Jellemezze a légcsőatkakórt! Acarapis woodi

Az előadások a következő témára: "Jellemezze a légcsőatkakórt! Acarapis woodi"— Előadás másolata:

1 Jellemezze a légcsőatkakórt! Acarapis woodi
9.

2

3 A betegség kórokozója, életmódja
Kifejlett méh fertőző betegsége, Okozója parányi kb 1/10 mm hosszú atka, 4 pár lába van, színe fehéres sárga, A méh torának légnyílásán bebújik a légcsőbe, Falát szájrészével átszúrva a méh vérével táplálkozik, A nőstény 4 napig vért szív, majd 5 – 8 petét rak a légcső belső falára, ezután új méhet fertőznek meg, A lárvák szintén átszúrja a légcsővet a méh vérét szívják, Az átlátszó légcső megbarnul, megfeketedik, átlátszatlan törékeny lesz a légzés elégtelen lesz, Kedvenc helye a tor első légcsőnyílása, ahol a szárnyizomzat van, oxigén hiány lép fel az izomzatban röpképtelen a méh,

4 A betegség tünetei A méhek nem tudnak repülni, vergődnek,végül elpusztulnak, Szinte mindig csak telelés végén lehet ezt tapasztalni, mert csak az áttelelt méhek érnek el olyan idős kort, hogy betegségük a végső szakaszba jusson, Elnéptelenedik a család, elhullás nem szembeötlő, Az elpusztult méhek szárnya rendetlenül szétáll, a kisebbik szárny 90 fokban kicsavarodik, Tor első légcsövének 20 x nagyítós vizsgálattal megállapítható,

5

6 A betegség lefolyása A betegség csak méhről méhre terjed,
Családról családra csak egyesítéssel, Az atka méh nélkül elpusztul, A fertőzés lassan terjed, a rövid életű nyári méhekkel az atkák egy része is elpusztul, Kora tavasszal jelentkezik, mert a telelő fürtbe könnyen fertőződnek,

7 A megelőző védekezés Hazánkban nem jellemző méhbetegség, mert a Varroa atka elleni védekezés során, ahol a méhek a füstöt belélegzik az atkakórra is hatásos, A nyugati határon fontos figyelni mert Ausztriába gyakori, Betegség ellen a svájci Folbex csíkkal védekezhetünk, Este, röpülés után égő Folbex szalag, 1 órára bezárjuk a kaptárt, hetente 1 x / 7 hét 8 kezelés, Egy nemzedék teljes kezelése szükséges, A szer vékony rétegben lerakodik 8 napig hatásos,

8 Zárlati intézkedések, a beteg méhcsaládok kiirtása
41/1997. (V. 28.) FM rendelet

9 A beteg, betegségre gyanús és fertőzöttségre gyanús méhcsalád meghatározása
1) Atkakórban beteg az a méhcsalád, amelyből származó méhekben az illetékes állat-egészségügyi intézet a betegség kórokozóját kimutatta. (2) Atkakórra gyanús az a méhcsalád, amely a betegség tüneteit mutatja ugyan, de a betegséget laboratóriumi vizsgálat még nem erősítette meg, vagy nem zárta ki. (3) Atkakór fertőzöttségére gyanús az a méhcsalád, amelyet atkakórban beteg vagy betegségre gyanús méhcsaláddal egy méhészetben vagy ilyennek öt kilométeres körzetében tartanak, illetve hat hónapon belül ilyen helyen tartottak.

10 Az állat-egészségügyi szolgálat részletes feladatai
A hatósági állatorvos köteles: a) a betegség gyanúja esetén vizsgálati anyagot küldeni az illetékes állat-egészségügyi intézetbe; b) az intézet lelete alapján a betegséget megállapítani vagy kizárni; c) vizsgálni a betegség eredetét; d) írásban rögzíteni, hogy a beteg vagy betegségre gyanús méhcsalád saját tenyésztésű-e, ha nem, mikor és honnan került a méhészetbe, a méhész fogott-e be idegen rajt;

11 e) a betegség vagy betegség gyanújának megállapítása esetén forgalmi korlátozást elrendelni; f) a betegség megállapítása esetén valamennyi méhcsaládot atkakór szempontjából átvizsgál(tat)ni, minden méhcsaládtól laboratóriumi vizsgálati anyagot küldeni az illetékes állat-egészségügyi intézetbe; g) a betegség megállapítása esetén a község minden méhcsaládjának gyógyszeres kezelését elrendelni. Zárlati intézkedések (1) A helyi zárlat alatt álló állományban minden olyan beavatkozás tilos, amely a betegségnek egyik méhcsaládról a másikra való átterjedését okozhatja. (2) A helyi zárlat alatt álló méhcsaládokat tartósan meg kell jelölni.

12 Eljárás méhcsaládokkal, méhlakásokkal atkakór megállapítása esetén
(1) A súlyosan legyengült, beteg, valamint a kötelező gyógykezelés alól elvont méhcsaládokat állami kártalanítás nélkül le kell ölni. (2) A kiürült méhlakás és tartozékai kéndioxidos kezelése, és egy hétig való üresen tartás után újra betelepíthető.

13 A zárlat enyhítése (1) A községi zárlat alatt álló terület helyi zárlat alatt nem álló udvarából a) a község vészmentes udvarába a kötelezõ gyógykezelés után a hatósági állatorvos engedélye alapján a méhcsaládokat el szabad szállítani; b) más község határába méhcsaládot csak az állomás engedélyével, és a kötelező gyógykezelés elvégzése után szabad vinni. (2) Növényvédelmi beavatkozás következtében szükséges gyors áttelepülés (menekülés) szabályai:

14 A zárlat feloldása és a betegség megszűntté nyilvánítása
(1) A helyi zárlatot fel kell oldani, ha a méhcsaládok gyógyszeres kezelése megtörtént, a megfigyelési idő kedvezően eltelt, és az ellenőrző vizsgálat negatív eredményt adott: a megfigyelési idő a betegség megállapítása után egy év. (2) A községi zárlatot akkor kell feloldani, s a betegséget megszűntté nyilvánítani, ha a területen már nincs helyi zárlat alatt álló állomány. A betegség megállapításával és leküzdésével kapcsolatos közérdekű vizsgálatokat a hatósági állatorvos irányításával, állami költségre kell elvégezni.