Cigányság.

Az előadások a következő témára: "Cigányság."— Előadás másolata:

1 Cigányság

2 Ki a cigány? Aki cigánynak vallja magát (140,000 fő/1993)
Kutatások: 450 – 600 ezer fő Akik egységes etnikai jelek mentén csoportot alkotnak - nincsen egységes nyelvhasználat: 70% - romungro – magyar nyelvű 20 % cigány – roma – oláh, lovári 10 % román – beás – arcahaikus románt beszélt. (1971) - nincsen anyaország

3 Ki a cigány? Akit a környezete annak tart
(cigányok, vagy lecigányozottak?) milyen jellemzők alapján definiálódik valaki cigányként?

4 Etnikai megközelítés? Etnicizálás: egy társadalmi hierarchia helyére etnikai hierarchiát állít – így a szegénységbe a cigányok nyugodtan tartozhatnak etnikai hovatartozásuk alapján, a szegénység veszélyében élő könnyen nevezi a szegényt cigánynak: ő nem cigány, így nem is lesz szegény – gondolja. (Max Weber „kizárás” fogalma alapján – Ladányi – Szelényi 2000) Rasszosítás: egy társadalmi problémát úgy definiálnak, mintha az egy etnikum, vagy rassz jegye lenne: pl. a cigányok nem szeretnek dolgozni, máról a holnapra élnek, büdös nekik a munka, „cigányokra jellemző életmód”

5 Nyelvhasználat 1971: 71% magyar nyelvű, 21% oláh, 7,6 % román nyelvű
1993 ra: 89.5% magyar, 5,5% beás, 4,4% oláh – a szlovén, bulgár nyelveket beszélők teljesen váltottak. DIGLOSSZIA – két nyelvet használ. Egyiket otthon egymás közt, a másikat hivatalos helyen, ill. otthon, ha hivatalos dolgokról van szó. MÁS KÓD: Korlátozott kód – kidolgozott kód = más kód. E miatt a gyerekek nem tudnak jól teljesíteni az iskolában.

6 Cigányság és oktatás kérdései
1971 – ben a cigányok 25 % - a végezte el a 8 általánost ra a ¾-ük elvégzi. Relatív egyenlőtlenség (Sz – Sz – B megyében) 8 osztályt végzettek: 57,5% Szakmunkást végzettek: 5.5% Érettségizettek: 1,8% Felsőoktatást végzett: 0,2% (Fónai – Filepné 2002)

7 Év-folyam Általános iskola Szakmunkás-képző Szakközép, gimnázium
Összes Ebből roma Összes Ebből roma 1 2 3 4 5 6 7 8 összes

8 Iskolai kudarcok Miért negatív az iskolakép?
- A kudarcok miatt – más kód - Nem élik meg a társadalmi felemelkedés eszközeként - Kevés megerősítést kapnak - Szociális okok miatt: „ingyenes közoktatás” - Demokratikusabb nevelési modellek – pl. fiúk=kis felnőttek - Szociális okok: a gyerek keressen pénzt - Nem tanul a kultúrájáról - A cigány iskolák nem képesek több jóléti kiadást elkülöníteni - Cigány leányok korai párválasztása, családalapítása - Otthoni minta: „néma nevelés” – a gyermek ellesi a dolgokat - Kétnyelvű oktatás nincsen - Iskolai diszkriminációk – gyogyó – „áthelyezések” - Integrált iskolai nevelés???

9 Demográfiai jellemzők
: A cigányság 64%-a községben él, míg a teljes népesség 34%-a él községben. A községi iskolák helyzete igen sanyarú, nem adottak a megfelelő feltételek. Megyék: kiemelkedő: BAZ: 22%, SzSzB: 18%, (Átlag az össz népesség 5%-a.) Halandóság: Összes: ffi: 67,1 év, nő: 75,6 év Cigány: ffi: 54,9 év, nő: 64,8 év

10 Cigányság foglalkoztatottsága
Marginális helyzetben a történelem során (tradicionális cigány mesterségek..) Kimaradtak a földosztásból A szegénység foglalkozásai Foglalkoztatottság a rendszerváltás előtt (nehézipar, építőipar) Foglalkoztatottság a rendszerváltás után (5-7 szeres munkanélküli ráta) Állandó állása minden 16. aktív korúnak van, munkanélküli ráta 54,6% (Fónai – Filepné 2002)

11 Foglalkozatottság típusa Százalék (Fónai 2003)
Tanul 0,7 Átképzésre jár 1,9 Közmunkán van Vállalkozó 1,8 Közhasznú munkán van 2,7 Öregségi nyugdíjas 5,6 Htb. 6,2 Munkanélküli járadékos 7,2 Alkalmi munkából él 6,7 Támogatás nélküli munkanélküli 6,4 Állandó állásban van GYED 13,9 Jöv. Pótló 18,2 Rokkantnyugdíjas 20,4 Összesen 100

12 Kirekesztettség A romák 16%-a él 677 telep jellegű helyen
Telepi életformák száma (SzSzB): 1997 – – 71 (Bényi 2003) Telepfelszámolási mintaprogram ( ) (2005 – 680 mFt) 9 önkormányzat 2007-től Uniós pénzekből , …. Nehézségek – Kecskemét….

13 1964-ben 222 ezer roma élt telepen
A nyolcvanas évekre a szám 42 ezerre csökkent 2001-ben 134 ezer roma élt (Kósa)

14 Egy másik kutatás adatai szerint (Fónai – Pénzes 2004)
Hagyományos telepen él 44,7% Nem telepen de többségében romákkal él 31,7% Nem telepen de többségében nem romákkal él 14,2% Nem telepen vegyes környezetben él 9,3%

15 Önkormányzás - jogvédelem
Kisebbségi önkormányzatok helyzete Roma politikai elit megosztottsága Az IOM meghirdetett zöld számán egy géphang ma már a svájci központhoz irányítja az érdeklődőket, ahol természetesen nem beszélnek sem magyarul, sem cigányul (Roma sajtóközpont)

16 Súlypontok Lakhatás javítása
(telepfelszámolási program, bérlakásprogram) Egészséghez való jog… Egyenlő bánásmódhoz való jog (NEKI) Szociális biztonsághoz való jog (Alkotmány) Oktatás, képzés, mint az esélyteremtés eszköze (iskolai integráció) Helyi konfliktusok megelőzése, kezelése (Paks, Zámoly, Jászladány, stb.) Foglalkoztatás elősegítése Önkormányzás segítése (kisebbségi önkormányzatok)

17 Feladat: Adatgyűjtés és beszámoló
- Egy települési konfliktus bemutatása és elemzése. - Roma integrációs program az iskolában, vagy az óvodában. - Roma társadalmi integrációs program bemutatása, elemzése. - Roma foglalkoztatási program. - Cigány identitás, identitástudat egy roma közösségben. - Cigány kisebbségi önkormányzatok, lehetőségek, problémák. - Cigánykép a sajtóban (egy - egy sajtótermék tartalomelemzése). - Egyéb – megbeszélés alapján.

18 Feladat a hajléktalanság témához
Települési szintű hajléktalanpolitika és gyakorlat komplex elemzése Hajléktalanok foglalkoztatása, elvek, gyakorlatok, akadályok Hajléktalanok lakhatását segítő program szakmai módszerei, elemzése Hajléktalanok egészségi állapota, egészségügyi ellátása Hajléktalanságról szóló sajtótermékek elemzése Koldusrendelet, hajléktalanok kirekesztése Hajléktalan számolás problémái Hajléktalanok érdek és jogvédelmének gyakorlata, humanitárius szervezetek, UtcaEmbere, stb.