A hely-és az időhatározó

Az előadások a következő témára: "A hely-és az időhatározó"— Előadás másolata:

1 A hely-és az időhatározó
A határozók A hely-és az időhatározó

2 Előszó „Ember számára nem létezik nehéz helyzet, csupán helyzetek vannak. A nehézség leküzdéséhez kell egy kis idő, a lehetetlenhez valamivel több.” /Tatiosz/

3 Használat A felső sarokban található vezérlőgombokat használva, különböző opciókat lehet igénybe venni. Nyíl előtte vagy utána függőleges vonallal, mindig az anyag legelejére vagy a legvégére ugrik. A sima nyilak az előző vagy a következő diára lépnek. A házikóval a tartalomjegyzékre léphetünk vissza. A kérdőjel pedig a súgóra(használatra) ugrik. Az aláhúzott sorokra ráállva, az adott témához léphetünk azonnal. A feldolgozáshoz jó munkát minden szülőnek és kisdiáknak!

4 Tartalom Óravázlat-1. Óravázlat-2. Korábbi ismeretek felfrissítése
Új ismeretek feldolgozása (A határozók) A határozók felsorolása A helyhatározó A helyhatározó kifejezőeszközei A helyhatározó ragjainak rendszere A helyhatározó névutói A helyhatározók határozószói A képes helyhatározó Az időhatározó Az időhatározó kérdései és kifejezőeszközei

5 Tartalom-2. Az időhatározó kifejezőeszközei (összegzés)
Az időhatározó meghatározása Részellenőrzés Összefoglalás Értékelési szempont Eldöntendő kérdés Eldöntendő kérdés-2. Tudáspróba értékelése Felhasznált irodalom

6 Óravázlat A határozók felsorolása (16 db)
A helyhatározó (definíció, kérdőszavai) A helyhatározó kifejezőeszközei (ragos névszó, névutós névszó, határozószó) A helyhatározó ragjainak rendszere (táblázat) A helyhatározó névutói (táblázat) A helyhatározók határozószói (táblázat) A képes helyhatározó

7 Óravázlat Az időhatározó (gyakorló szöveg)
Az időhatározó kérdései és kifejezőeszközei (táblázat) Az időhatározó kifejezőeszközei (összegzés) Az időhatározó meghatározása (definíció, kérdőszavak) Részellenőrzés Összefoglalás

8 Órai tevékenységek A 14. dia alapján önállóan helyhatározós mondatok készítése. A 15. dia segítségével helyhatározói határozószavakkal 2-2 mondat elkészítése. A 21. dián található részellenőrzés kérdéseinek megválaszolása.

9 Motiváció Tudjuk, hogy a
Bip-bip! Tudjuk, hogy a Kati almát eszik mondatban, Kati az alany, az eszik az állítmány, és az alma a tárgy. De mit kezdünk egy olyan mondattal, ahol Kati délben a konyhában eszi az almáját?

10 Korábbi ismeretek felfrissítése
Az előző órákon megtanultuk az egyszerű mondat fő részeit az alanyt és az állítmányt,amely már együtt alkothat mondatot, pl. Péter olvas. Tanultuk az első kötött bővítményt amely mindig az állítmányhoz kötődik, ez a tárgy, pl. Péter könyvet olvas. Az életben azonban sokkal bővebb mondatokban beszélünk, lássuk hát, hogy miből is épülhet fel még a mondat.

11 Új ismeretek feldolgozása
A határozók megismerésével sokkal több téren tudunk boldogulni a mondatok elemzésekor. A bővítmények legnagyobb csoportja lesz a határozók, melyek színesítik beszédünket, és több felvilágosítást, konkrétumot adnak a kommunikáció során. A határozók a cselekvés különféle körülményeit jelölik a mondatban.

12 A határozók Helyhatározó Időhatározó Módhatározó Állapothatározó
Eszközhatározó Társhatározó Okhatározó Célhatározó Eredethatározó Eredményhatározó Részeshatározó Számhatározó Hasonlító határozó Mértékhatározó Fokhatározó Állandó határozó A mai napon a hely- és az időhatározóval fogunk foglalkozni.

13 A helyhatározó A helyhatározó a cselekvés helyét határozza meg.
Kérdései: Hol? Honnan? Hová? Merre? Meddig? „Hol a boldogság mostanában? Barátságos,meleg szobában.” (Petőfi Sándor: Téli világ) „ Honnan atyafi, oly Hevenyén?” „ Pusztáról csikóval Jövök én.” (Petőfi Sándor: Lopott ló) „Hová, hová, édes férjem?” „ Megyek a csatába.” (Arany János: Rozgonyiné) „ Merre, meddig mentek? Harcra? Háborúba?” (Arany János: Toldi)

14 A helyhatározó kifejezőeszközei
A helyhatározót kifejezhetjük ragos névszóval „ A csárdánál törpe nyárfaerdő…” „ …a királydinnyés homokban.” (Petőfi Sándor: Az alföld) 2. névutós névszóval „ Zöld föld felett, kék ég alatt…” (Petőfi Sándor: Mi kék az ég!) 3. határozószóval „ Itt kívül a hideg, Az éhség ott belül, …S amott a harmadik…” (Petőfi Sándor: A farkasok dala)

15 A helyhatározók ragjainak rendszere
Honnan? (eredet) Hol? (tartam) Hová? (vég) -ból, -ből -ban, -ben -ba, -be -ról, -ről -on, -en, -ön -ra, -re -tól, -től -nál, -nél -hoz, -hez, -höz

16 A helyhatározó névutói
Alkoss helyhatározós mondatokat, a megadott névutók segítségével! Honnan? Hol? Hová? alól,fölül elől mögül mellől közül alatt,fölött, előtt, mögött, mellett, között, körül,után, hosszat, át, túl, keresztül alá, fölé,elé, mögé, mellé, közé

17 A helyhatározók határozószói
Honnan? Hol? Hová? innen, onnan, ahonnan, valahonnan, mindenünnen, sehonnan itt, ott, ahol, valahol, mindenütt, sehol, bent, kint, lent, fent, kívül, belül, elől, hátul oldalt ide, oda, ahová, valahová, mindenüvé, sehová Alkoss padtársaddal olyan mondatokat, amelyek a következő határozószavakat tartalmazzák, helyhatározó gyanánt.

18 A képes helyhatározó „ Száll a madár ágrul ágra,
Száll az ének szájrul szájra.” (Arany János: Rege a csodaszarvasról) Az idézett két verssor abban különbözik egymástól, hogy míg az első szó szerint értendő, addig a másik csak képletesen. Az elsőben tényleg szállhat a madár ágrul-ágra, de a másodikban az ének csak képletesen értendő, így az értelmezett hely,azaz a szájrul-szájra (honnan-hová) csak képes helyhatározó. Ilyenek még pl. -A számból vetted ki a szót Kicsúszott a számból Nem tesz lakatot a szájára Ami a szívén, az a száján.

19 Az időhatározó Gyakorló szöveg( József Attila önéletrajza nyomán):
A kiemelt mondatrészek időpontot, időtartamot jelölnek, azaz időhatározók. „1905-ben született Budapesten . Gyermekkorától fogva részt vett az apa nélkül maradt család gondjaiban. A világháború alatt reggeltől estig álldogált az élelmiszerboltok előtt, hogy másnapra kenyeret szerezzen. Anyja halála után egy nyáron át inaskodott egy vontatógőzösön. Ezután Makóra került. Itt elvégezte a gimnáziumot, s három év múlva már a szegedi egyetem hallgatója. Ekkor jelenik meg első verses kötete. A gyermekkorában átélt események mély nyomot hagytak a költő lelkében.”

20 Az időhatározók kérdései és kifejezőeszközei
Mikor? 1905-ben Ragos névszó Mióta? gyermekkorától fogva Ragos és névutós névszó a világháború alatt Névutós névszó Mikortól? reggeltől Meddig? estig Mikorra? másnapra halála után Mennyi ideig? (egy) nyáron át ezután Határozószó (három) év múlva már ekkor gyermekkorában

21 Az időhatározó kifejezőeszközei (összegzés)
Ragok:Az előbbi példákat megvizsgálva, láthatjuk, hogy a legtöbb esetben a helyhatározó ragjai jelölik az időhatározót is.(pl ben, reggeltől, estig, másnapra.) Néhány főnév is szerepelhet időhatározóként:pl. vasárnap, másnap, mindennap, harmadnapja. Névutók: nagyrészt ezek is megegyeznek a helyhatározók névutóival:pl. a világháború alatt, halála után, nyáron át. Vannak csak időhatározóhoz kapcsolódó névutók is, ilyenek: múlva, óta, fogva, kezdve. Határozószók: tavaly, idén, jövőre, ma, tegnap, holnap, reggel, délután, most, rögtön, mindjárt, néha, mindig, olykor, valaha.

22 Az időhatározó meghatározása
Az időhatározó a cselekvés időpontját vagy időtartamát jelöli meg. Kérdései:mikor?, mióta?, mennyi ideig?, meddig?, mikorra? Kifejezőeszközei: Ragos névszó, névutós névszó, ragtalan főnév, határozószó.

23 Részellenőrzés Melyek lehetnek a helyhatározó kérdései? (hol?, honnan?, hová?, merre?, meddig?) Melyek a cselekvés 3 iránya a helyhatározó esetében?(hol?, honnan?, hová?) Mondjatok egy képes helyhatározót! (kicsúszott a számon, ami a szívén az a száján, stb.) Mit jelölnek az időhatározók? (a cselekvés időpontját vagy időtartamát) Melyek lehetnek az időhatározó kérdései? (mikor?, mióta?, mennyi ideig?, meddig?, mikorra?)

24 Összefoglalás A helyhatározó a hol? kérdésre megmutatja a tartózkodás helyét, a honnan? kérdésre megadja a kiindulás helyét, és a hová? kérdésre válaszolva pedig jelöli a mozgás végpontját. Ugyanilyen elven az időhatározó is jelöli az előzményt, a mióta? kérdésre válaszolva; a mikor? kérésre a cselekvés tartamát kapjuk, és a cselekvés végét a meddig? kérdésre válaszolja meg.

25 Értékelési szempont Az eldöntendő kérdés feladatlap, 15 kérdésből áll.
Ezek ponthatárai a következők: 7 ponttól: 2-es, 9-10 pontig: 3-as, 11-12 pontig: 4-es, 13-15 pontig: 5-ös. Ha valaki a válaszokat meg is indokolja csillagos 5-öst kap.

26 Eldöntendő kérdés-1. 1.Képes helyhatározó –e az ágról szakadt ember?
2.Helyhatározó –e az ott kint? 3.Képes helyhatározó –e a napról-napra? 4. Határozószóval kifejezett helyhatározó –e az autónál? 5. Képes helyhatározó –e a fülbemászó dallam? 6. Névutós névszóval kifejezett helyhatározó –e az ott belül? 7. A –ban, -ben időhatározói rag? 8. Képes helyhatározó –e ha csöbörből-vödörbe kerül valaki? 9. A –ra, -re lehet hely- és időhatározói rag is?

27 Eldöntendő kérdés-2. 10. Az –ig rag lehet időhatározói?
11. Határozószót használhatunk időhatározóként? 12. Az alatt névutó szerepelhet időhatározós szerkezetben? 13. Főnév szerepelhet időhatározóként? 14. A hol? kérdés, előzményt jelöl? 15. A meddig? kérdés a cselekmény tartamát mutatja?

28 Tudáspróba értékelése
1. igen 2. igen 3. nem 4. nem 5. igen 6. nem 7. igen (is!) 8. igen 9. igen 10. igen 11. igen 12. igen 13. igen 14. nem 15. nem

29 Felhasznált irodalom Rácz Endre-Takács Etel: Kis magyar nyelvtan,
(14. átdolgozott kiadás) Talentum Kiadó, (h.n.), 2001. György Edit szerk.: A tudás kiskönyve, Kassák Kiadó, Szada, 2006.

30 Készítette: Szabó Éva magyar-pedagógia szakos, harmadéves, levelezős, alapképzéses hallgató 2006/2007-es tanév-1. félév