A foszfor egy nemfémes, szilárd kémiai elem.

Az előadások a következő témára: "A foszfor egy nemfémes, szilárd kémiai elem."— Előadás másolata:

1

2 A foszfor egy nemfémes, szilárd kémiai elem.
A vegyjele P. Neve görög eredetű, jelentése „fényhozó”. Az ún. biogén elemek közé tartozik, részt vesz fontos szerves molekulák, például DNS, RNS felépítésében.

3 Az elemet először Henning Brand alkimista állította elő 1669-ben, úgy hogy először napokig vizeletet desztillált, és a lombikban maradt anyagot vörösizzásig hevítette. A lombik és a belőle távozó gáz sötétben is világított, láng nélkül. A világító anyagot „hideg tűz”-nek nevezte el. A foszfor szó a görög phosphoros, fényt hordozó szóból származik. A foszfor egyedülálló az elemek között azzal, hogy először fedezték fel állati/emberi testnedvben, majd utána a növény- és az ásványvilágban, valamint az első elem, melynek ismerjük felfedezőjét.

4 Allotróp módosulatai

5 fehér foszfor A fehér foszfor levegőn lassan oxidálódik, gyenge, zöldesfehér fény kibocsátása közben. Nagyobb darabjai a levegőn 50-60°C-on meggyulladnak, finom eloszlásban, már szobahőmérsékleten meggyullad.

6 Sárgafoszfor viasz keménységű, késsel vágható, erősen mérgező anyag, szobahőmérsékleten is hevesen oxidálódik, öngyúlékony. Víz alatt kell tartani, oxigéntől elzárva. Zsírokban, olajokban jól oldódik, ezért nem tanácsos szabad kézzel hozzányúlni, mivel a bőrőn zsír található. Lenyelve már 0,05 g is halálos belőle.

7 Vörösfoszfor sötétvörös színű por, nem oldódik semmiben, így nem is mérgező, levegőn tartható

8 Feketefoszfor sötétszürke, fémesen csillogó, hőt és villamosságot jól vezeti, egészen extrém körülmények között létezik (2000 °C felett, nagy nyomáson), nem stabil, több kristályrácsa létezik

9 Kémiai tulajdonságai A három foszfor kémiailag azonos módon viselkedik. A foszfor égésekor foszfor-pentaoxid keletkezik. A foszfor-pentaoxid kiváló vízmegkötő anyag, bőrre kerülve égési sebet okoz.

10 A foszfor-pentaoxid vízzel való reakciójának egyenlete:
A foszforsav nem mérgező, savanyú ízű anyag, ezért ízesítésre használják.

11 Előfordulása Az emberi szervezetben nagy mennyiségben található (  g/felnőtt). Szükséges a csontok, fogak felépüléséhez, az idegrendszer működéséhez, a fehérje-, szénhidrát-, zsíranyagcseréhez, a fehérjeszintézishez és az enzimek működéséhez.

12 Felhasználása Az élelmiszeripar nagyon sok foszfort használ fel, főleg savanyítóanyagként, foszforsav formájában. Irinyi János a vörösfoszfort a mai biztonsági gyufa elődjéhez használta. Növényvédőszerekben és műtrágyagyártáshoz (szuperfoszfát) is felhasználják.

13 Fontos adalékanyag az acélgyártásnál, és a foszfor-bronz ötvözetben.
Mosószer alapanyagként is használnak foszfátokat - vízlágyító adalékként. Egyik izotópját (radiofoszfor- 32P) radioaktív nyomjelzésre használják.

14 A kalcium-foszfátot (Ca3(PO4)3) műtrágyagyártásra használják.
A foszfor-pentaoxid oldásával kapjuk a foszforsavat, ami nem mérgező, savanyú ízű anyag, üdítőket ízesítenek vele. E 338-as adalékanyag.

15 Biológia: A fehér foszfor mérgező
Vegyületei nélkülözhetelenek az élővilágban. A kalcium után szervezetünk második legnagyobb mennyiségben előforduló ásványi anyaga, makroeleme. Nem elemi formában, hanem foszforsav, illetve annak sói, foszfátok alakjában van jelen a szervezetben. Ennek a mennyiségnek a 85%-a a csontokban és a fogakban van, de jelentős a vér, a belső szervek, és az izmok foszfortartalma is.

16 Szinte nincs olyan biológiai folyamat, melyben a foszfor ne venne részt valamilyen módon.
A sejthártya falát alkotó foszfolipidek alkotórészeként mindenütt jelen van. A DNS felépítéséhez is szükséges, életfontosságú elem Részt vesz az idegrendszer működésében, a fehérje-, szénhidrát-, zsíranyagcserében, a fehérjeszintézisben, enzimek működésében. Szinte minden élelmiszerben megtalálható, kisebb-nagyobb mennyiségben.