Kontingensek (kvóták)

Az előadások a következő témára: "Kontingensek (kvóták)"— Előadás másolata:

1 Devizapolitikai eszközök, árfolyam és árfolyam politikai eszközök Készítette: Ignácz Karolina

2 Kontingensek (kvóták)
Egyéb mennyiségi korlátozások Szubvenciók Valutapolitika

3 Kontingensek (kvóták)
A kontingens a mennyiségi korlátozás legelterjedtebb formája. Ezzel az eszközzel szabályozzák a nemzetközi áruforgalmat. Állami rendeletben határozzák meg, hogy az egyes termékekből mennyit lehet az adott időszakban exportálni illetve importálni.

4 Az exportkontingensek
A kormányzatnak elsősorban olyan termékek, mint például a nyersanyag vagy az élelmiszer exportját korlátozzák, amelyek keresettek a hazai piacon, de a világpiacon is jól értékesíthetők. Akkor használja ezt az eszközt, ha meg akarja akadályozni valamilyen nem megújuló, vagy lassan megújuló természeti kincs kiaknázását. Például: ritka fafajták, elefántagyar….

5 Az exportkontingensek
A fejlődő országok igyekeznek a kivitel mennyiségi korlátozásával elősegíteni valamilyen hazai nyersanyag feldolgozását, ezzel csökkentve a világpiaci kereslet árfelhajtó hatását. A kivitel mennyiségi korlátozásnak a célja lehet ugyanakkor a cserearány javítása is. Csak akkor van lehetőség, ha az adott ország által visszatartott mennyiség más forrásokból korábbi áron nem pótolható.

6 Az exportkontingensek
Az autonóm módon alkalmazott exportkontingensek, exporttilalmak veszélyesnek bizonyulhatnak azoknál az országoknál akik ezt bevezetik. Az export visszafogása az importőr országokat arra ösztönözheti, hogy új beszerzési forrásokat kutassanak fel amelyek helyettesítik az importot, és így kevésbé függjenek az exportáló országoktól.

7 Importkvóták Megszabják a behozatali mennyiséget.
Az importnak a mennyiségi korlátozását hasonló célból alkalmazzák a kormányok, mint a vámokat. Akkor választják ezt a módszert ha biztosak akarnak lenni abban, hogy a hazai piac védelme megtörténik. Importvám: vám kiszabása az import termékekre Különbségek az importkvóta és a vám között: Az importkvóta helyettesíti a piaci mechanizmusokat, míg az importvám csak befolyásolja azokat. Az importkvóta kárt is okozhat a gazdaság egészének. Importengedély elosztási elv Azok birtokosait monopolista profithoz juttathatják.

8 Importkvóták Az importkvóta a kívánt mennyiségi szintre tudja csökkenteni a behozatali mennyiséget. Az importvám kereskedelemre gyakorolt hatása bizonytalan. Oka: a belföldi keresleti és kínálati görbe nem ismert éppen ezért nem tudni, hogy mekkora importvám tudja az import mennyiségét a kívánt szintre csökkenteni. A hazai termelők a kvótát preferálják a vámmal szemben.

9 Egyéb mennyiségi korlátozások
Az exportőr és importőr országok részéről alkalmazott mennyiségi korlátozások mellett léteznek megállapodáson alapuló korlátozások is. Ilyen az önkéntes exportkorlátozás (VER- voluntary export restraint)ami a legelterjedtebb. Hasonló a kvótához, de különbség, hogy az exportőr ország szállítói vállalnak önkorlátozást. vagy az importőr ország kormánya szigorúbb korlátozásokat vezet be.

10 Egyéb mennyiségi korlátozások
Az önkéntes exportkorlátozást mindig az importőr indukálja. Erőviszonyok: az importőr az exportőr számára jelentős szerepet játszik. Az export korlátozások az exportőröket kartellbe, azaz egymás közötti megállapodásba kényszerítik. Nem az import mennyisége az, ami megvan határozva, hanem az hogy az import honnan származik.

11 Egyéb mennyiségi korlátozások
Az önkéntes exportkorlátozás multilaterális (többoldalú) formája, az úgynevezett nemzetközi textilegyezmény. Ebben a textilimportőr országok, kötelezettséget vállaltak arra hogy nagyobb ütemben nem növelik az exportjukat, mint ahogyan az a megállapodásban szerepel. Vámkontingens: meghatározott mennyiségig alacsony vámtételek mellett akár vámmentesen is bejuthat a termék az adott ország piacára.

12 Szubvenciók A szubvenció vissza nem térítendő direkt vagy indirekt állami támogatás. Célja: különböző gazdasági egységeknek folyósítanak támogatást, hogy költségeiket csökkentsék, vagy beviteleiket növeljék, hogy ennek révén képesek legyenek meghatározott gazdaságpolitikai célokat elérni. Közvetlen szubvenció: a költségvetés kiadási oldalát érinti, az állam pénzeszközökkel támogatja az érintett egységet. Közvetett szubvenció: a költségvetés bevételi oldalára hat, mégpedig elmaradt adóbevétel formájában, melynek befizetését az állam a szubvencionálandó társaság számára elengedi.

13 A termelési szubvenció
Fordított vámnak is szoktuk nevezni, mert céljai megegyeznek az importváméval. Termelési szubvenció és a vám közötti különbség: míg a vám import korlátozó hatást fejt ki, addig a termelési szubvenció konkrét célt fogalmaz meg, nemcsak ágazati szinten, hanem akár gazdasági társaságok szintjén is. Vagyis termelési szubvenció használatával az állam azt támogat amit akar. A szubvenció használatával a hazai termelő az importtal azonos áron képes értékesíteni termékét, pedig termelési költségei magasabbak annál.

14 Az importszubvenció Az importszubvenció eredményeképpen a végső felhasználók kedvezőbb áron jutnak az import termékhez annak világpiaci áránál. Az importár és a fogyasztói ár közötti különbözetet a költségvetés finanszírozza. Az importszubvenció negatív vámnak is tekinthető.

15 Az exportszubvenció A kivitel ösztönzését szolgáló állami támogatás.
A termelési szubvenciótól az különbözteti meg, hogy a kivitel ösztönzését szolgáló állami támogatás következtében kialakuló kiviteli ár, olyan kedvezményes helyzetbe hozza a termék külföldi fogyasztóit, amelyet a hazai vásárlók nem élvezhetnek.

16 Valutapolitika Valutaárfolyam: egy ország nemzeti fizetőeszközének egy másik ország fizetőeszközében mért értéke. A valutaárfolyam erőteljesen befolyásolja a külkereskedelem irányát és nagyságát a valutaárfolyam alakítása alkalmas eszköz lehet arra, hogy megakadályozza vagy éppen serkentse az országok közötti kereskedelmet.

17 Valutapolitika A valuta leértékelésének hatása a külkereskedelmi forgalomra: több hazai valutát kell adni egységnyi külföldi valutáért, illetve egységnyi hazai valutáért kevesebb külföldi valutát lehet kapni. Rövid távon az importot mérsékli, az exportra pedig ösztönzőleg hat. A valutaleértékelés nem biztos, hogy egyértelműen növeli az exportot és az importot.

18 Valutapolitika A valutaleértékelés után az import termékek drágábbá válnak a hazai fogyasztók számára. Például: nyersanyag, energiahordozók… kénytelen azaz ország importálni amely ezekben hiányt szenved, az importált termékek növekedése növeli a belföldi termelés költségeit nő az átlagos árszint is.

19 Valutapolitika Az exportálók fix eladási érték mellett is növelik profitjukat. Vannak olyan termékek, amelyek csak a leértékelés után válnak exportképessé. Például: Így az export bevétel növekedése a kevésbé hatékony termékek exportálásából fakad.

20 Valutapolitika A valutaértékelés hatása nem szelektív, ellenben az eddig bemutatott eszközökkel szemben, ahol a vámok és az exportszubvenció kereskedelemkorlátozó hatással rendelkeznek, és némi túlzással kijelenthetjük, hogy a kormány azokat az importőröket akadályozza, és azokat az exportőröket támogatja „akiket akar”. Ellenben a valutaleértékeléssel, amelyben az összes exportőr és importőr tevékenységére egy formán kedvezőtlenül vagy kedvezően hat Nevezhetjük a leértékelés kereskedelemkonverzáló hatásának is.

21 Valutapolitika Azt jelenti, hogy a kevésbé korszerű eljárásokkal termelő szállítók is exportképesé válhatnak a valutaleértékelés hatására. Ugyanakkor hiába próbál egy ország kormánya támogatni az exportőröket, sikerrel csak azokban az ágazatokban járhat, ahol az exportbővítéshez kihasználatlan kapacitások állnak rendelkezésre.

22 Valutapolitika A valutaleértékelés egyik legveszélyesebb hatása, a hazai árszínvonal emelkedése (infláció), a pénz vásárlóerejének a romlása: a behozott termékekért több hazai valutát kell fizetni, ezért ezeknek a termékeknek a belföldi ára is emelkedik. Például: ha almából minden nap megveszünk 2 kg-ot 1000 Ft-ért, az infláció hatására ugyanebből az összegből már nem tudunk venni csak mondjuk 1,5 kg-ot, mert kevesebbet ér a pénzünk.

23 Köszönöm a figyelmet!