napi hő ingás (akár C-is) állandóan fúj a forró passzát szél erős a párolgás Jelentős a nappali felmelegedés Talajai: futóhomok, mélyedésekben takir, a félsivatagokban szerozjom talajok. Az erőteljes párologtatás miatt hajlamos az elsósodásra. Az agyagos talaj nehezen engedi át a vizet ezért gyorsan kiszárad, a homokos talajban a méjebb szintekbe szivárog a víz s ott elraktározódhat. Típusai: szikla v. kő sivatag: HAMMADA kavics sivatag: SERIR agyag sivatag SEBCHA és TAKIR homok sivatag ERG sós sivatag SOTT

6 Alacsony a fajok száma (pl
Alacsony a fajok száma (pl. D-amerikai hammadákban km2-en 250 faj, a Szaharában km2-en 300 faj) Szárazsághoz alkalmazkodó életformák: Szinte kivétel nélkül évelők és fás szárúak. Egyes növények tolerálják a kiszáradást: egyes páfrányok, algák, mohák, zuzmók, pl. jerikói rózsa, mannazuzmó… Mag állapotban több évig nyugszik, eső idején kicsirázik, rövid idő alatt virágzik és termést érlel. EFEMER növények: Solanum, Artemisia, Salsola fajok. Geofiton fajok a földalatti szervekben vészelik át a szárazságot Szukkulens termet: pozsgás levélben v. szárban nagymennyiségű vizet raktároz nyálkaanyagokhoz kötve. Amerikában a kaktuszok, Afrikában egyes kutyatejfélék, egyéb más családok is. Az ázsiai és az ausztráliai sivatagokban a szukkulens növények ritkák. Délafrika különös nyitvatermő növénye a Welwitschia mirabelis, óriási répagyökerében raktároz vizet, két hatalmas levele a talajon nő folyton egy irányba. A gyökerek rendszerint mélyre hatolnak a víztartó rétegekig. A levelek rendszerint kicsik, bőrszerűek, gázcsere nyílások a mélybe süllyedtek, egyes fajoknál a levelek hiányoznak, tövisekké redukálódtak (kaktuszok, pálmák, füvek)

7 Állatvilág alkalmazkodása:
Részben a vízhiányhoz részben a táplálék hiányhoz is alkalmazkodniuk kell. Talaj felszín alatti járatokban élnek. Keveset, gyorsan és többnyire éjszaka mozognak Magas urinkoncentráció elviselése Kis vízveszteség Ritkán isznak de sokat és raktározzák a vizet pl. teve Egyáltalán nem isznak hanem a növényi táplálék asszimilálása során szabadítanak fel vizet pl. egyes ugróegerek Magas hőmérséklet elviselése pl. a kígyók, gyíkok c-t is. Rágcsálók két lábon ugrálnak. Rovarok elveszítik repülőképességüket Szahara: Datolyapálma Egypúpú teve Zsírosfarkú juh Sivatagi ugróegér Sivatagi róka Sivatagi macska Tüskésfarkú gyík Sivatagi vipera Sivatagi pacsirta Solymok Sivatagi sáskák, tücskök, ászkák Atacama sivatag: Guanakó (Láma) Vikunya (Alpakka) Kondorkeselyű Degu Ausztrál sivatag: Laboda és seprőfű fajok Keménylevelű fűfélék Alacsonynövésű eukaliptuszok és akáciák Kenguru nyúl Nagyszámú hüllő pl. az Agama

8 Fűfa (ausztrália) Tegezfa

9 Jozsua fa Kandeláber aloe

10 Welwitschia mirabelis

11