F. Bacon (1561-1626) és a modern tudományok alapvetése.

Az előadások a következő témára: "F. Bacon (1561-1626) és a modern tudományok alapvetése."— Előadás másolata:

1 F. Bacon (1561-1626) és a modern tudományok alapvetése

2 I. A korabeli tudás kritikája - az eddigi ismeretek véletlenszerűen álltak elő, mert nincs - az eddigi ismeretek véletlenszerűen álltak elő, mert nincs - módszer a felfedezésekre - alkalmatlanok a vizsgálódás (logikai) eszközei - nincsenek gyakorlati célkitűzések ezek tehát a tudományos vizsgálódás kritériumai ezek tehát a tudományos vizsgálódás kritériumai

3 Novum Organum - mindenekelőtt új eszközökre van szükség - Novum Organum - utalás Arisztotelész Organonjára - mindenekelőtt új eszközökre van szükség - Novum Organum - utalás Arisztotelész Organonjára Miért alkalmatlan a szillogizmus a tudományos elméletalkotásra? - Mert nem követi a megismerés folyamatát Miért alkalmatlan a szillogizmus a tudományos elméletalkotásra? - Mert nem követi a megismerés folyamatát megismerés: egyedi jelenségek => általános axiómák - indukció megismerés: egyedi jelenségek => általános axiómák - indukció szillogizmus: - általános kijelentések => egyedi következtetések - dedukció - a szillogizmusok gyors általánosításra kényszerítik a kutatókat - a szillogizmusok gyors általánosításra kényszerítik a kutatókat

4 2. Az emberi megimerőképesség általános kritikája - idólum-elmélet Az ismeret az emberi megismerőképesség függvénye, ezért tisztában kell lennünk azzal, hogy mennyiben és hogyan torzulhat az ismeret, illetve hogyan lehet a torzítást csökkenteni. Az ismeret az emberi megismerőképesség függvénye, ezért tisztában kell lennünk azzal, hogy mennyiben és hogyan torzulhat az ismeret, illetve hogyan lehet a torzítást csökkenteni. "... mind az érzékek, mind az elme képzetei az ember hasonlatosságára, nem a világegyetem hasonlatosságára jönnek létre. Az emberi értelem görbe tükre a tárgyak sugarainak: saját természetét a dolgok természetével összekeverve eltorzítja és meghamisítja a dolgokat.” a torz ismeretek, a helytelen fogalmak és helytelen képzetek megszállják az emberi elmét, és nem hagyják, hogy a dolgokat olyannak lássuk, amilyenek azok önmagukban. Ezeket nevezi B. összefoglalóan ködképeknek (idólumoknak). a torz ismeretek, a helytelen fogalmak és helytelen képzetek megszállják az emberi elmét, és nem hagyják, hogy a dolgokat olyannak lássuk, amilyenek azok önmagukban. Ezeket nevezi B. összefoglalóan ködképeknek (idólumoknak).

5 A négyféle ködkép 1. a törzs ködképei 1. a törzs ködképei - az öröklött, természeti adottságok 2. a barlang ködképei 2. a barlang ködképei - a szerzett kulturális meghatározottságok 3. a piac ködképei 3. a piac ködképei - a helytelen nyelvhasználat 4. a színház ködképei 4. a színház ködképei - a filozófiai elméletek

6 3. A természet igaz megismerésének alapelvei eszközök eszközök - logikai – (indukció, definíció, terminológia, logikai törvények) - materiális (műszerek) módszer módszer - megfigyelés - kísérletezés - a tárgyterület körülhatárolása gyakorlati cél gyakorlati cél - a tudás alkalmazása – technika

7 Az ember és a természet viszonya megváltozik - a megismerésben kezdeményezőként fellépni - vizsgálat, fürkészés, faggatás - a megismerésben kezdeményezőként fellépni - vizsgálat, fürkészés, faggatás - kiismerni, az ismeret által uralni a természetet - "A tudás hatalom." - kiismerni, az ismeret által uralni a természetet - "A tudás hatalom."