Társadalmi egyenlőtlenségek

Az előadások a következő témára: "Társadalmi egyenlőtlenségek"— Előadás másolata:

1 Társadalmi egyenlőtlenségek
Társadalmi problémák szociológiája 4. Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szociális munka szak

2 Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szociális munka szak
Tehát: Nem adhatunk egy objektív probléma listát. Nem mondhatjuk valamilyen társadalmi jelenségről, hogy az minden korban és társadalomban „probléma”. Amikor a szociológus feltárja a problémát, az is kérdés, hogy ki fizeti őt és milyen célra használja az eredményeket. A szociológia nem tud semleges maradni, a politika épp a legradikálisabb javaslatokat nem fogadja el általában. Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szociális munka szak

3 Társadalmi egyenlőtlenség fogalma
Egyének, családok és különféle ismérvek alapján definiált társadalmi csoportok helyzete a társadalomban nagy különbséget mutat. Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szociális munka szak

4 Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szociális munka szak
Társadalmi egyenlőtlenségek – már az ókori filozófusok óta társadalmi probléma: Lehet-e jó egy társadalom, ha egyenlőtlenségek vannak benne? Létezik-e olyan társadalom, amelyben nincsenek társadalmi egyenlőtlenségek? Mekkora egyenlőtlenség az elviselhető? Lehet-e csökkenteni a társadalmi egyenlőtlenségeket? Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szociális munka szak

5 Hogyan nyilvánulhat meg az egyenlőtlenség?
Leggyakrabban jövedelmi egyenlőtlenségről beszélünk: szegények, gazdagok. De számos más ismérv alapján is mérhető: pl. iskolázottság, egészség, munkakörülmények, lakáskörülmények, egészség, műveltség stb. Esélyegyenlőség: a magasabb társadalmi pozíciókba való bejutás egyenlő lehetősége. Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szociális munka szak

6 Szegénység, mint az egyenlőtlenség legfontosabb formája
Abszolut szegénység: a létminimum alatt élők, akik hiányt szenvednek a fizikailag egészséges létezéshez szükséges javakból (étel, hajlék, testük nem tud hatékonyan működni) Booth: azonos korú, fizikumú ember számára ugyanaz a világ minden táján (ennek azért vannak megszorításai, pl. éghajlat hatása!) Relatív szegénység: adott társadalom többségének életszínvonalához mért szegénység Townsend: "olyan anyagi javak hiánya, ami a társadalomban megszokott vagy széles körben elfogadott életkörülmények fenntartásához kell" Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szociális munka szak

7 Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szociális munka szak
Relatív szegénység Megszokott mérési módszer. az adott ország egy főre jutó átlagjövedelmének 50 %-ánál kevesebbel rendelkező személy a relatív szegénység kategóriájába esik. (30 % körül) Másik módszer: az egy főre jutó jövedelem alapján sorba rakott személyek „alsó” 10 %-a (decilis) vagy 20%-a (kvintilis) szegény. 2005-ben az alsó decilis értéke: Ft/fő/hó; az alsó kvintilis értéke: Ft/fő/hó Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szociális munka szak

8 Elméleti kérdések 1. Az elfogadható szegénység mértéke
Az egyenlőtlenségek szükségszerűek, sőt kívánatosak A mérsékelt egyenlőtlenség elfogadható A teljes egyenlőség a kívánatos dolog Elitista álláspont: győzzön a jobbik Szociáldemokrata (liberális) álláspont: méltányos jövedelem- különbség, de legyen esélyegyenlőség Hosszabb távon javuljon a szegények helyzete is. Egalitáriánus álláspont: teljes egyenlőség vagy munka szerinti elosztás Libertariánus álláspont: nem helyes a szegények érdekében a gazdagok jogait korlátozni Funkcionalizmus: mindenki annyit kap, amennyi hasznot hajt Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szociális munka szak

9 Elméleti kérdések 2: A szegénység okai
Biológiai adottságok Gazdasági-társadalmi rendszer jellege Műveltségbeli, iskolázottságbeli különbségek Rossz testi- és lelki egészség Családi okok (pl. egyszülős család) A szegénység kultúrája Életciklusbeli okok (gyerekszülés, öregedés) Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szociális munka szak

10 Szegénység Magyarországon
Sokáig tabu téma, a szocializmus önképébe nem fért bele óta vannak családi jövedelem adatok, 1982 óta létminimum számítások (1980-as évek 9-11 %). 1960-as évek: falusiak, mezőgazdasági fizikai dolgozók, nyugdíjasok. 1980-as évek: megjelenik a városokban is, szakképzetlen munkások, nyugdíjasok már nem. Rendszerváltás óta: gyerekek, munkanélküliek, iskolázatlanok, szakképzetlenek, idős, egyedülálló nők, romák. Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szociális munka szak

11 Oktatási egyenlőtlenségek
Meglétük mindenki számára nyilvánvaló. Ez az egyenlőtlenség forma az, aminek létét semmi sem igazolja (legitimálja). Az oktatási hiányosságok (alacsony iskolai végzettség, illetve a gyenge, felszínes tudás) alapvető negatív hatást gyakorol az emberek társadalmi struktúrában elfoglalt helyére. Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szociális munka szak

12 Miért fontos egyenlőtlenségi tényező?
* Az eltérő iskolai végzettség eltérő esélyeket biztosít a munkaerőpiacon emiatt eltérő esélyek az anyagi és szimbolikus javakhoz való hozzájutásban * Emellett az iskolai végzettség olyan direkt és indirekt tudásokat testesít meg, ami a világban való eligazodást segíti(direkt tudások: nyelv, számítógép, könyvtárhasználat, indirekt tudások: fellépés, magabiztosság, logikus-racionális gondolkodás, tanulni tudás stb.) Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szociális munka szak

13 Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szociális munka szak
Szoros összefüggés a szülők társadalmi-gazdasági helyzete és a gyerek iskolai végzettsége között szülő társadalmi helyzete/rétege gyerek iskolaválasztása gyerek iskolai sikeressége gyerek iskolai végzettsége gyerek felnőtt kori társadalmi státusza (ha szülő lesz, újra indul a kör) Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szociális munka szak

14 I. Az oktatási egyenlőtlenségek keletkezése Magyarországon
Differenciálatlan pedagógiai gyakorlat. Elitista elvárások – „általános műveltség”. Homogén összetételű osztályok. Verseny az iskolák között a csökkenő gyereklétszámért. Túl korai szelekciót semmi sem ellensúlyozza. A középfokú beiskolázás pillanatában a gyerekek CSALÁDI HÁTTERÜK alapján kerülnek az eltérő minőségű iskolákba. Roma tanulókkal szembeni előítéltek. Hatalmas teljesítménykülönbségek – nemzetközileg alacsony átlageredmény. Az iskolából való kilépés után is megmarad – igen alacsony részvétel a felnőttoktatásban. Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szociális munka szak

15 II. A magyar közoktatás „méltányosság-profilja”
Ma az egyenlőtlenséget az oktatásban a különböző tanulócsoportok eltérő tanulási eredményeivel mérjük. Méltányosság: mindenki annyi anyagi és egyéb javadalmazásban (itt és most: tudásban, iskolázottságban) részesüljön, amennyivel hozzájárul a közjóhoz. Bizonyos egyenlőtlenségek teljesen elfogadhatatlanok (etnikai), másoknak nem a megléte, hanem a mértéke lehet probléma (fiúk-lányok). Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szociális munka szak

16 „Méltányosság-profil”
Az egyenlőtlenségek dimenziói A dimenzió hatása az oktási eredményekre A hatás változásának iránya Szociális, családi háttér Hatalmas hatás Lakóhely Gyenge hatás Etnikai, nyelvi háttér Korlátozott személyes képességek Közepes hatás Nem Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szociális munka szak

17 Szociális státusz, családi háttér
Hatalmas, növekvő hatás. PISA vizsgálatok eredményei alapján a magyar 15 évesek teljesítménye olvasásban, matematikában, természettudományban elmarad a várakozásoktól. Magyarországon a legerősebb a család kulturális tőkéjének hatása (ez már az iskolaválasztásnál megjelenik). Adott iskola társadalmi összetétele erősen hat a teljesítményre. A jól teljesítő országokban az elemi iskolai végzettségű és az egyetemi végzettségű anyák gyerekeinek teljesítménye között kicsi a különbség, Magyarországon rendkívül magas. Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szociális munka szak

18 Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szociális munka szak
Lakóhely Gyenge, nem változó hatás. A lakóhely nagyon fontos tényező az egyenlőtlenségek alakulásában. Települési lejtő (Budapest, megyeszékhely, város, község), regionális különbségek. DE: az iskolai teljesítményekre a települések eltérő szociális összetétele van hatással! Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szociális munka szak

19 Etnikum (Magyarországon romák)
Nem változó, hatalmas hatás Hátrányos megkülönböztetés a cigány tanulókkal szemben. Semmilyen központi beavatkozással nem tudják a szegregáció elterjedtségét csökkenteni. Iskolák közötti és iskolán belüli szegregáció. Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szociális munka szak

20 Korlátozott személyes képességek
Közepes, gyengülő hatás A valódi sajátos nevelési igényű gyerekek (organikus okokból fogyatékosok, illetve tanulási nehézségekkel küzdők) integrálásában vannak eredmények. Probléma: a roma gyerekektől való „megszabadulás” egyik formája a fogyatékosoknak fenntartott intézményekbe irányítás. Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szociális munka szak

21 Nem (társadalmi nem, gender)
Közepes, növekvő hatás Valamennyi modern társadalomban megfordult a trend és nem a lányok vannak oktatási szempontból hátrányban, hanem a fiúk. Lányok teljesítménye sokkal jobb szövegértésben, egyforma teljesítmény természettudományokban, fiúk kicsit jobb teljesítménye matematikából. A tendencia a lányok teljesítményének folyamatos javulását mutatja a fiúkhoz képest. Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szociális munka szak

22 Tanulságok, lehetséges lépések
Korai szegregáció előnytelen mindenki számára. Ezt törvényi eszközökkel nehéz meggátolni, szemléletváltás. Akkor érhető el eredmény, ha komplex iskolafejlesztési programok történnek – a hátrányosabb helyzetű iskolákba több erőforrás. Nem az egyes, hátrányos helyzetben lévő tanulók segítése a legjobb megoldás, hanem az ilyen tanulókat tömörítő iskolák fejlesztése. Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szociális munka szak