Hulladék válogatómű.

Az előadások a következő témára: "Hulladék válogatómű."— Előadás másolata:

1 Hulladék válogatómű

2 Bevezetés szelektíven, a keletkezés helyén gyűjtött papír, fólia stb. is további válogatásra szorul az újrahasznosításhoz; erre tökéletes megoldást biztosít a válogatómű; válogatómű a települési szilárd hulladék előkezelésére szolgáló létesítmény, ahol - a termelésben történő felhasználás hatékonyságának növelése érdekében - az egyes hulladék-összetevők elkülönített gyűjtését követően a hasznosítható összetevők további válogatását végzik; bekerülő hulladékot az ipar igényeinek megfelelően különböző frakciókra válogatják, majd az azonos frakciókból bálákat készítenek;

3 Bevezetés így előkészített hulladék értékesítésre, ezáltal újrahasznosításra kerül; válogatóhelyiségben szállítószalag továbbítja a hulladékot, mely szalag mellett állva kézi erővel válogatják a beérkező anyagokat; berendezéshez érkezett hulladékot egy felhordó-szalag juttatja a válogatókabinba; itt egy válogatószalagra kerül, amely szalag vízszintesen szállítja a hulladékot a válogató személyek elé;

4 Bevezetés kiválogatják és ledobják a mellettük lévő aknába;
kabin a talajszinttől oly mértékben ki van emelve, hogy elférjenek alatta nyitott görgős konténerek melyekbe a ledobó-aknákon keresztül jut a hulladék és ezekben a konténerekben kerül aztán továbbszállításra az újrahasznosítás helyére; a szalagon maradó hulladékot belevezethetjük egy a gép végénél elhelyezett nyitott konténerbe vagy csatlakoztathatjuk egy préskonténerhez;

5 Bevezetés - bálázás szalag sebessége a hulladék mennyiségéhez állítható feltorlódás esetén meg is állítható; ha fémmel szennyezett a hulladékunk, akkor mágnesszalag leválasztja a mágnesezhető fémanyagokat, és külön rekesz fogadja a válogatási maradékot is; válogatófülkéből a boxokba lehullott hulladékot homlokrakodó adagolja a bálázó szalagra, amelyről az adott hulladékfajta a bálázógépre kerül; bálázógép a hulladékot szállítható formára préseli és kötözi össze;

6 Bevezetés - bálázás tisztán gyűjtött hulladékok esetében (pl. bevásárló központokban és egyéb üzletekben szelektíven gyűjtött doboz, karton és egyéb papírféleségek, stb.) a hulladék a válogatás kikerülésével közvetlenül a bálázó szalagra is kerülhet;

7 5/2002. (X. 29.) KVVM RENDELET A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK KEZELÉSÉRE SZOLGÁLÓ EGYES LÉTESÍTMÉNYEK KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS ÜZEMELTETÉSÉNEK RÉSZLETES MŰSZAKI SZABÁLYAIRÓL a rendelet hatálya kiterjed a gyűjtősziget, hulladékudvar, átrakóállomás és a válogatómű üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységekre;

8 Rendelet előírásai nem kezelhető válogatóműben bomló szervesanyagtartalmú és vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladék; válogatást követően hasznosításra nem kerülő hulladék ártalmatlanításáról gondoskodni kell; válogatómű működtetését végző vállalkozásnál minden esetben környezetvédelmi megbízott alkalmazása szükséges; telepítésnél a sűrűn lakott, erősen iparosodott területeket kell előnyben részesíteni, ahol nagy mennyiségű, alacsony szennyezettségű hulladék képződik;

9 Válogatást szolgáló berendezések elemei
válogatókabin munkaállásokkal, porelszívó rendszer, keresztszalagok, automata bálázógép; gyűjtő- és felhordószalagok, dobrosta, válogatószalag, mágnesszeparátor,

10 válogatás történhet a) komplex gépi eljárással a fizikai és kémiai tulajdonságok megváltoztatásával: aprítás, őrlés, nedvesítés, ferromágnesezés stb.; b) csak fizikai jellemzők megváltoztatásával: ba) gépi munkával a szemrevételezéssel el nem különíthető hulladékok - főként a fémek -, illetve bb) kézi munkával, a többi összetevő esetében;

11 csarnok méretezésénél figyelembe kell venni
a) gépsor hosszát, b) a gépsor mellett elegendő hely legyen a hulladék feladására, gyűjtésére és a gépek közlekedésére; csarnokot úgy kell kialakítani, hogy belmagassága (minden belógó, illetve merevítő szerkezettől mentes, kihasználható magassága) legalább 7 m legyen; megfelelő méretű és teherbírású szilárd burkolattal ellátott teret kell kialakítani, amelynek minimális területe megegyezik a csarnok alapterületével; kész bálák tárolására fedett bálatároló építése szükséges, amelynek alapterülete ezer tonna kapacitásonként legalább 50 m2 ;

12 Szelektív hulladékgyűjtés

13 Szelektív hulladékgyűjtés
a különböző alapanyagú hulladékfajták (papír, műanyag, üveg, fém, szerves) külön gyűjtését jelenti; lehetővé tesszük az egyes hulladék összetevők anyagában történő újrahasznosítását fontos tényező, hogy a gyűjtött másodnyersanyag szennyeződésmentes legyen, és ne legyen keverve

14 A szelektív hulladékgyűjtés céljai:
A szelektíven gyűjtött hulladék érték: megfelelő előkészítés után másodnyersanyagként felhasználható különböző termékek gyártásához. A másodnyersanyagok felhasználásával megkíméljük az elsődleges nyersanyagokat (pl. papírgyártásnál a fát), ami nagyon fontos, hiszen nagyon sok nyersanyagforrásunk már kimerülőben van, így nem szabad pazarlóan bánnunk velük. A másodnyersanyagok újrahasznosítása jelentős energiatakarékosságot is eredményez, mivel ezek a folyamatok kevesebb technológiai lépést igényelnek. Csökken a hulladék mennyisége, ezáltal megnő a hulladéklerakók élettartama. A kevesebb hulladék kevésbé terheli a környezetet, csökken a környezetterhelés.

15 szelektív gyűjtés fő frakciói
szerves (konyhai, kerti és egyéb zöld) üveg papír, karton könnyű csomagolások fémek valamint akciók keretében, vagy külön logisztikai rendben: kiselejtezett villamos és elektronikai cikkek építési és bontási hulladék veszélyes anyagok bizonyos fajtái (akkumulátorok, növényvédő szerek)

16 szelektív gyűjtést mozgató erők
lakosság környezetvédelmi tudatossága újrahasznosítható hulladékok átvételi ára szemétszállításnak a kigyűjtött frakciókkal csökkentett költsége jogszabályi kötelezettségek szelektíven gyűjtött kommunális hulladék legalább felét hasznosítani lehet (papír- és műanyaghulladék 80%-a szekunder nyersanyag, konyhai és kerti frakció majd 100%-ban komposztálható

17 Szelektív hulladékgyűjtés
A hasznosítható hulladék összetevők begyűjtését többféle módszerrel lehet végezni. A település adottságai (kertes, családi házas, lakótelepi, belvárosi, üdülő jellegű) határozzák meg, melyiket célszerű kialakítani. Sok esetben több módszert is alkalmaznak egymás mellett a hatékonyabb gyűjtés elérése érdekében.

18 szelektív gyűjtés rendszerei
hulladék elvitele lakástól, háztól, hatósági v. üzleti szervezésben; jó hatásfokú de költséges= Holsystem leadás a hulladék termelője által kijelölt helyen (udvarok és gyűjtőpontok)= Bringsystem ennek sikere nagyban függ a lakossági magatartástól és az ökológiai szemlélet népszerűsítésétől

19 szelektív gyűjtés rendszerei
két nagy rendszeren belül megkülönböztetünk integrált, részben integrált és additív gyűjtést: integrált: egyidejűleg több konténerben gyűjtik a hulladékokat, majd valamennyit egyszerre szállítják el többrekeszes járműben; részben integrált: elszállítás frakcióként külön turnusokban történik; additív: elszállítást összekötik a háztartási szemét szokásos gyűjtésével, speciális tartályokkal kiegészítve;

20 költségcsökkentés lehetőségei
költségek Németországban 1999-ben 100 m-enként: 10 lakó esetén 43 DEM/t 100 lakóra számítva 34 DEM/t ha pedig nem egy, hanem négy tartályt kell üríteni 10 lakóra 26 DEM/t 100 lakóra 20 DEM/t gyűjtés tovább ésszerűsíthető a konténerek helyének kijelölésével és megfelelő parkolási lehetőségekkel

21 Szelektív hulladékgyűjtés módszerei
Házon (telken) belüli gyűjtés Közterületi hulladékgyűjtő szigetek Hulladékudvarok Mobil, akciószerű veszélyes hulladékgyűjtés

22 Szelektív hulladékgyűjtés házon (telken) belüli gyűjtés
ilyen gyűjtőhelyeket családi házak, társasházak udvarán, lépcsőházakban, szeméttárolókban, közös helyiségekben, kapu alatt alakítják ki. Kezdetben általában két-három komponenst gyűjtenek külön. (szerves-komposztálható, papír, vegyes hulladékok) Később fokozatosan növelhetik a kihelyezett gyűjtőedények számát

23 Szelektív hulladékgyűjtés házon belüli gyűjtőhelyek kialakításának szempontjai
a praktikus helykihasználás az olcsó és egyszerű műszaki megoldások alkalmazása könnyű hozzáférhetőség és ürítés könnyű tisztíthatóság ne zavarja a lakóház működését

24 házon (telken) belüli gyűjtés
gyűjtőedényekből a hulladékokat a hagyományos gyűjtési rendszer gépeivel, de eltérő gyűjtési-szállítási logisztikai rend szerint gyűjtik be lakosságot különböző információs anyagokkal és gyűjtési naptárral készítik fel a rendszer helyes használatára

25 telken belüli gyűjtési rendszer Turán
Tura, Zsámbok, Galgahévíz és Vácszentlászló települések összefogásával valósult meg a Regionális Hulladékkezelő és Ártalmatlanító Telep együttműködésben résztvevő településeken 1999 óta folyik házon (telken) belüli szelektív hulladékgyűjtés. Minden háznál önkormányzati támogatással 3 hulladékgyűjtőt (kukát) helyeztek el (száraz hulladék, nedves és intim hulladék, komposztálható hulladék).

26 telken belüli gyűjtési rendszer Turán
„száraz hulladék” feliratú gyűjtőbe helyezik a még hasznosítható tiszta papírt, üveget, műanyagokat, fémeket, textileket, játékokat. A komposztálható hulladékok a „levél” emblémával ellátott hulladékgyűjtőbe kerülnek. Az összes többi hulladékot (nedves és intim hulladékok, kivéve a veszélyes hulladékokat) a „szemét” feliratú kukába kell elhelyezni.

27 telken belüli gyűjtési rendszer Turán
begyűjtést kéthetes periódusban végzik. Az egyik héten a száraz és komposztálható hulladékot gyűjtik össze. Minden második héten pedig a szemetet (nedves és intim hulladékokat) szedik össze. A gyűjtés időbeosztásáról minden lakos kap egy falinaptárt, melyen pontosan jelölve vannak a szemétszállítás időpontjai A „száraz hulladék” a telepen működő válogatósorra kerül, ahol kézi módszerrel külön konténerbe teszik az egyes komponenseket. A szétválogatott másodnyersanyagokat hidraulikus préssel tömörítik, bálázzák, majd szerződéses partnereik elszállítják.

28 telken belüli gyűjtési rendszer Turán
A veszélyes hulladékokat az évente egyszer megrendezett mobil veszélyes hulladékgyűjtés során adhatják le a lakosok. A lakosság szemléletformálását a bevezetéskor szervezett tájékoztató fórumokon kezdték el. Minden család kapott egy kis tájékoztató füzetet „Háztartási Hulladék Útmutató” címmel. Minden háztartásba rendszeresen eljuttatják a „Szelektív Hírek, Információk” című hírlevelet, melyben tájékoztatják a lakosságot a legutóbbi időszak gyűjtési adatairól és a legfrissebb tudnivalókról.

29 közterületi hulladékgyűjtő szigetek
közterületeken telepített gyűjtőszigetek hálózata adja ennek a szelektív gyűjtési módszernek a lényegét. Feladata az időben folyamatos szelektív gyűjtési lehetőség biztosítása a lakosság szilárd hulladékai számára. A gyűjtőszigetek konténerei az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból kifogástalan módon, az elszállításig átmenetileg tárolják.

30 közterületi hulladékgyűjtő szigetek
Kizárólag másodnyersanyagként hasznosítható összetevőket gyűjtenek (papír, műanyagpalack és -fólia, színes és fehér üveg, fém italosdobozok, konzervdobozok). Veszélyes hulladékokat, bomló szerves hulladékokat, az egészségre káros, továbbá nagydarabos hulladékokat nem gyűjtenek!

31 közterületi hulladékgyűjtő szigetek gyűjtőszigetek kialakításának szempontjai:
Fontos, hogy az edények zárhatóak legyenek, mert folyamatosan őrzés nélkül üzemelnek. A hulladék összetevők beürítéséhez könnyen hozzáférhető beürítő nyílásokkal kell ellátni a konténereket. Lényeges, hogy ne zavarják a közterület alapvető funkcióit (pl. ne akadályozza a közlekedést, a gyűjtőedényzet működtetése minimális zajjal járjon).

32 közterületi hulladékgyűjtő szigetek gyűjtőszigetek kialakításának szempontjai:
A minél egyszerűbb, gazdaságosabb, egységes, a környezetbe harmonikusan illeszkedő, esztétikus, de mégis figyelemfelkeltő kialakításra, műszaki megoldásokra kell törekedni. Meg kell felelniük a közegészségügyi előírásoknak. Elhelyezésénél figyelembe kell venni a viszonylag rövid idejű gyalogos megközelíthetőséget (maximum méter), és a hulladékkeletkezés súlyponti helyeit. Lehetővé kell tenni a gépkocsik és a gyűjtőjárművek számára a jó megközelíthetőséget.

33 közterületi hulladékgyűjtő szigetek gyűjtőszigetek kialakításának szempontjai:
Úgy kell kialakítani a gyűjtőszigetet, hogy igény szerinti bővíthető, áttelepíthető legyen. Kialakítása legyen időjárásálló és szándékos rongálás ellen védett. Az edények színe, felirata vagy piktogramja tájékoztasson arról, hogy milyen hulladék gyűjtésére szolgál.

34 közterületi hulladékgyűjtő szigetek
eredményes működtetés megvalósítása érdekében a gyűjtőszigetek hálózatát is fokozatosan, ütemezetten építik ki. Először olyan helyeken, ahol várhatóan a legpozitívabb a lakossági fogadtatás, és a legnagyobb mennyiségek begyűjtése várható.

35 közterületi hulladékgyűjtő szigetek
gyűjtőszigetek konténereinek ürítési gyakoriságát meghatározza az edények típusa, térfogata és a lakossági igénybevétel mértéke. Általában hetente a konténerek típusának megfelelő célgépekkel szállítják el a másodnyersanyagokat. ürítés: hagyományos tömörítő-lapos hulladékgyűjtő célgéppel, speciális helyszíni ürítést biztosító daruval és nagykonténerrel felszerelt gépjárművel, görgős nagykonténer szállítására alkalmas hulladékgyűjtő célgéppel.

36 közterületi hulladékgyűjtő szigetek Érdi gyűjtőszigetes megoldás
a Érd Komm Kft. szervezi a szelektív hulladékgyűjtést. 25 gyűjtősziget kihelyezésével indult a program, melyet a későbbiekben 50-re bővítenek majd. Külön gyűjtik az üveget (színes, fehér), a papírt, a műanyagflakonokat. Később a fémdobozok gyűjtésével bővítik majd a rendszert.

37 Érdi gyűjtőszigetes megoldás
Néhány iskolába szabványos elemgyűjtő konténereket helyeztek ki. A lakosság felkészítését a helyi sajtón (újság, TV) keresztül végezték. Az iskolákban különböző előadások keretében tanítják meg a szelektív hulladékgyűjtéshez szükséges alapvető ismereteket. A szigeteken használt konténerek színükben is elkülönülnek (sárga=műanyag, zöld=színes üveg, fehér=fehér üveg, kék=papír)

38 szelektív gyűjtés Debrecenben
kék konténer (használt kartonpapír és újságpapír gyűjtésére) kartondobozok, hullámpapír, színes vagy fekete-fehér újságpapír, irodai papírok, könyvek, prospektusok helyezhetők el papírok között ne legyen műanyagborító, fém vagy indigó! felvásárló pl. a Dunapack

39 szelektív gyűjtés Debrecenben
sárga konténer (műanyag palack- és flakongyűjtő) begyűjtött műanyagokat tömörítéssel bálázzák műanyag üdítős és ásványvizes palackok le kell csavarni a kupakot és összetaposni döntően exportra megy, pl. Kína 2006 nyarától az italos dobozt és az alumínium dobozokat is itt lehet elhelyezni;

40 szelektív gyűjtés Debrecenben
zöld konténer (üveggyűjtő) az üveget tisztítás után darabokra aprítják és zúzzák ide kerül minden tiszta, kiöblített, ép vagy törött, színes és fehér üvegpalack zárókupakot mindig el kell távolítani a kupakokat a vegyes szemét közé kell helyezni jelenleg 164 db. konténer van kihelyezve a városban;

41 hulladékudvarok hulladékudvar az előzőekben ismertetett gyűjtőszigethez hasonló, azonban döntő különbség, hogy a hulladékudvarnak kerítése és személyzete, így nyitvatartási ideje is van. A személyzet feladata, hogy a telephelyre érkezőket segítse a hulladékok, különösen a veszélyes összetevők helyes válogatásában. A hulladékudvarok a háztartásban elkülönítve gyűjtött, és beszállított hulladékot díjtalanul átveszik, sőt néhány helyen még jelképes összeget fizetnek is érte

42 hulladékudvarok Sokszor alkalmazzák az előzőekben részletezett szelektív gyűjtési módszerek kiegészítőjeként. A hulladékudvarok részben azoknak a hulladékoknak az átvételére szakosodott, amelyek a háztartási gyűjtőedényekben nem helyezhetők el, illetve azokra, melyeket a lomtalanítási akciók során sem szállítanak el. az elkülönítve gyűjtött másodnyersanyagokon kívül itt lehet leadni a nagydarabos hulladékokat (lomokat), kisebb, a lakások bontásánál, átalakításánál keletkező hulladékokat, és a háztartási veszélyes hulladékokat. Csak lakossági hulladékokat fogadnak. Rögzítik a hulladékok mennyiségi és minőségi adatait, és a hasznosító vagy ártalmatlanító telephelyre történő elszállításig ezeket elkülönítve tárolják

43 hulladékudvarokban gyűjthető hulladékok köre
másodnyersanyagok (papír, üveg, műanyag-flakon, fólia, fémhulladék, fém italosdoboz, fahulladék, textilhulladék, zöldhulladék), darabos hulladékok (gumiabroncs, hűtőszekrény, háztartási tárgyak és berendezések, elektronikai hulladékok, gépkocsironcs), lakossági veszélyes hulladékok (szárazelem, akkumulátor, gyógyszer, festék- és lakkmaradékok csomagolóeszközeikkel, sütőzsírok, növényvédőszer-maradékok, fénycső és izzó), lakossági építési, bontási hulladékok

44 hulladékudvarok kialakítása
hulladékudvar kialakításánál figyelembe veszik a település szerkezetét, a könnyű megközelíthetőséget (utak, távolság), a működtetéshez szükséges közműcsatlakozások meglétét, a bekeríthetőséget, a regionális hulladékhasznosító létesítmények elhelyezkedését és megközelíthetőségét. Belvárosokban általában a sűrűn beépített területeken, a főútvonalakról nyíló mellékutcákban helyezik el.

45 hulladékudvarok kialakítása
Külső városközpontokban az önkormányzati hivatalok, intézmények, bevásárlóközpontok környékén alakítják ki. A hulladékudvarok területigénye a gyűjtőedények számától, nagyságától, a kiegészítő létesítmények területétől függ. Általános szabály, hogy a gyűjtőedények területének tízszerese kell egy hulladékudvar kialakításához. (minimálisan 400 m2)

46 hulladékudvarok kialakítása
hulladékudvarokat szilárd burkolattal, térvilágítással látják el. A hulladékudvar megközelíthető személygépkocsival, utánfutóval, 3,5 tonnánál kisebb tehergépkocsival és természetesen gyalogosan is. Nyílt téren konténerben tárolják a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú zöldhulladékokat és az építési, bontási hulladékokat.

47 hulladékudvarok kialakítása
A veszélyes hulladékokat fedett helyen (fedett-zárt területen vagy konténerben) vagy nyílt téren (kettős falú vagy kármentővel felszerelt, zárható gyűjtőedényben) lehet tárolni bekerített hulladékudvarokat őrzik is Szakszemélyzet végzi a biztonságos átvételt és nyilvántartást. A lakosság számára egyértelmű tájékoztatást függesztenek ki.

48 hulladékudvarok kialakítása
Az egy településen működő hulladékudvarokat azonos elemekből, azonos stílusjegyekkel célszerű megvalósítani A hulladékudvarok megfelelő működtetése érdekében, az optimális kialakításon felül, a lakók szabadidejét is figyelembe vevő nyitvatartást kell meghatározni és rendszeres, részletes információkkal kell ellátni őket

49 ÖKOFON szelektív hulladékgyűjtés egyik ritkán alkalmazott módszere.
Lényege, hogy nagyobb mennyiségű hasznosítható hulladék ingyenes elszállítását telefonon lehet megrendelni. Egy-két nap múlva a gyűjtést végző csapat végigjárja az előre egyeztetett gyűjtési helyszíneket és elszállítja a hulladékot. Magyarországon ilyen rendszer nem működik.

50 szelektív gyűjtés modern technikái
föld alatti tartályok: járószint alatt, szilárdan földbe ágyazott acélbádog vagy betonházba kell helyezni a gyűjtőtartályt, amely daruval emelhető ki beruházási költsége nem sokkal nagyobb, utcai takarításon lehet viszont spórolni előnyei: kis helyigény; esztétikus megjelenés; tiszta betöltést ösztönző hatása; üvegbeszórás zajtalansága számuk 1999-ben Hollandiában kb. 2000, Németországban 700;

51 szelektív gyűjtés modern technikái
hulladékzsilipek: elszállítási díj megállapításához már betöltéskor meghatározzák a hulladék tömegét v. térfogatát; csak akkor működőképes, ha a lakos igazolja jogosultságát; nem eléggé szelektívek, maradék hulladékok egy része megjelenik a frakciókban; Németországban a föld alatti gyűjtést csak hasznosítható hulladékokra, méréses módszert csak maradvány hulladékokra alkalmazzák;

52 Hulladékgazdálkodás a felsőoktatásban

53 Miért kell foglalkozni a hulladékgazdálkodás kérdésével a felsőoktatásban?
jogszabályi változások egyre nagyobb költséget jelent az intézményeknek divat korszerű oktatás

54 Hulladékgazdálkodási elvek és előírások (2000. évi XLIII
Hulladékgazdálkodási elvek és előírások (2000. évi XLIII. számú, a hulladékgazdálkodásról szóló törvény és az EU szabályozása): Célok: az emberi egészség védelme a természeti és az épített környezet megóvása a fenntartható fejlődés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel keletkezés megelőzése — mennyiség és veszélyesség csökkentése másodnyersanyagként vagy energiahordozóként való hasznosítás a nem hasznosítható hulladékok környezetvédelmi előírásokat kielégítő ártalmatlanítása

55 csökkenteni kell a lerakásra kerülő hulladék biológiailag lebomló
Hulladékkezelésre vonatkozó előírások a Nemzeti Környezetvédelmi Program és a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. számú törvény szerint: ki kell alakítani a hasznosítható és a veszélyes összetevők szelektív gyűjtésének infrastrukturális hátterét és a szelektív hulladékgyűjtés rendszerét csökkenteni kell a lerakásra kerülő hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmát 2006-ig a csomagolóanyagok legalább 50%-át hasznosítani kell, ezen belül 25%-át anyagában, de minden anyagtípusnál el kell érni a 15%-ot

56 Az Országos Hulladékgazdálkodási terv előírja 2005-ig:
hasznosítható összetevők visszagyűjtési és hasznosítási arányának növelése: üveg esetében 30%-ra, papír esetében 51%-ra, műanyag esetében 61%-ra, fémnél 87%-ra, textilnél 8%-ra, a biológiailag lebontható szerves hulladékok esetében (2004. július 1-ig) 25%-ra 2000 főnél nagyobb lélekszámú településeken szelektív gyűjtési rendszert kell üzemeltetni (ennél kisebb településeken is az igény szerinti részleges szelektív gyűjtést meg kell teremteni)

57 Jelenlegi helyzet az egyetem dolgozói létszáma a felmérés idején 1300 fő, a hallgatók száma a kollégiumnak 1100 lakója van A SZIE Gödöllői Területi Iroda területéről a hulladék (a papír egy részének kivételével) jelenleg a Ker-Hu Kft. (Csömör) hulladéklerakójára kerül, m3/év. A szállítást három külső vállalkozó végzi. 4 m3-es konténerekben történik a szállítás.

58 Főbb hulladéktermelő egységek és a hulladékok típusai
Keletkezés helye Termelő Hulladék típusa Megjegyzés Főépületek Tanszékek Irodai hulladék Laboratóriumi hulladék Papír külön Veszélyes hull. külön Központi irodák Nem titkos papír külön Közös használatú területek Vegyes és takarítási hulladék Gondnokság takarít, szennyezett hulladék Automaták és büfék környéke Nagy mennyiségben műanyagpohár, csomagolóanyagok Agymosoda klub Sok műanyagpohár, egyéb szennyezett hulladék, üveg, fémdobozok Könyvtár, könyvesbolt Elsősorban papír, vegyes hulladék Nyomda Elsősorban papír, festékpatronok A papírt elszállítják

59 Főbb hulladéktermelő egységek és a hulladékok típusai 2.
Étterem Konyhai maradékok, csomagolóanyagok Nincs külön gyűjtve, használt sütőolaj, ételmaradék külön Parkok Gondnokság, Kertészet Vegyes hulladék, zöldhulladék Zöldhulladék halomban tárolva Kísérleti terek Tanszékek Vegyes hulladék, melléktermékek, veszélyes hulladék Szállítás Vegyes és veszélyes hulladék Kollégium Irodák Irodai és veszélyes hulladék Papír külön gyűjtve Büfék, automaták környéke Nagymennyiségben műanyagpohár, csomagoló-anyagok Szobák Vegyes hulladék Papír külön gyűjtve

60 A keletkező hulladék összetétele

61 1999. őszétől: papírhulladék szelektív gyűjtése
az irodákban és a kollégiumban: 14 db 1100 literes konténer (Duna Hulladékhasznosító Kft.) a konténerek lakattal zárhatók, minden szervezeti egységnek van kulcsa az egyetemi és kollégiumi konténerekből évente összesen 10–10,5 tonna, míg a kutatóintézettől 1–1,5 tonna papírt szállítottak el 2000–2001–2002-ben kollégium: Házirend szerint kötelező; 120 literes gyűjtőedények a szemétledobók mellett; körlevél minden szeptemberben, személyes megkereséssel együtt egyetem: 4/1999. számú rektori utasítás alapján kötelező; takarító személyzet viszi el (a vegyes hulladékhoz hasonlóan); kétévente körlevél, személyes megkeresés új kulcsokkal

62 Milyen következménye van (lehet) a papír különgyűjtésének?
csökken a vegyesen összegyűjtött és elszállított hulladék mennyisége csökken a hulladékszállítás költsége (ártalmatlanítás helye 15 km-re!) megszokják a szelektív hulladékgyűjtést mások is követik (Gödöllő intézményei) alapot nyújt a program folytatásához – CAMPUS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI PROGRAM

63 Campus Hulladékgazdálkodási Program célja
Olyan korszerű campusszintű hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítése, amelyek kielégítik a korszerű hulladékgazdálkodás előírásait, példaként szolgálnak más intézményeknek, felhasználhatóak az oktatás során, bemutathatóak a települési hulladékgazdálkodás minden szereplőjének (önkormányzatok vezetői és szakemberei, civil szervezetek tagjai, tanárok, intézmények vezetői és munkatársai stb). A Szent István Egyetem Gödöllői Campusa tartalmaz minden olyan hulladékkibocsátási egységet, amely a településeken előfordul (intézet, szolgáltató rész, lakótelep, kertes övezet, ipari műhelyek, kert, szántóföld, állattenyésztő telep stb.), ezért itt a hulladékgazdálkodás teljes vertikuma megvalósítható, gyakorlati példát mutatva a települések különböző szereplőinek.

64 Campus Hulladékgazdálkodási Program jelentősége
példamutatás a helyi lakosságnak programok közvetlen felhasználása a környezetvédelmi szakokon minden kikerülő felsőfokú végzettséggel rendelkező állampolgár rendelkezik a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos ismeretekkel, továbbviszi azt ártalmatlanításra kerülő hulladékok mennyiségének, ezáltal az intézmény szemétdíjának (szállítás és lerakás költségeinek) jelentős csökkenése bemutatja a helyi civil szervezetek szerepét és lehetőségét a helyi hulladékgazdálkodás kialakításában, szervezésében és működtetésében hallgatói környezetvédelmi szervezetek munkájának erősítése

65 A program háttere Felsőfokú képzés: több tízezer szakember évente
látogatók, érdeklődők (konferenciák, kollégiumok) érintett települések kulturális és szakmai életében betöltött szerep A felsőoktatási intézmények hulladékgazdálkodása: a helyi rendszerhez kapcsolódnak, a hulladékot vegyesen gyűjtik, szállítják hulladékdíjat sok esetben a mennyiség alapján fizetik egy-két helyen szelektív papírgyűjtés nem kötelező jelleggel veszélyes hulladékok összegyűjtése sok esetben jól szervezett A hulladék összetételének jellemzői: csomagolóanyagok magas aránya (büfék, üdítős és kávés automaták) papír nagy mennyisége (Gödöllő: 60 tömeg%) kollégiumok: sok csomagolóanyag (elsősorban félkész-, késztermékek)

66 A program kidolgozása Program előkészítése, tervezése
Rektori tájékoztatás, rektori utasítás vagy Egyetemi Tanács utasítása 2. Szereplők megkeresése (Területi Tanács, gondnokság, tanszékek, szolgáltatók (büfék, étterem, boltok), Hallgatói Önkormányzat, Egyetemi Kollégiumi Tanács, szállítás, szórakozóhelyek, egyetemi vezetés) 3. Jelen állapot felmérése és rögzítése (hulladék összetétel vizsgálata keletkezés helye szerint, logisztikai vizsgálat, jelenlegi szabályozás átvilágítása, közvélemény-kutatás) 4. Előzetes programterv készítése és bemutatása 5. Terület kijelölése, hulladékudvar kialakításának megtervezése 6. Részletes programterv készítése

67 Kidolgozás 2. Program bevezetése 1. Program előkészítése
A program előkészítése során megkezdjük az érintett szervezeti egységek figyelmét felhívni a várható változásokra, a közvetlenül érintettek (takarító személyzet, gondnokság dolgozói) felkészítését Következő lépésben minden érintettet tájékoztatunk (dolgozók, oktatók, hallgatók) 2. Program fokozatos bevezetése 3. A rendszer ellenőrzése, visszajelzés A program előkészítését és bevezetését koordináló szervezetek Főtitkári Hivatal Gödöllői Titkárság GATE Zöld Klub Egyesület

68 A rendszer kidolgozásánál elhangzott javaslatok:
Javaslat az újrahasznosított papír közbeszerzésbe való bevonására (környezetvédelem, szelektív gyűjtés és újrahasznosítás népszerűsítése) Papír, műanyagpalackok és -poharak különgyűjtése kötelező jelleggel; a többi frakció még vizsgálandó A büfék és az italautomaták esetében törekedni kell a minél kevesebb csomagolóanyag-hulladékkal járó termékek forgalmazására, ennek érdekében ösztönzőkkel vagy előírásokkal szükséges biztosítani az egyutas italcsomagolások betétesre történő felváltását; büfék és automaták környékén műanyagpohár-gyűjtők Egyetem: az eddigiekhez hasonlóan a takarítók (a büféktől a gondnoksági takarítók) viszik ki a hulladékot a létesítendő fedett hulladékudvarba

69 Kollégium: 120 literes papírgyűjtő edények mellett fémfedeles zsákállványok
műanyagpalackok és -poharak gyűjtésére a lépcsőfordulókban; ürítést és hulladékudvarba szállítást az alkalmazott végzi. Hosszú távon megvalósítandó a szerves hulladékok összegyűjtése a konyhákban, elszállításuk a városban felépítendő komposztáló telepre Hulladékudvar elhelyezése: közel legyen a szemináriumi portához és a kollégiumhoz is, teherautóval megközelíthető; működtetésére (esetleges utóválogatás, műanyagpoharak kiöblítése, szállításra előkészítés) 1 fő alkalmazandó Papír: a Duna Hulladékhasznosító Kft. szállítja el az általa elhelyezett 25 m3-es konténerrel együtt, ingyenesen

70 Műanyagok: elszállításukat az ERECO Rt
Műanyagok: elszállításukat az ERECO Rt. vállalta a következő feltételekkel: az üdítős műanyagpalackokat (PET) nem szükséges kiöblíteni (a címke és a kupak is a palackon maradhat), a (kávés)poharakat (PS) azonban igen, ezt követően pedig kézi tömörítővel szükséges összepréselni. Ha 5-6 m3-nyi bála összegyűlt, akkor az ERECO Rt. ingyenesen elszállítja. Ügyelni kell arra, hogy más műanyagfajták (elsősorban PVC), illetve egyéb hulladékfrakciók (főként fémek) ne kerüljenek a palackok közé. Az öblítést, válogatást a hulladékudvarért felelős személy végezheti el. Az egyéb hulladék az egyetem jelenlegi 4 m3-es konténereiben kerül elhelyezésre (számuk csökkentése) A parkokból kikerülő zöldhulladékot (avar, fűkaszálék, kisebb részben nyesedék) továbbra is az egyetem kertészeti kísérleti terébe kell szállítani, és ott aprítva, prizmába rakva komposztálni, ehhez megfelelő aljzatot kell kialakítani a komposztáló területen, és a megfelelő légcsere érdekében dréncsövezés szükséges (vagy városi komposztáló!)

71 LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK
Egyetemi hulladékudvar Egyetemi gyűjtősziget Egyetemi gyűjtősziget és tömörítő Egyéb átalakítások, feladatok: egységes egyetemi hulladékos szabályzat: a szelektív gyűjtéssel kapcsolatos szabályozás veszélyes hulladékok gyűjtésével kapcsolatos szabályozás megújítása, kiegészítése

72 Egyetemi hulladékudvar
Megszűnik az idegen beszállítás az egyetemi konténerekbe, a kezelendő mennyiség csökken. Jól szétválogatható a hasznosítható hulladék. Külön munkaerő kell hozzá. Növekedhet az illegálisan lerakott hulladék. Csak a belső campuson alakítható ki, a külső konténereket továbbra is hasonlóan kell szállítani. Az irodákat belső gyűjtőkkel célszerű ellátni.

73 Egyetemi gyűjtősziget
Külső helyszíneken is kialakítható. Kisebb a belső gyűjtők igénye. Fokozatosan kiépíthetők a belső gyűjtők Konténereknek jól zárhatóknak kell lenni. Dunarecycling és KER-Hu közti ellentét (azaz két szolgáltató nem lehet) A jelenlegi KER-Hu ajánlat 3 frakcióra szól: papír, műanyag és fémdoboz

74 Egyetemi gyűjtősziget és tömörítő
Nagyban csökken az ártalmatlanításra szánt hulladék szállítási költsége. A jelenlegi konténerek nem alkalmasak. Belső anyagmozgatásra van szükség. Tömörítő konténer drága, bérelni kell. (75 ezer Ft/hó)

75 Továbbadás 2. Jelenleg működő hallgatói környezetvédő szervezetek: Gödöllő GATE Zöld Klub Egyesület, Tölgy Természetvédelmi Egyesület Esztergom Esztergomi Környezetkultúra Egyesület Veszprém Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület Eger FALCO-Csoport Szeged SZTE JGYTFK Környezetvédelmi Klub Szarvas Főiskolai Természetvédelmi Kör Sárospatak ME Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara Természetvédő Diákcsoport Szombathely BDF Zöldtársaság